Külföldi-Belföldi Hírek, 1944. szeptember/1

1944-09-01 [0004]

C

)ÍJ folyt,/Mikolajozyk szőrint Koszkva eldie tudott'a varsó

4 folte. - lósria. Folyt",/ B Bl/3u 4 ~Aa oroszoknak azt az állítását, hegy atjf?* ti árra nota volt lohotdsö£, ÍÍPkolaiQzyk.m

4 nt tarthatatlan visszautasítja. Moszkva magatartása c^vrö'ártnetétlenebbnek látsz

4 ki mórt Hága, a Mosfkra

4 rád

4 ó buzdított láziiásra, *Wikolajozylrazt -"s közölte, hogj og,

; lengyel tábornok dpen egy otauir hadművelet

4 tervvel drkszott Társéba , amelyet* Churchill 3s ítoosovclt'fs elismertek GS'amclvet Mosükvába is elküldtek, i Jtrgnnk van segítséget kérn

4 - fejozte be szas&it a miniszterelnök* • ~»- - .... •^03. Mikolajcsyk szerirehányásókat tesz a moszkvai kormánynak. J Bl/Bu 4 Berlin, szeptember 1,/flémet Távirat

4

~Troda/ $ Ber^nbe érkezett "angol jelentésszerint,Mi koliczyk a száműzött lengyel kormány miniszterelöilke. nyilatkozatot tett közzé, amely hangiában ug7an mérsékelt, tárgy* szempontból azokban nagyon eles> Mikoiajosyk ebben egyebek között megállani t ja, hogy az'atlantioknánv többé-kevésbbe elveszti értőkét. 1 halálom - mondja kezd árnyékot £etni.

_

az igazságosságra^ Politika^' terrei rdr ki f ej ti, hogy n londoni emigránsok nost fontolgatják, hogy br< t

_

m

4

ntára- szervezzenek had

4

kabinet et, junelyben a Hadsereg vezérkar

4 főnőkének tanácskozó joga van. Ez azt tartatjayhogj a-london* lengveles^nom szándékoznak katonai uralmat sz-ervezn

4

', I lengyel "* . alkotmány v

4 ta a valóságban a lublini úgynevezett nemzet

1

* bizottság számára, "amely különben A

s a lengyel nemzetnek osak osekély~rés zát képv'seli;- csupán ürügyet jelent, hogy d maga nevezhesse k

4 a lengyel kormányt, — " K* kolJaoayk azután szemrehány ásokat-tesz" a Szovjetunónak hogy m'után ö elutazott LondonbPl, ezzel a lubl

4

n

4 b

4 zotts^ggal megjegyezést *rt alá, ugv hogy őt; Mikolajozykot, "Moszkvába érkezésekor már oofejezott tények elő állitották s-igy -nek

4 vissza kellett tárnio Londonba, hogy ugy pro grammot dolgozzon fa • Ez* a pro gramm,* ametyrSl " M*koLa;jozjk azt fll^tja,-hogy birja a lenggol nemzet egyhangú &olyes~ { lését, mar elment Ilo'szkááb*^ - ° .s Ezt az a Ir'ványásg hatja át, hogy maradandó .barát- v'saonrt teremtsen ;neg~Iengyclország és Oroszország Között. Ebben a progíarmhan Mikol?.jozyk mintát lát a nemzetközi együttműködés sáámárp-ás hanesulyqzza,-hog7 a londoni lengyylek pop ti kajának továbbmonő oélja 'mi Szovjetunióval való barát ságon k

4 vül~mar adandó szövetség !Jagybr

?

tawi**-" 3val Franciaországgíl és Csehszlovákiával, továbbá a legszorosabb kap psolat az dszakar.orikai Egy esült"idl smokkal"; t% 1921 évi 1 <nr .-el-alkotmány hor. való visszatérést, amit a lublini bizottság követel, ffiikolajozyk teliossággcl írlyt elunnék Hfrilvám'tja, mert a Lengyelország számara fontos szerződősek nini az 1935 évj alkotmányon nyugszanak, közöttük" i ás atlanti.-egyezmína . a lengyel-orosz . megnemtámadási egyezmény-- az "" lengyel-^rósz és más katonai szerződések'alátrasa. Hínáeiek a levegőben lógnának ézr!935^ alkotmány érvénytelenítése qetén. lz | teória, hogy a lublinr bizottság * szuverén hatalom forrása^ ezírt uj kocrM^ij/t nevezhet ki, neia bfrja ki a kritikai rtzs?rflatot. /Trl-;t. köv.^025