Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-15 / 1. szám

12 KRÓNIKA 1959 január Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 194;$ Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press NEW YORK 1, N.Y. ELŐFIZETÉSI DU: az Egyesült Államok­ban és Canadában $1.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 20c. — EGY PÉLDÁNY ÁRA Mátyás király t 500-adik évfordulója Irta: LÁZÁR JÓZSEF , (Folytatás) Mátyás király tüneményes hadvezéri talentuma a követ­kező két helyzetkép párhuzamba állításában tükröződik vissza. Trónralépésekor a Dunántúl nagyrészt III, Frigyes birtoká­ban, a Száva-Dráva-köz nyugati része lvrajnával együtt özv. Cil­­ley Ulrikné, szül. Brankovics Katalin kezén, az Észak-Nyugati Felvidék egészen a Rutén-földig cseh zsebrák hadaktól hemzse­gett és Albert király özvegye, szül. Cilley Erzsébet, valamint később fia, V. László király jó­voltából a hírhedt cseh nagyság: Giskra nyomorgatta a felvidéki magyar népet és ezáltal a cseh nemzeti történelembe dicső 20 évnyi korszakot csempészett be­le, jóllehet Jan Giskra magyar felvidéki szerepének semmi kö­ze nincs a cseh történelemhez. Abból is látszik ez, hogy Mátyás apósának, Podjebrád cseh ki­rálynak jóváhagyásával, hama­rosan kiűzte őt nemcsak a ke­leti részekből: Sárospatak, Tor­nak, Krasznahorka várakból, hanem Zólyom, Árva, Körmöc várakból is egészen Fehéregy­házáig (a mai Holies), és a Mor­va folyó partjáig kergette arány­lag könnyűszerrel. Ha Giskra cseh nemzeti célt szolgált a ma­gyar Felvidéken, miért nem tá­mogatta őt a cseh nemzet, hogy nem kellett volna megélhetési okokból beállania Mátyás Fekete Seregébe katonai szolgálatra? Sőt ez a Giskra segített Mátyás­nak meghódítani Morvaországot és Sziléziát, saját hazája, Cseh­ország érdekeinek a rovására. Sajnos, az ország déli végvárait és Erdélyt II. Mohamed török szultán készülődött megtámad­ni. Nézzük a másik helyzetképet, előbbinek a pendant-ját, amely Mátyás király halálakor rajzo­lódik ki! Szilézia, Ausztria, Ka­­íinthia, Krajna, a Dalmát Part­vidék észak-nyugati része, Bosz­nia, Szerbia északi fele, Molda­via mind integráns része Mátyás Magyar Birodalmának és lakos­sága magyar törvények alatt élt, amiket Mátyás szakértői szem­mel ültetett át a gyakorlati élet­be és szerkesztett Törvénykönyv­be. E területeken az a földrajzi komplexum, amely önként kí­nálkozik a Középeurópai Szabad Népek Államformájának a meg­oldására: mindegyik szabad és önálló, demokratikus alapokon egy gazdaságilag és katonailag erősebb központi Magyarország köré csoportosulva és kölcsönös védekezésre berendezetten- Azon­kívül Mátyás halálakor kiterjedt á magyar védelem délen Raguza Köztársaságra, Itáliában Calab­ria félszigetére a Nápolyi Király­ság kötelékében, Ancona kikötő­városra a pápai fennhatóság alá tartozó területen Velence alat­tomos szándékaival szemben. Ancona és Raguza helyzete tő­­rölmetszett hasonmása Lebanon és Jordán mai helyzetének, csak­hogy Magyarország nem volt érdekelve gazdasági előnyökben VÁGJA KI! SZELVÉNY! KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 370—7th A VE.. NEW YORK 1, N. Y. Mellékelek S....-Í, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című kénes havilapot ..................-ig az alanti címre küldeni: Név: .................................................................................................................. Utea: .................................................................................................. Város: ....................................................Állam: ............................................ (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.) egyik helyen sem: Mátyás ön­zetlenül támogatta Itáliát a tö­rökkel szemben éppen úgy, mint belső ellenségeivel szemben. Csak pápai jóakaratra lett volna szük­sége és néhány éven belül — III. Frigyes halálára számítva — Itália népeinek örömujjongá­sa közepette ment volna végbe német-római császárrá való ko­ronázása Rómában. Hogyan ju­tott idáig Mátyás király ural­kodásának 82 éve alatt? Had­szervező képessége birtokában személyes bátorságával. Mind­járt trónralépése után félkézzel III. Frigyest hajtotta ki a Du­nántúl bitorolt területéről, s már is a Szerémségben vívott győzel­mes csatái után vágja-aprítja a török haderőket végig Szerbia és Rácország nehéz harcterein, majd Jajca várára fordul, sze­mélyes vitézségével nyújtván jópéldát katonáinak, minden csatában. Egész Európa felléleg­zett 1463-ban megint, mert Má­tyás harcainak híre felújította atyjának, Hunyadi Jánosnak az emlékét és dicsőségét. Mátyás személyes vitézségének a dicső­sége főképp Jajca várának nevé­hez fűződik. Háromszor foglalta el a várat II. Mohamedtől, akit a török nemzeti történelem a 2-ik nagy hódító szultánnak minősít, t.i. II. Szulejmán az első — és sze­mélyes tusában legyőzte a nagy hódító szultánt, aki csak futás­sal mentette meg az életét 1464- ben Jajca vára alól, igazolván ezzel a nevét megelőző “II.” cím­zést, mert első megfutamodása Nádor , alól történt 1456-ban, azonkívül I. Mohamed, a prófé­ta is részesült egyszer ‘futamo­­dásban Mekkából Medinába- Jaj­ca birtoklását II. Mohamed Bosznia hegemóniájának tekin­tette és személyes túlzott hiú­ságból is ragaszkodott e várhoz, mert ő építtette. Jajca hadi fon­tosságát nagyban emelte, hogy a szultán mindegyik Jajca mel­letti hadműveletét személyesen vezette, Mátyás viszont csak azért is, szintén személyesen állt ki a gátra. “Sebek borítják tes­temet és sok fájdalmat okoznak törődött állapotomban” — álla­pította meg önmagáról egy he­lyen. (Folytatjuk) MINDSZENTY ÜNNEPSÉG A “Venezuelai Legitimista Magyarok Baráti Köre” és a “Ma­­gyakrok Mindszenty Mozgalma Venezuelában” 1958 december hó 27.-én Mindszenty József Magyarország bíboros-hercegprímásának a Magyarországot terrorral és erőszakkal megszállva tartó orosz szovjet kommunisták általi, az isteni és emberi törvnyekkel ellen­kező, a legelemibb emberi jogokat megcsúfoló 10 év előtti barbár letartóztatásának, embertelen megkínzásának, a legalávalóbb mó­don való meggyalázásának, ország-világ előtt való meghurcolásának és ártatlanul való elítélésének emlékére, igen nagysikerű emlékünne­pet rendezett Caracasban. Nagyszámban vettek részt nemcsak a Mozgalom és Baráti Kör tagjai és hozzátartozói, de a vasfüggöny mögötti államok, nemzetek ideemigrált képviselői is. Németek, osztrákok, halvátok, szlovákok, lengyelek küldöttséggel képvisel­tették magukat, de a venéz egyházi és politikai élet egy-egv repre­zentánsa is résztvett a gyűlésen, hogy méltó keretet adjon ezen de­monstrativ jellegű összejövetelnek. Az Európában tartózkodó el­nök. dr. Babó Tivadar orvostanár nevében vitéz Madaras Béla szkv. m. kir. tábornok, ü v. titkár, meleg szavakkal üdvözölte a megjelen­teket és a vendégeket, különösen a testvéri szolidaritás demonstrá­ciójára megjelent német, osztrák, horvát, szlovák és lengyel kikül­dötteket és Uj Hazánk egyházi és politikai képviselőit- Azután vitéz Madaras Béla méltatta Mindszenty József bíboros életét, életének művét, nagy szolgálatait Hazájának, Egyházának és az egész Sza­bad Világnak. Nagyhatású beszédét spanyol és magyar nyelven tar­totta meg, igen nagy sikerrel, a hallgatóság felállva tapsolta meg. A Krónikával - a magyar felszabadulásért A Krónika független lap, s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. A Krónika elve: találjanak egymásra a becsületes magyarok, nemzetiségi és vallási különbség nélkül, Szent István országában, a legitim koronás Király uralma alatt, kinek első és legszentebb törekvése boldoggá tenni a Nemzetet légi ezeréves határain belül. Kövessük a Krónikából ismert nemes irányelveit! A Krónika sem a múltban, sem most, soha semmiféle anyagi támogatást senkitől, semmilyen formában nem kapott és nem kap. Tizenhatodik éve amerikai magyar alapítója áldozatos erő­feszítése tartja fenn, hogy hazafias hivatását betölthesse. Évek sora óta több ezrével küldjük a lapot a világban szétszórva élő honfitársainknak, de kérjük lapunk olvasóit, barátait, hogy elő­fizetések beküldésével és új előfizetések szerzésével könnyítsék meg a Krónika terheit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom