Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-03-15 / 3. szám

1959 március KRÓNIKA 11 e szággyűlési képviselő, publi­cista. Luzern, (Schweiz) Post­fach 492. Helyettese: báró Neu .Sán'or ezredes, rádiótechnikus, Str. 29. Németország. Spanyol­­ország: Vezető: Marosy Ferenc magyar követ, Madrid, Castella­na 49. Franciaország: Vezető: Baross Gábor volt államtitkár, Matha, Charente Maritime (szervezés alatt.) Lelkészi. ta­nácsadó: Dr. Fenyvessy Márton, Bitschwilerless Thann, Ht-Rhin. Németország: Lelkészi tanács­adó : Dr. Tölgyes Lajos író, Mal­iersdorf (Bayern) Kloster- Ba­den: Vezető: Ujlaky György ez­redes, Baden-Baden, Gernsba­­cher str. 61a. Württenberg: Stuttgarti vezetők: vitéz Kovács Elemér ezredes. Stuttgart-Wan­gen, Kölle str. 29. Hartmann Já­nos, Stuttgart Bad Cannstatt, Postfach 162. Megbízottak: H. Lász'ó Béla író, Ludwigsburg, Stuttgarter str. 105. Fekete György, Herbechtingen, Sperber­­we.g 2. Szabó György gyárvezető, Esslingen, Krummenacher str. 17. Bayern: Szolnoky I. András alezredes, G^rn I. 24. Post Eggen­­felden. Siaub János, Roth (13ia) Fach 97. Bonn: Melczer Ala­dár. Duisdorf (bei Bonn) Alter Heerweg41. München: ifj. veze­tő: Ágyik I.ajos szobrászművész Stern str. 18. Schweiz: A Mind­­szenty Mozgalomnak sok tagja van. Csoportokba alakulásuk még nem történt meg. Norvégia: megbízott: Galambosy Imre bá­nyász-poéta. Landbő, A. Moland. Pr. Arendal. Svédország: meg­bízott: Dr- Horváth István új­ságíró, ’s Gravenhage, Postbox 514. Ifj. megbízott: Borbiró Pé­ter, ’s Gravenhage, Beukstraat 4. Ausztria: Feldkirch: megbí­zott: Havasy Gyula felügyelő, Poste restante. Innsbruck: meg­bízott: Farkas Iván igazgató, Kaertnerstr. 16. Scliessfach 21. Linz: Vezető: Zsitvai András postafőtiszt, Linz, Donau Lager 63. Salzburg: megbízott: Matus­­ka Károlyné Gabelsberger str. 36. .Anglia: szervezés alatt. Meg­bízott: Deák Marianne. Peterbo­rough North, 4 Parliament St. Molnár György Richárd egy. halig. London W. 10- 42 Brews­ter Gdns. Itália: szervezés alatt. Megbízott a nápolyi kerületben: Magyar József, Napoli-Barra, Ri­­one Baronessa Is. L. 303 és Ko­vács József, A. A. I. Canzanella Fuorigrotta - Napoli. ★ A cím talán nem teljes, elné­zést kérek az esetleges hiányo­kért. A cél az, hogy módot ad­junk mindnkinek jelentkezésre, kihez ez a névsor eljut. Kérjük Mozgalmunk híveit, juttassák el ezt a lapszámot és címjegyzéket olyanokhoz, akik másképp nem kapják meg. Dolgozzunk Mozgal­munk gyarapodásán. ★ Kérjük a szabad, demokrati­kus, újjászületendő keresztény Magyarország híveit az össze­tartásra, öntudatos magatartás­ra és csatlakozásra. Világnézeti­leg szemben állunk mindkét dik­tatórikus iránnyal, a marxizmus minden formájával. Hogy milyen lesz a jövő Magyarország, az otthon dől el, de függ az itteni előkészítéstől. Mindszenty az egész magyarságé, de semmi­esetre a marxistáké és a temp­lomkerülőké. Az ő magyarjait nem így képzeli el. KóRóDY KATONA JÁNOS LEGÚJABB ELŐFIZZETÉSEK: v. R. D. (P.J. Sutherland) Australia $4.00; B. T. Canada $20.00; Mrs. O. R. W. Texas $ 4-00: N. M. Homebush Australia $4.00. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei új­ság árusoknál, az East 79-ik és 86-ik utcákban és környé­kükön lévő' újságstandokon, valamint a Kerekes (208 E. 86th. St.), Cosmos (1582 First Ave.), Udvardy (1613 First Ave.) könyvkereskedésekben kapható. Magyar Földrajzi nevek SUMM és AKKAD eredete Copyright by SUZANNE KOVÁCS TELEKI. 1959. A VIZEK. (E cikk első részét februári számunkban közöltük. Szerző kifejti, hogy a magyar földrajzi nevek, melyeknek eredetét nem ismeri a tudomány, java­részt sumir-ősmagyar-finn-ugor szavak, melyeket már Kr. előtt háromezer évvel ékírással leírtak Mezopotámiában. Magyarországba és Erdélybe őskori vándorlások, települések hozták. A hangzóváltozások ismerete nélkül lehetetlen megérteni e négy-ötezeréves szavakat. Erre mutat reá a tanulmány.) ID, — ITU, — ISZ. 1. ) “ID” a “viz” egy másik sumir szava, és különböző hangzó­fej lődésű alakjai, egy másik érdekes szócsoportot alkotnak. A jól is­mert D-T-SZ” hangzóváltozással megvan magyar szavakban is, mint “ID-dogál, ITA-L és ISZ-ik”. Mindhárom a viz sumir szavából, “lD”-böl fejlődött. 2. ) “ITU” a viz a kisázsiai hites nyelvben a Kr. előtti ezred­ben: “i KIS ITU” jelentése “viz-árok”, kanális. Sumir gyarmat volt eredetileg a hites birodalom. A hites “ITU” (viz) az uralaltáji su­mir szava, már a magyar “ITA-L” fejlődési fokát mutatja. 3. ) “ISZ”, sumirban “viz”, az ID harmadik fejlődési foka. (D­­T-SZ). ‘ISZ-ik” a magyar ige. Van kettőzéses alakja is sumirban: “ISZ-ISZ”. Ilyen fajta kettőzés jellemző a sumirban és magyarban is, pl. maga-maga, le-lenéz. Sumir-magyar “ISZ” folyó van Erdélyben a Kr. előtti ezredben. Herodotos így írja le a Maros nevét: MAR-ISZ (sumir Folyó-Viz), a Kőrös nevét: KR-ISZ (Kur-Isz, sumirban “Hegy-Viz”). Leírja Havasalföldön, Erdélytől délre egy folyó nevét: NAP-ÁR-ISZ (Nap ár folyó). A római megszállás idején, Kr. után a második században Er­délyben két vizmenti város nevében van meg a sumi-magyar “ISZ”, a VIZ szava. Az ismertebbik az Aranyos mellett a mar Torda: POTA ISZA, jelentése sumirban: “HEGY-VÍZ”. Tordánál lép ki a lapályra az Aranyos, az Erdélyi Érchegység vize, innen a város neve. Az ókorban még más helyen is előfordul ISZ, a VIZ neve. Szittya földön volt ISZE DON folyó és történelmileg híres város neve volt ISZ-OSZ. 4.) Van ID-nek még egy más alakja, különleges “D-GY” su­­mur-magyar hangváltozás útján. Ez “ÍGY”. Megvan igében, mint “IGY-unk”. Hunyadmegyében folyó neve is mutatja ezt a változást: a “STR-IGY”. A szó erősen kopott, változott. Eredetileg Tster Id” lehetett, Ister istenasszony folyója. Nagyon könnyű követni ADA, ATA, ASZI és ID, ITU, ISZ, — ÍGY hnngváltozását, mert magyar szavak, igék, melyeket naponta mondunk, megörökítették a fejlődési folyamat minden fokát-AB, UB, — HUB, HUBA, HUMBA, — HOMPOLY, OMPOLY, UMBUL, AMPEL. A “Hab” szó vizet is jelent sumirban, épúgy, mint magyarban. Változatos -szavak tartoznak a “hab” szócsaládjához. Szinte multa­­ságos látni, hogyan függenek össze egymással, hogyan változtat­hatta négy-öt évezred “hab” szavát. AB, UB, hehezés nélküli alak sumirban: Hab, Viz. “DAN UB” (Megy Hab) nevében fennmaradt még az ókorból az ősi sumir-magyar szó: UB. Egy másik hehezés nélküli változata az Uraitól keletre található, ahol a sumir és magyar rokonnépe él: az “OB” folyó nevének jelentése: “Hab”. HAB, magyarban hehezéssel. “HAB” nagy folyó neve Dél-Indi­­ában, ahol dél-ural-altáji nyelvet is beszélnek. “HUB UR” (HAB UR) sumirban az Óceán Urának a neve. HUBA régi magyar férfinév, vezérnév. Királynév is volt Közép- Keleten. ‘HUMBA”, a “HUB” változata sumirban- A nyelv orrhangot toldott be a szóba. HUBA, máskép HUMBA, város volt az ókorban az Euírates “habja” mellett. “HUMBA”, a folyók habja, vize, mely a nagy áradások miatt oly fontos volt Mezopotámiában, sokszor fordul elő sumir szövegekben. Ez az orrhangú alak megvan a sumir és magyar rokonnépeinek a nyelvében is: HAMBA, a yurak-samoyed nyelvben. HOMP, az osztyák nyelv­ben. (Collinder: Fenno-Ugrie Vocabulary 28. lap.) HOMP OLY-OG, mai magyarban a “HOMP”-ot, “habot vető” viz. A magyar igének kettős sumir igeképzője van: “L” és “G”. “OMP-OLY” folyó az Erdélyi Érchegységben. Hehezés nélküli alak. Csak egy igeképzője van még: “L”. Mélyhangzójú alak­“UMB-UL” sumirban legmélyebb hangzójú alak- ‘BIZ UMBUL” (Viz iiömpöly) mondja a sumir szótár. “AMP-EL” a mai OMPOLY folyó ókori alakja, ahogy, tudtom­mal Momsen próbálta rekonstruálni, mint'a római korbeli nevet. így van Erdély német és angol stb. modern készítésű ókori térképeire beírva. OMPOLY (AMPEL) EGYIK HATALMAS BIZONYÍTÉKA annak, hogy FINN-UGOR-MAGYAR-SUMIE nép élt Erdélyben már a római megszállás idején, sőt még azelőtt is. BIZ, BAZ, — PISU, BISU. Végtelen érdekesek a szótár “BIZ” (VIZ) szavainak a csoport­ja. (Deimel: Sumerisch-Akkadisches Glossar 36. lap és Ideo­gramm Sammlung 8. füzet (1929) 444, lap 214. ékjei.) A ‘B-P-V” hangváltozás milyen jól ismert a nyelvészetben. ' “BIZ-PIS-VIZ” sumir-magyar szófejlődése tökéletes példája ennek- E sumir szavak tovább élnek FÜRDŐ-HELYEINK nevében. “BIZ” A “B-P-V” hangváltozás milyen jól ismert a nyelvészetben! ZASU”. Jó fürdőhelyünk, BAZIÁS nevét ismerjük fel benne, s még két más fürdőnk, BUZIÁS és BÁZNA nevének tövét, a BIZ, BAZ (VIZ) szót. “PISU” szó is ott van továbbá, mint “BIZ” másik alakja. Jó fürdővizei miatt lehet, hogy PES-T (Budapest) neve is ezt jelenti: VIZ-HELY (A “T’ HELYET jelent pl. Pécsett, Kolozsvárt). PÖS­­TYÉN, a híres fürdőnk nevében is ez a “B-P” továbbfejlődésü alak van meg. A BESSENYő, BISSENI nép neve ezt jelenti: “VIZ-menti”. ‘BISZ-T-RA” nevű falu hegyi folyó mellett a Gyalui Havasokban is ezt jeletni: VIZ-HELY-HEGY. “BIZ-UMBUL” (VIZ HOMPOLY) írja a szótár. TELJES MA­GYAR MONDAT. Néhány vízzel kapcsolatos, jellemző szó: ZUG, ABZU (HAB­ZÓ). Az óceán “abzu” (habzó). “SUSU, SISU” a mocsár: SUSOG, ZIZEG a nád. (Sumerisch Akk. Gloss. 177. lap ) (Vége következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom