Külföldi-Belföldi Hírek, 1944. október/2

1944-10-19 [0007]

8^ A görög BtinisB tereluök területi igényeket jelejtett be, T, r Ra 6 S t o c k h o 1 m , ok tóber 19, /Német Távirati Iroda/ 1\ T A Göteborgs Handels- och Sjöfartstidning közli a Uni­ted Press Aténből keltezett jelentését, mely szerint Papandreu y örög miniszter elnök Görögországba való visszatérése utén moraott első be* szédében megismételte Görögország igényeit a dodekanezoszi sziget­csoportra, a most Albániához tartozó Észak-Epiruszt pedig Görögország elválaszthatatlan részének mondotta. Jól értesült athéni körökből az a nézet, hogy Görög­ország nemcsak bizonyos bolgár területeket, hanem Jugoszlávia és li­tánia egy 7 es részeit is követelni fogja, /MTI/ — •— 88 Török állásfoglalás a háború utáni brit légiközl^kedési tervek­k P1 S zemb aa W Ra 6 B -z a Ion i ki . október 19. /Német Távirati Iroda/ N : Noha Atay képviselő az ülus ankarai lapban a. "Légi-, terünk értéke f? cinét adia vezércikkének, igen óvatosan nyilatkozik Törökország beállításáról az angolszászoknak a háború utáni légiké.­lekedés kiépítésére vonatkozó terveivel szemben./déliesen nyitja /JUay hagyja azt a kérdést, hogy mennyire szándékozik Törökország,, amely ezekben a napokban kilenctagú küldöttséget küldött a Chicagóban tar­tandó polgári légiközlekedési értekezletre, a jövőben tevékenyen rcazt venni ezekben a törekvésekben, tehát mennyire Kívánja, hogy belevon­ják a nemzetközi légiközlekedési hdlózatba. Mint ismeretes , Török­ország ezt hosszú éveken át visszautasította- oitgongedte ugyan, hogy külföldi közlekedési gépek le szálljanak török területen, abba azon­ban no' egyezett bele, hogy az országot át is repüli ék, Ezért lett a Földközi tenger '-életi részében Athén a légiköziekedesi gócpont, és nem Isztambul. Bzzel kapcsolatban figyelemreméltó az ankarai rádió egyik jelentése, ircly szerint egy orosz-román bizottság meg fogja vizsgálni a Bukarest és Isztanbul közötti légiközlekedés berendez esé­nek kérdését. /MTI/ á! 9. ^ Z Sconomist lehetségesnek tartja a Szovjetunió beavatkozását az el.Őázsiai kérdésedbe. ¥{ Ra G ctockholm, októb-r 19. /Némát Távirati Iroda/ ÜT r Az Economist "Oroszorszá-.iák a Középkelet iránti tör­ténelmi érdeklődéséiről szóló fejtegetésében lehetségesnek tartja, hogy a Szovjetunió Arménia, Azerbajdzsán, a Kirgiz-köztársaság és kazákisztán szovj etazsiai aatárköz társaságokat eszközül'használhatná fel az előázsiai kérdésekbe való tevékeny beavatkozásra. Ezeknek az államoknak most - mint Ukrajnának és Fehéroroszéi*szagnak is - saját" külügyi népbiz fcosságaik vannak, és a népbiztosok esetleg felvethetnek egész sor kényelmetlen ha tárkérdést . /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom