Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. március

1945-03-24 [0010]

Lá/Gyil Szívesen támogat minden olyen kezdeményezést, amelynek oélja a fegyveres Összetűzések lehetőségének elhárítása és az álta*lános béke biztositása, Könyörtelenül leleplez azonban iniaden olyen esetet, amikor észereveszi, hogy reakoiős frázisok álarca alatt olyen érdekek bújnak meg, amelyeknek semmi közük sincs a békéhez, eunépek igazi érdekeihez. Beéri o megfigyelő szerepével olyen esetekben, amikor a nemzetközi gesztus *óljai nen elég világosak és arra szorulnék, hogy pontosabban meghatározzák végy megvilágítsák-. Teljesen idegenül ós ellenségesen áll saem.be n oly n nemzetközi ako lókkal, amelyek a legcsekélyebb mórtékken is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyik nép a. másikat loigázzf, vagy uj háború előkészítésére törekszik. Bolgár tanár előadása további során azzal a kérdéssel foglalkozott, mit tett a Szovjetunió a világbéke fonnt-iirtáee érdekében. A szovjot állam az első világháború íogkritikuae'bb pillanataiban született meg ós rögtön-a béke követelésével lépett fel, miurt külpolitikája alapelvével. Fennállása olső napjaiban már elvetette EZ egyenlőtlen szerződéseket, különösen azokat, emolyokét a oári rendszer kötött, A fiatal szovjot diplomácia nyilvánosságra hozta minduzekt.t a szerződóseket, amelyeket é oári Oroszország kötött. Azóta a szovjet diplomádé minden ténykedését a legszélesebb nyilvánosság jollemzi, emi egyúttal o legértékesebb fegyver is a bókéért folytatott harcban, k nyilvánossági elv azért is nagyjelentőségűd., mert minden diplomáciai lépésnél szövetségül hívja e legtágabb • értelemben vett nemzetközi közvéleményt. Abban e törekvésében, hogy minden erejével a világbéke fonnttrtásán fáradozzék, a szovjet kormány kotelbsségénok tartotta, hogy leleplezze azokat az intenciókat, amelyek háborús ólomokét rejtőnek magukban. L lofegyvorzésre vonatkozó szovjet törekvés nem volt puszta szóbeszéd, hiszen a népszövetség előtt több ilyen tormás zotü konkrét szovjet javaslat feküdt. Ha ezek a javaslatok - mint előrelátható volt - nom is vozottek semmi félő- eredményhez, mégis nagy érdeme a szovjot külpolitikának, hogy ez; a kérdést nomzotközi fórumon fölvetette. A Szovjetunió elaő javaslatát, amly t toljos lefegyverzést kívánta, a népszövetségnél minden indokolás nélkül elvetették, k másikat, amely kevéssé volt mosszsomeaiő, a feledés homályába süllyesztették. A Szovjetunió azért lépett B népszövetségi tagállamok sorába, mert ezt annakidején <, bakéért folytatott haro kívánta, hiazon a bókéért folytatott haáo alapvető oélja közpolitikájának. Ennek erdőkében volt htjlandó együttműködni mindazokkal az állomokkal, amelyek ellenszegülnek az u;j háborút kiváltó törokvás&lcnok. A Szovjetunió békeszeretetét misom igazolja . jobban, mint az s körülmény, hogy ogy időig rendes külpolitikai kepesóletokat sikerült f jontartauia a fasj^el^tU^z országgal ás Hitlor-Nbmotországgal. Nem a Szovjetunión Wilo.%Á béke megérzése. A.Z 1939-bon kötött szovjot-nám..t megnemtámadási szorződésro, amelyet '$ HitlerFám- tország 1941-ban álnokul moé<-szugott, külön ki kell térni. /Folyt.köv./