Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-11-15 / 11. szám
TO, KRÓNIKA 1959 November VITA FORUM: Ki a bűnös *? 1870-71. — Történelmi dátum. A világ mai szerencsétlenségének kezdete. A francia-német háború és a sedáni német győzelem Elszász-Lotharingia elvesztésével a franciák részéről kitenyészti a revans-törekvéseket. 1900-14. — A századforduló első évtizede Franciaország mérhetetlen gazdagságát eredményezte. Minden arany ide vándorolt és gazdasági törvényszerűség, hogy a pénznek “dolgozni” kell. Ha otthon nem tud, piacot kell keresni hozzá. A revansért lelkesedő franciák Németország ellen Oroszországgal lépnek szövetségbe. Franciaország, az olaj, acél, lőszer urai és bankárai sok milliárd frankot kölcsönöznek Oroszországnak és arra kényszerítik, hogy a pénzt Németország elleni fegyverkezésre használják. Oroszországban az évszázados és hagyományos imperializmus Konstantinápoly felé törekszik. A balkánháborúban elvérzett török gyengeség csábítja őket, de Anglia vétója megállítja az oroszokat. Valószínűnek látszik, hogy Franciaország és Anglia között szerződés volt. A franciák törekvését, hogy Oroszország Németország ellen fegyverkezzék — Anglia sem ellenezte. Oroszország csakugyan fegyverkezik, de a kapott pénzből nyíltan Szerbiát is felfegvverzi. A szerb “hazafiak” kitűnő médiumnak bizonyulnak és török, később bolgár győzelmeik után lázadásszerűen délszláv imperialista törekvésekben izgatnak — a Monarchia ellen! Az angolok csendben támogatják Franciaország revans politikáját — bellum gerunt allii — (hadakozzanak mások) alapon, mert a németek “gazdasági versenye” fenyegeti a brit birodalom supremáciáját. — A Schneider-Creusot francia fegyvergyár egybehangoltan dolgozik az angol Wickers művekkel. Ilyen előzmények után történt, hogy 1914. június 28.-án Gavrilo Princip Sarajevoban meggyilkolja Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófia hercegasszonyt. Ez a példátlan gaztett megtorlást követel, s a Monarchia — II. Vilmos német császár nyomására — Szerbia szuverénitását sértő MOZAIK - KOCKÁK címen most jelent meg CSIGHY SÁNDOR az emigráció igaz és művészi költőjének UJ VERSESKÖNYVE az 1956-os szabadságharcról ÁRA: $1.50 Rendelje meg a szerzőnél: Csighy Sándor, YlW/i Jackson Ave; New Orleans (La.) feltételeket szab. 1914 július 26- án ultimátumban követeli a szerb kormány lemondását és az igazságszolgáltatásnak a Monarchia részéről történő ellenőrzését. Gróf Tisza István magyar miniszterelnök Ferenc József császár és királyhoz írt levelében kéri, hogy az affért diplomáciai úton — ultimátum nélkül oldjuk meg! A Monarchia ultimátuma alig lát napvilágot, de Oroszország máris mozgósít. Egy és egynegyed millió katonát állít fegyverbe a Monarchia és Németország ellen. Félelmetesen úgy néz ki, hogy a sarajevoi merénylet tervszerűsége Oroszországban is tudott tény volt. Az orosz mozgósításra Németország ultimátumban követeli a mozgósítás beszüntetését. U- gyanakkor kétségbeesett kísérletet tesz, hogy Franciaország adja fel orosz kötelezettségét. Pontosan úgy. miként azt a hármas szövetségből kiugró Olaszország is teszi. A német nagykövet így beszélt a Quai d’Orsay palotában : “Nincs és nem lehet szükség arra, hogy két magas műveltségű nép, mint a francia és német háborúba keveredjen egymással! Oroszország barbár állam, tatár birodalom és ázsiai eredetű!” Két mondat mindössze, de élénken megvilágítja a “háborús bűnösök” kérdését. S talán abban a percben, mikor ez a két mondat elhangzott, egy montmartrei vendéglőben szocialisták tanácskoztak. Nyolc-tíz ember, orvosok, ügyvédek, újságírók, munkások. Az asztalfőn a nagyapás kinézésű Jaurées ült, a szocialisták vezére, ki pár nappal előbb — háború esetére általános sztrájkot hirdetett. Jaurées-t ott az asztalfőn ülve, mielőtt megszólalhatott volna, — az ablakon keresztül lelőtték. Kísértetiesen úgy néz ki, hogy Schneider-Creusot revolverrel. 1914 augusztus 1-én Páris lázban van, “La Guerre!” — kiáltják mindenfelé. Franciaország hadat üzent Németországnak és a Monarchiának. Nem ford.tva történt! Anglia még mindig nem mozdul. Csendben hallgat. Senkisem tudja, mit akar? Szakértők szerint, ha Anglia “előre” nyilatkozott volna, ez a háború talán sohasem tör ki! De a brit kormány csak augusztus 3-án — előzmények nélkül — Franciaország támogatásának jogcímén üzent hadat Németországnak és a Monarchiának. Tehát ismételten fordítva, Anglia üzent hadat és nem Németország! Politikailag és katonailag bekerített Németország és Monarchia mi egyebet tehetett? Militarizmusra militarizmussal válaszolt és — védekezett! Ha az angol trónörököst gyilkolták volna meg hasonló körülmények között, KARÁCSONYI KEDVEZMÉNY A KRÓNIKA OLVASÓINAK Incze Sándor, az egykori oly népszerű Színházi Élet hetilap szerkesztője nagy MAGYAR ALBIJM-a mindenkinek rengeteget nyújt, minden irányú érdeklődést, igényt kielégít. Sok és sokféle élvezetes olvasnivaló van benne, többi közt Madách “Az Ember tragédiája” egész szövegében, a száz legszebb magyar vers és remek szakácskönyvi rész. Karácsonyi ajándékul is legalkalmasabb a könyv. Sokan küldték tavaly karácsonykor rokonaiknak, barátaiknak ajándékul külföldre. Ajánlatos idejében megrendelni, tekintettel a karácsonyi postai torlódásra. Ilv könyveket külön, szép karácsonyi csomagolásban indítanak útnak. Ára: 4 dollár. Három példány kedvezményes áron 10 dollár a Krónika olvasóinak, postai szállítással együtt! — Cím: MAGYAR ALBUM, 234 West 44th Street, New York City. valószínűleg Anglia sem tűrte volna megtorlás nélkül! De az a hangorkán, mely ebben a háborúban a gyűlölködők és győztesek csatakiáltását kísérte, — telítve volt azzal, hogy a világháború kitörésének kórokozója Vilmos császár hencegésében és kardcsörtetésében keresendő! “Jaj a legyőzöttnek” igazsága sohasem igazság! önkénytelenül is felmerül a kérdés. Mi köze volt Magyarországnak mindehhez? Ebben a háborúban Magyarországnak sem érdeke, sem keresnivalója nem volt! Még Ferenc Ferdinánd meggyilkolása sem izgatta túlságosan. A gaztettet elítélte, de a háborúban való részvételre csak a monarchián belüli kötelezettség kényszerítette. Az a kötelezettség, mit becsületnek neveznek! Ha az első világháború bűnöseit keressük, történelmi távlatból ma már megállapítható, hogy bűnös volt: 1. Franciaország — revans törekvései miatt! 2. A francia nagytőke! (Rossz kihitelezésben saját magát és a francia frankot is megölte.) 3. Oroszország pánszlávizmu-4. Szerbia délszláv imperializmusa, féktelen izgatása, pökhendisége! 5. Anglia gazdasági féltékenysége! 6. A világ ostoba vérengző hajlama! Magyarország ennek a világháborúnak szenvedő Benjáminja semmivel sem bűnösebb, mint például Csehország volt! De Páris rövidlátó politikusai mégis ezt a törpe államot emelték pajzsra. Néki és Szerbiának — a legbűnösebb nációnak, meg Romániának, ennek a lesi-puskás hulla-rablónak marcangolták szét és dobták oda Magyarországot! Ki a bűnös? — Perrendszerű bizonyításban nem lesz nehéz eldönteni! A Nemzetközi Bíróságnak — megindítandó akciónkban — hiteles dokumentumok is rendelkezésre állanak! Lehetséges, hogy az igazi bűnös ki fog térni a következmények alól, de Magyarország szempontjából ez nem is fontos! Fontos, hogy Magyarország szerepe tisztázódjék és ártatlansága hivatalosan is megállapítást nyerhessen! Australia. sa! SZ. TAMÁS ERNŐ VIGYÜK A MAGYAR ÜGYET A HÁGAI NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ELÉ! Több hónapja, talán egy éve is már, hogy írtam egy cikket a magyar-szerb történelmi kapcsolatokról és abban hivatkoztam a Hágai Nemzetközi Bíróságra, mint illetékes fórumra, hogy döntsön a két népet érintő kérdésben. Most felvillanyozódtam megint, ahogy a KRÓNIKA szeptemberi számában olvastam Sz. Tamás Ernő úr cikkét ‘Trianon’ról. ő is a Hágai Nemzetközi Bíróságot említi olyannak, ami segíthetne rajtunk, elhagyatott magyarokon: legalább erkölcsi tekintetben, szerintem. Az nagy szó volna, ha az elszakított országrészeket visszaítélné javunk, ra. Erőszakkal úgysem mehetünk semmire! Nincs senki a világon, aki fegyveres erővel mellénk állana. Különben is a “világbéke” divatos korában nem ajánlatos dolog kardot,' vagy rakétát “csörtetni” senkinek. Ezeknél a gyilkoló eszközöknél hatalmasabb fegyver van a kezünkben: az Igazság. Szerény véleményem szerint azonban a háborús bűnösség csak másodrendű kérdés az ügyben. Ma már nem hánytorgatják szemünkre, hiszen belátta az egész világ, hogy csak ürügy volt ez a vád az égbekiáltó igazságtalanság palástolására. Az első világháború okát Szarajevó szolgáltatta: akkor nemzetközi jog szerint hasonló esetben bármely más állam hadüzenet nélkül megtámadta volna a “királygyilkos” “Szerbiát”. Később Olaszország, majd Románia és végül Amerika önként, minden ok nélkül, csupán önzésből háborúba lépett a központi hatalmak ellen. Tehát, ha mi voltunk a háború elindítói, ők voltak annak nemkívánatos folytatói. Két ember összekapásakor nemcsak az a bűnös, aki kezdte a tettlegességet, hanem azok nemkülönben, akik közbeavatkozásukkal segítették megölni a kezdeményezőt, ahelyett, hogy békésen szétválasztották volna őket. Különben is nagyon kétes dolog, hogy be tudnánk-e a bíróság látószöge alatt bizonyítani annak a Magyarországnak ártatlanságát, aki a legvitézebbül viselkedett az összes felek között. Ha valóban sikerülne a bizonyításunk, természetes, az is .javunkra íródnék. A vívandó jo-
