Külföldi-Belföldi Hírek, 1944. szeptember/2

1944-09-27 [0005]

88* Ricbentrop rádióbeszéde a hár^Mtaa talmi egyezmény a.'airasanak >i áissvedik évfordulóján. I Bk/ÁÍ 5 Berlin, szeptember 27,/^ieíöet. Távirati Iroda/ If A Mimhatalffii egyezmény " megkötésénél: nee> r ed.ik évfordulója alkalmából szerda este a háromhatalmi államok népeihez raáiószózaíot intézett Ribbentrop birodalmi kuiile'miniszter, a Duce mint a fasiszta köztársasági kormány külügye in i se tere és S'ugemica császári jaoan külügyminiszter* , , , , ,..,*" "Riboevi trop eirodalmi -külügyminiszter beszeaében aoool a megállap 1 tűseói indult ki, hogy a jelen pillanatban Németország. Olászor^ {.... Japán és szövetségeseik minién arcvonalon semeny veae­kező sáréban állanak. A háború most olyan seuikasaábs. lépett, amely a há^Qmhatalmi egyezmény népeitől és katonai tél a Legelszántabb helytállást és az utolsó len el le tig vele harcot követeli, Osak egy megoldás van, a harc és ismét a narc minden rendéIxezánre allo esz­közzel és erővel, va^'is a késaeg;iJeená küzóelem. A háromhatalmi egyezmény népei tubáikban Vannak a helyéét komolyrr'gáhak, amely ar­ra kén- szeri ti őket, kogy a kemény és megalkuvón nélküli harc erős útját járják, míg az,ellenfél . . nem ismeri^ hogy ezt a háborút so­has-; v :t nyer be ti meg. Epén e sorsdöntő küzdelem megválteztatüatatlan­Ságáaak tudata ébreszt most a ááromnat; :ei egy ezméay népeiken nem sejtett erőket, amelyek fajuk uri tulaj eonaá^ai.-an gyekerezn^e:. ás amelyek országaik nagj multjának felelnek meg. izekkel az erőkkel úrrá lesznek a íelvze'ten. tartjak .magukat es vágttl Kivívjál: a győzel­­met* /fel S^esményünk harmadik'éve - folytatta a birodalmi 'külügy­miniszter - népeinket sok kemény próbára tette és nyíltan be kell valljuk, nem egy; £ompiy visszacsapyast is hozott. Az .arcvonalváltozta­tások 0roszo^. c-7^,bai1^ 3 xraiiciaorszegban, Románia és- Bulgária árulása, * FinnorüzaV/ .. ^ és bizonyos 'i~ k keié tázsiei szövetsé­geseink hatryznőiesében olyan eseménye/, amelyeket valóban nem köny­nyen'veszünk. Különösen fái nekünk az a gondolat, hegy lehetséges volt, hogy néhányan, részben bűnös, részoen elvárni tett. ostoba vagy : faniasztkíplyan vitéz népeket, mint a román, a bolgár és a finn ura­lásra vag^ elpártolásra es ezeel a biztos pusztulásba tudott vinni. Ig; Komaniában e^y áruló király, egy kis udvari kamarilla néhány kö­telességére! ua-feledkezett tábornoldcal Antonescu tábornagyot, a ro­mán államrazotőt áknok módon fosságba ejtette, hogy egyezms­nyünkkel való srak.itae után a nemet hadvezetés háta mögött fegyver-' szünetet kössön a Szovjettel. E g' áva árulás eredménye az v oli. amit előreláttunk: Sománía, amennyiben a bolsevista csávátok megszállták, ma a bolsovist.Jc .uezében Tan", akik ebben w ac országban ugy viselkednek, mintha az a sajátjuk lenne, /kiválása / balsikerek ^'egyének Bulgáriában egy teljesen rak ás szöszé-vő kormán^ szintén megkísérelte, ez alkalommal az jngolokkai és amerikaiakkai.' kegy fegy­verszünetet kössön, de ez arra késztette a bolsevistákat, hor-'v e tár­gyalasoi.kal semmit sem törődve, hirtelen megüzenjék" a háborút Bulgá­rián ok es behatoljanak az orsiágha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom