Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. április/2

1945-04-22 [0011]

Ha/Sk A vasutaaség kívánságait iamertetv/e, kóosa Mihály felhívta a közlekedési minisztert, hasson oda, hogy a. volt jobboldali vasutas ala kulatok összes vagyonát - melyeft a vasutasck filléreiből gyűjtöttek össze, azonnal ós haladéktalanul juttassák a szabad szakszervezet tulajdonába* Ami az élelmezés kérdését illeti, hangoztatta, hegy nem a zabád mindent felülről várni, éljon a magyar vasutasság a birtokába jutott szabadsággal ée igyekezzék megoldani problémáit, Ezután hangoztatta, t hogy/ mind a munkafegyelem , mind a szervezeti fegyelem elsőrangú. fontosságú* A szakszervezetbe tömörült munkásaágnak fegyelmezetten kell törekednie arra, hOgy a szervezeten belül R kereteket kitöltae és minden vasutast a szakszervezetbe tömöri t s en* lüzuftán Gábor József kereskedelmi éa közlekedésügyi miniszter intézett beszédet a nagygyűlés résztvevőihez, Beszéde első réazében méltatta a Vörös Hadsereget, felhívta a vasutoaok figyelmét arra, hogy f kell segítségére lenniök a^Vöröe Hadseregnek m . az utánpótlás lebonyolításában, beszélt ezután az igazolóbizottságok fontosságáról, az e téren tapasztalható hiányosságokról, az igazolás uj rend jé t^ szabályozó rendeletről, a népbiróságokról,\továbbá a földreform fontosaágáról a nemzeti élet szempontjából, a még megtalálható reakciós éa nyilas elemek kiküszöbölésének elsőrendű feladatáról éa azokról a ősökévényékről, amelyek a múltból még ittmaradtak, így például m-gemlitotte, hogy a cimkórság menynyire nehezen irtható ki, Előfordult, hogy egy munkás Őt "kegyelmes;'elv1 társnak" szólította. Egy másik ' alkalommal viszont az egyik állomásfőnök utasítást kért tőle, hogy milyen pártba lépjenek be a vasutasok, atb, A miniszter ezután áttért a vasutasok speciális problémáira s elöljáróban hangsúlyozta, nem az a lényeges kérdés,hogy a vasútnál vagy a Beszkártnál, vugy másutt hol volt több nyilas, - voltak elegen - hanem az, hogy hol irtják ki őket a leggyorsabban, majd i--y folytatta? •;'•*» A földreform kérdésének megoldása után a következő legfontosabb kérdés o forgalom, a vasúti hálózat helyreállítása. Sem az ipar, -sem a kereskedelem nem ind ülhet meg az országban addig, ainig a vasút nincs helyreállítva, legalább is a azükseges mértékben, Ehhez pedig szükséges, hogy minden vasutas a legfelsőbb tisztviselőtől a legkisebb segédmunkásig tudja, hogy országét, népét és aajátmaga érdekeit szolgálja, amikor a vasút rendbehozatalán dolgozik. Igen sok akadály van nég előttünk, A vasutasok nem téttők meg mé^ mindent ezen a téren. Csak a kormány megérkezése után szereltünk budomaSt bizonyo3 dolgokról. Most, amikor minden mozdonyra és minden vagonra olyan sürgősen szükség van, akkor sok vágón hever valahol egy elszigetelt vágányon anélkül, hogy bármi ia történne azok üzémbehs&yezesére, Ezeket ki kell szabadítani éa be kell tolatni a rendezőpályaudvarok ra» 'Azt ia meg kell .állapitanom, hogy a tisztviselők egy része mondhatni szabotál, legnagyobb, részük felülről várja az utasítást, azt várja, hogy a minisztérium mondja Tneg, mit csináljon ezekekkel a vagonokkal, Aminisz terium pedig kiadta a rendeletet, hogy ne várjanak felülről utasításokat, hanem saját kezdeményezésükből felelősségteljesen fogjanak hozzá a munkához. Meg keli szűnnie a régi rendszernek abban az értelemben, hogy felülről JÖVŐ utasítás nélkül nem szabad semmit aara osinálni* /Folyt, köv./