Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-05-15 / 5. szám

12 KRÓNIKA 1959 május Anticommunist AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA Kommunist a-ellenes AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 370 —7th AVE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $4.00 PER YEAR NEW FORK 1, N.Y. ELŐFIZETÉSI DIJ: az Egyesült Államok­ban és Canadában $4.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 20c. — EGY PÉLDÁNY ÁRA Mátyás király trónralépésének 500-adik évfordulója Irta: LÁZÁR JÓZSEF (Folytatás) Külföldön véres paraszt­forradalmak révén néhol meg­szűnt a jobbágysági intézmény, de Mátyás birodalmában nem merült fel a felszabadítás szük­ségességének a kérdése, mint­hogy általános jólét uralkodott benne mindenfelé- A néptömeg­nek sehol a világon nem volt oly magas az életnívójuk, mint Ma­gyarországon, s ennek következ­tében nemcsak a németek, ha­nem a csehek, morvák, osztrá­kok és a délszlávok, meg a romá­nok örültek egyaránt, ha Mátyás alattvalóivá válhattak. A romá­nok titokban lepték el Erdély he­gyeit. ínért Mátyás őseik árulá­sáért nem szívlelte őket, mind­amellett papi tizedet nem kellett fizetniük, és Gyulafehérvárott görög-keleti metropolitaságot ál­lított fel számukra. Munkácson g. kath. püspökséget létesített. Az általános jólét fő bizonysága városaink elnépesedése, ami nagyrészt bevándorlás útján ment végbe. Néhány iparágunk világhírre emelkedett, mint az ágyúöntés, fegyverkovácsolás, az orgonaépítés, a bőripar, könyv­kötés és a kocsi-gyártás, de fő­képp a bányászatunk volt párat­lan a világon. Franciaország, Moszkva magyar bányászoktól tanult, elsősorban pedig Anglia: IV. Henrik és IV. Edward kirá­lyok magyar bányászokat alkal­maztak az angol bányászat kor­szerűvé tétele végett. íme, egy egy újabb rejtett kapcsolat a gazdasági fejlődésének folyama­tában ! Ezek a magyar-nevelt an­gol bányászok és utódaik vetet­ték meg a világhíres amerikai bányászat alapjait Amerika fel­fedezése után. Mátyás demokratikus egyéni­ségére sütött bélyeg a városi pol­gárság iránti rokonszenve, ami kitetszik egyetlen igazi szerelmi vonzalmának a történetéből: a boroszlói leány, Balbála egysze­rű polgárleány, Mátyás “egyet­len szülöttjé’’-nek az édesanyja. Boroszló (Breslau) egész életére szívéhez nőtt város maradt, többször megfordult benne élete folyamán, sőt Boroszlóba való készülődése közben érte utói vá­ratlanul a halál. De legkirívóbb bizonyíték demokratikus lelkü­­letére az ellene szőtt lázadások története. Külföldi uralkodó-kor­­társai: XI. Lajos francia és III­­Richard angol királyok a zsarno­ki diktátorok legszélsőségesebb példaképei, akiknek leikéhez nagy kegyetlenségek fűződnek, s kezükhöz sok vér tapadt. Azon­kívül III. Richard a tömegek gyű’öletét érdemelte ki magának. Velük ellentétben Mátyás a Nép Választottja és engedetlen láza­dozó alattvalói mind csupa oly­­garchák egytől-egyig. Uralkodói fensége éppen az olygarchákkal szemben való magatartásában ragyog fényesen. A nemzet gaz­dasági erőforrásait saját javuk­ra akarták hasznosítani és ez el­lenkezett a tömeg érdekével, s minthogy ő a tömeg boldogításá­ra törekedett, mert a “magyar faj becsülete érdekében” a nép választotta királlyá, a rendelke­zéseiben lefektetett uralkodói akarata önkényeskedésnek tűnt fel a nemzet-nép nagy közérde­két nem látó, vagy azt méltányol­ni nem óhajtó erkölcsi vakoknak. Hiszen a külföldről, főképp III. Frigyes német-római császártól szított 3 részleges lázadás éppen Mátyás intranzigens demokra­tikus belpolitikájának a követ­kezménye: uralkodói akarata a Nemzet boldogságát célozta s azért nem tűrt ellentmondást. Könnyen is végzett a lázadások­kal. mert a tömeg mindig mellé­je állott s Ő viszont nem nyúlt kegyetlen eszközökhöz volt el­lenfeleinek megfenyítésekor, a­­mely eljárásra nemcsak termé­szetes engedékenysége, hanem uralkodói okoskodása is intette. Ellenségei közül egyedül Giskrát űzte ki az országból, s ő külföl­dinek számított: nem volt ma­gyar. Hangsúlyozom, hogy míg külfö dön a paraszt-nép lázado­zott mindenfelé, Magyarországon az olvgarchia elégedetlenkedett Mátjás királlyal. Mátyás király demokratikus berendezettsége vitathatatlan. Már atyjától hallotta, hogy a Nemzet nemcsak az urakból és katonákból áll, hanem tagja min­den férfi és nő, akit érdeke köt a hazához. Mintha csak a XIX- és a XX. század szocialistáit hal­lanék jelszavakat dobálni: “Jo­got a népnek!” — “Ott a haza, ahol jog is van” stb... Tudatá­ban volt, hogy atyja köznemes­­ből lett az ország kormányzója és mint latin nyelvű tolmácsa a külföldi hírekből felértékelte a tömegek szeleteiének jelentősé gét. A oápai követ azért jelent­hette már 1463-ban II. Pius pá­pának, hogy Mátyás “általános közszeretetnek örvend”, mert szinte pályázott a nép bizalmá­ra és szeretetére. Népszerűségé­nek hamarosan oly híre ment, hogy egyik külföldi kortársa azt írta i óla: születésekor örvendez­tek az angyalok az Égben, a Föl­dön a tisztességes emberek. Nép­szerűsége ott kezdődött, hogy Hunyadinak volt a gyermeke, majd folytatódott abban, hogy halálra ítélték és a nép nemzeti mártírt látott benne. Ennek kö­vetkeztében a felbuzdult nemze­ti társadalom egyenesen követel­ményként állította az országgyű­lés elé, hogy Mátyás legyen a k rály. Trónralépése után képes­ségeivel, kötelességtudásával annyira öregbítette népszerűsé­gét, hogy régi törvénytárunk szerkesztői feljegyezték: “Az ő dicsőségét zengte a pórnép az ekénél, a katona fegyverrel a kezében, a hegedős a lakomákon és az összegyűlt sokadalom min­den alkalommal.” Első hadi si­kereit népszerűségének köszön­hette: az ő személyes vezetése alatt minden vitéz ki akart tenni magáért. írták is az olasz kora­beli “reporter”-ek, hogy Mátyás hadai érkezésének a híre a törö­kök réme. III. Frigyes mindig számolt a magyar nép általános felzúdulásával, valahányszor mesterkedéseihez fogott. Vegyük mindehhez a sok mondát, ame­lyet a nép képzelete szőtt szere­tett alakja köré és a külföldi irodalom alkotásait is, és akkor meggyőződünk arról, hogy Má­tyás magyar király a világtör­­ténebm legnépszerűbb uralkodó­ja '.Olt. Kell-e koronatanú-bizonyíték Mátyás király népszerűségére? Világszerte ismert a Mátyás ki­rály Gömörben című monda er­kölcsi célzata: a fizikai munkás megbecsülése egy XV- századbeli uralkodó részéről, szájról-szájra terjedve monda-alakjában, egye­dülálló a világtörténelemben és az illető király népszerűségének csimborasszója. Sajó-Gömörben, a Bánréve és Tornaija közti síkság és egész Gömcr vármegye akkori székhe­lyén tartott törvénynapot a ki­rály. Régibb neve Gömör-Panyit, aminek az értelme: Gömör Bán lakhe’ye. E szavak a “Sajó”-val együtt, mind sumir eredetűek. A síkság nyugati peremét alko­tó, azóta Királydomb nak neve­zett emelkedésen szőllőt művelt a mn. Igazságszolgáltatás végez­tével kiültek az urak a szabadba lakomázni és szemlélődni (folyt, köv.) régi magyar világ és az új világ VÁGJA KI! SZELVÉNY! KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 370—7th AVE., NEW YORK 1, N. Y. Mellékelek $....-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című képes havilapot ....................ig az alanti címre küldeni: Név: .................................................................................................................. Utca: ................................................................................................................. Város: ......................................................... Állam: .................................. (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK aiániott levélben küldjör.) A Krónikával — a magyar felszabadulásért A Krónika független lap, s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. A Krónika elve: találjanak egymásra a becsületes magyarok, nemzetiségi és vallási különbség nélkül, Szent István országában, a legitim koronás Király uralma alatt, kinek első és legszentebb törekvése boldoggá tenni a Nemzetet régi ezeréves határain belül. Kövessük a Krónikából ismert nemes irányelveit! A Krónika sem a múltban, sem most, soha semmiféle anyagi támogatást senkitől, semmilyen formában nem kapott és nem kap. Tizenhatodik éve amerikai magyar alapítója áldozatos erő­feszítése tartja fenn, hogy hazafias hivatását betölthesse. Évek sora óta több ezrével küldjük a lapot a világban szétszórva élő' honfitársainknak, de kérjük lapunk olvasóit, barátait, hogy elő­fizetések beküldésével és új előfizetések szerzésével könnyítsék meg a Krónika terheit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom