Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-06-15 / 6. szám

12. KRÓNIKA 1959 JUNIUS Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 370 —7th AVE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $t.00 PER YEAR PRICE PER COPY — 20c. NEW YORK 1, N.Y. ELŐFIZETÉSI DU: az Egyesült Államok­ban és Canadában $4.00 EGY ÉVRE EGY PÉLDÁNY ÁRA Mátyás király trónralépésének 500-adik évfordulója Irta: LÁZÁR JÓZSEF (Folytatás) Ezenközben a ki­rálytól feladott kérdésen törték a fejüket, mindegyik óhajtott volna kitűnni a megfejtésben: ‘‘Mi a legkönnyebb a világon?” Egyikük hirtelen felkiáltott: “A falevél!” Éppen széles hársfa levél hullott az árnyéknyújtó hársról az illető ürücombjára. “Annál könnyebb a hópehely” — válaszolt nyugodtan a király. Nagyot nyelt az udvari bolond, s .diadalmasan böffögte teli száj­jal: “Enni a legkönnyebb a vi­lágon.” A király lovagló ostorával ne­gédesen suhintott a bolondja há­tára és hangosan kacagva felel­te: “Nem, te bolond, suhintani könnyebb, látod, amíg eszel...” Fejüket vakarták az urak, hogy nem bírták megfejteni a csiklan­dós feladatot. Miután letették a kanalakat, villákat és felállni készültek asztalaiktól, Mátyás király méltóságosan szólásra emelkedett: “Bizony, urak, leg­könnyebb a világon a más mun­káját nézni. Mi néztük a délelőtt fo lyamán, mint dolgozott- izzadt a pórnép a dombtetőn és oldalán, aztán lakmároztunk bőviben. Lássuk most fordítva a dolgot: cseréljünk helyet a pórnéppel!” És kapálta a szőllőt a főúr a királlyal versenyt egész délután, amíg csak holtra fái’adtan ki nem dűlt a finnyás. Ekkor okta­tólag szelíden szólt kíséretéhez Mátyás király: “Ugye, elég volt a ‘jóból’? És tapasztalta ki-ki ön­magán, hogy a munka gyönyö­rűsége a veriték-törlés. Ily ne­héz dolog fizikai munkából élni, urak, azért becsüljétek meg a testi munkást... a népet!” A nép pedig lakmározott ked­vére, utána szórakozott szokása szerint népiesen: táncolt, dalolt, dudált, vagy hegedült, némelyik furulyázott és szavalta rögtön­zött versét Mátyás király meg a nép címmel, miközben az urak álmélkodtak szégyenletükben. Mátyás király népszerűségé­nek dicsősége tetőfokán áll a ha­lálát kísérő általános európai gyász szomorú tükrében: kül­földi fejedelmi udvarok gyász­­emlékünnepséget rendeztek és a magyar nép tömegekben térdelt a Duna partján és az utakon, amerre a tetemeit kísérő menet elhaladt, és imádkoztak hozzá, mint valami szenthez. Valóban Szent László királyon kívül •— Szent Istvánt nem véve tekintet­be, — egyetlen magyar király leikéből'sem ütköznek ki a belső szentség ismérvei oly mértékben, mint Mátyás király jelleméből. Halála előtt közvetlen, Virágva­sárnap délelőtt, a templomból jövet betegedett meg véglegesen, ami 2 nap múlva: április 6.-án vén viselte az Egyház jóhírnevét kínos agóniában végződött. Szí­vén viselte az Egyház jóhírnevét és azért az erkölcstelen életű szerzetesek ellen személyesen el­járt, de a kifogástalan Pálos ma­gyar rendet nagyra becsülte és gyakran elbeszélgetett annak jámboréletű budai apátjával: Gergellyel, akivel órákon át ki­cserélte a vallásos életre vonat­i!Mátyás szobra beszólt... LEGENDA “Szülővárosomban kongnak a harangok. Majdnem megrepeszti szívemet a hangjok. Mintha valamennyi lélekharang lenne, Annyi panaszt, jajszót zúgnak a fülembe. A trombita harsog, a dob belepereg. Nagy az örömöd ma vitéz magyar sereg, De ily rózsadíszben meg miért is álltok? Mért nem mentek délre? Ott is várnak rátok. ó, csak mozdulhatnék! Nem állnátok itten, Ott lennétek, hová hadam sokszor vittem. Trombitások ajka vígabb nótát fújna. A tiétek lenne egész Erdély újra... Jaj, csak ne lennének tagjaim ma rézből! Szabad nemzet lenne a hős magyar népből! Istenem, ércszívem most ha megmozdulna, A magyar igazság föltámadna újra! Nagy az ünnep itt ma, de én inkább sírnék. A gyönyörű Erdélyt nem tépték szét így még... Egy a kívánságom! Halljátok magyarok! Közietek így lenni én már nem akarok. Szép lovasszobromból ögyukat öntsetek! Azok hangjainál délfelé törjetek! Csak ha egész Erdély tietek lesz újból. Akkor öntsetek majd vissza az ágyúkból!” ( — ) kozó gondolatait. Renováltatta az azóta Mátyás-templomnak ne­vezett régi Nagy-Boldogasszony templomot, s azonfelül uralkodá­sa alatt még 20 templom épült Budán, s máshol is támogatta a templomépítkezést az országban. A kereszténység .védelmét szol­gáló hadműveletei végnélkül fokozták népszerűségét, mert azokhoz képest, mint pl. Jajca, vagy Szabács ostroma, Bécs el­foglalása, vagy akárcsak Nán­dorfehérvár ostroma 1454-ben, amikor átment a tűzkeresztsé­gen és lovaggá ütötték 14 éves korában, csupán gyerekjátéknak tűnt fel Bizáncnak 1453. évi tö­rök megszállása- A pápai követ 1483-ban jelentette Mátyás ki­rályról Rómának: “Szentséged pedig becsülje meg ezt a királyt, akiben a vitézi erények nagylel­kűséggel és mély vallásossággal egyesülnek.” és népszerűségé­nek csúcspontján egyéni érdek­ből táplált szeretetlenség okozta halálát: valószínűen megmérgez­ték. Korának történelme tele van politikai csínytevésekkel: a macchiavellizmus dívott a feje­delmi udvarokban. III. Richard angol király 2 unokaöccsét tétet­te el láb alól, az olasz városálla­mok fejedelmei rokongyilkosok, a török szerályban testvérviszály dúlt. Prágában a cseh Medea or­­vosságos üvegcsékkel játszado­zott. (Vége következik) LAPUNK New Yorkban a yorkvillei új­ság árusoknál, az East 79-ik és 86-ik utcákban és környé­kükön lévő újságstandokon, valamint a Kerekes (208 E. 86th. St.), Cosmos (1582 First Ave.), Udvardy (1613 First Ave.) könyvkereskedésekben kapható. * A Krónikával — a magyar felszabadulásért A Krónika független lap, s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. A Krónika elve: találjanak egymásra a becsületes magyarok, nemzetiségi és vallási különbség nélkül, Szent István országában, a legitim koronás Király uralma alatt, kinek első és legszentebb törekvése boldoggá tenni a Nemzetet régi ezeréves határain belül. Kövessük a Krónikából ismert nemes irányelveit! A Krónika sem a múltban, sem most, soha semmiféle anyagi támogatást senkitől, semmilyen formában nem kapott és nem kap. Tizenhatodik éve amerikai magyar alapítója áldozatos erő­feszítése tartja fenn, hogy hazafias hivatását betölthesse. Évek sora óta több ezrével küldjük a lapot a világban szétszórva élő honfitársainknak, de kérjük lapunk olvasóit, barátait, hogy elő­fizetések beküldésével és új előfizetések szerzésével könnyítsék meg a Krónika terheit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom