Külföldi-Belföldi Hírek, 1944. október/2
1944-10-18 [0007]
45. Berlini közl^ífffoy as nn*ol-szórjet "balkáni pol.iiiláta vonatkozó Ikk&e-ci 51. W Gs/L7 3 e r 1 1 n. okidkor 18. « £z Interini diplomáciai tudósítója irja; i Times n<bány n?-opal ezelőtt cikket kezelt, amely Churchill mészövei tartózkodás árai 'rapcsolat o?«n közös aneel-^zovjet "be kani politikát köreteit azon az E-lapon, egv Görögország kivitelével az j összes hal kani o -szisokft enge íiék áfa Szovjetuniónak, • -Sz a lka omnr-I a Times eiísme? te elvan probléma létezést, 8»' : ly fölött az *ngol propaganda egyébként tudatos-t* átsiklik, mert megvitatása veszélyes módónomécmstötná, hogy C^Qrchili feltéül nélki.l kész engedményekre fi Szovjetubíoval szebbéi« £'Times ugyanis rámutat rrra a belső politikai helyzetre, amelynek befolyás.- alá kerülne minden erves balkáni ország külpoli tikíja, ah el aSzotJetuftiíS befolyást kezd gyakorolni, 1 Szovjet valóban 0aÉyon jól ért sjioz, hogy belpolitikai eszközöket h :;:zniljon fel területi í» külpolitikai szánd x kei megvált sitia ár a. S t'--n bizonyos egyöntetű eljárást köve:, i ^Szovjet szervzeteket hozott l-'tre, amelyekben 0 konmanisiák játsszák a vezetőszerepet, de található be nük níb mv velük e~*'ütt haldá szemelv is # i dologban ők Hpnseliv a demok atfktti cégért. Míg Jugcszláviihan; , Görögországban ia l^eo gye lorez ágban a kosmonista pártjelleg világ fl. Romániában'és Bul^^iriában még sás elemek is szerepelnek s ott egyelőre hozzájuk* számit a két áll*mceiny-kormany minisztereinek többs-'ge. Kézenfekvő, yígy ez ez állapot nem lehet tartós, mert a Szovjetunió cüja öz, hegy ezekben sz erezágokban kommunista kormányzatot látesitsen t «melv azutin minden külpolitikai kötelezettségen tal teljesen S Szovjetunió szel* diai ábrn állana. Bpen e napokban figyelhető meg Romániában. hcg-\an követi a Szovjetunió ezt ez utat? Ffolymatot enyfc4n támogattál a Tass-iro'a közlegényei ia valószínűleg sokkal e őteljesebben a szovjetparancsnokok és a (JPU-tisztviselők rendszabályai, amelyekről azonban kifelé keveset tudnak, mert Románia hirszolgál ti tekintetben el van szigete?ve. Nem kell azonban kételkedni abban, hog*y Romániában ? k^mmunisílk előbb vagy utóbb érvényre jutnak és valószínűleg meg vannak számlálva Bulgiri áb'-n * a > Zveno-szf.rvezet napjai, amely alig kétszázfőnyi iolentőségnukUli tiszti társaságból áll és ma 3 kormányban a mini sz te-elnök -o? a hadügyöiniezter képvíee. i, Néh ínv árnyalattal'még ővat osabb 5 szovjet-^ politika, bár ugyanarra a célra irányul, íinno yzáebmert o finn' preblé'ia nagy népszerűsége ingliában és ime ik-^bar."célszerűvé teszi, hogy t ős ebbe t Intettel legyenek a propaganda követelmányírire. Sz^ országok közM. azonban egyike;?, foeja elkerülni azt a sorsot, smely " ' 1940-b-n n Balti íll mokn"'k kijutott, . ' L belső politikára iráir'ülé szo-fjetbef oly la azonban nemcsak Kel eteurőp** és a* Bal kán problémája' olle nkezőleg s Szovjetunió* az egyedüli n g katalom, amelv os kne-" 1 minden c-szagban saját párttal rendelkezik az ország kormárjy-'re k'tf leképen is gyakorolhat*átfolyást, nevezetesen a szokásos külpo] \ ti kai uton é*> másodszor ugy, ho»y a kommün is tápár tot használja fel •• belpolitikában. Enn^lf^gv* ^'Szovjetunió befolyásomig oJr «n* orsz^g^baz is "int 01« <-zor?zlg' 4 s franciaorszag, ahol nem szovjotcá~pa tok, h :, nem an?ol-ame"ik^iak illának, még mindig nagyobb, JtC Knt az angol h az amerikai kül%l hivatalok befolyás a. yJSlyttfö*./T/J?
