Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-12-15 / 12. szám
10 KRÓNIKA 1959 DECEMBER Csak egy kevés imádságot ta. A tányér kicsúszott a kezei közül és leesett a földre. A törött üvegdarabokra nézett. Akkor sírni kezdett. Eszébe jutott, hogyan találkoztak először. A Balatonon, Fonyódon. Idősebbik nővére hívta meg, de az valamilyen oknál fogva, nem maradt velük és így egész nap együtt voltak. Amikor a férfi este visszautazott Pestre, tudta, hogy visszajön majd érte. (5) Férjének egyik barátja, taxi soffőr, vitte ki autón a börtönépülethez. Mennyire hasonlított a férjéhez. Ennek is olyan kimért, lassú, katonás mozdulatai voltak, mint az ő urának. Nem szólt hozzá egy szót sem az egész út alatt. Amikor a börtönhöz értek, azt mondta neki, hogy nem megy a kapuhoz vele, hanem az autónál marad, nehogy Valami baja legyen a kocsinak. Az asszony, kezében csomaggal, melyet férjének hozott, az őrökhöz ment. Az őr, kivel beszélt, várásra intette, mialatt egy hosszú névsorban férje nevét kereste. Aztán azt mondta neki, hogy a férje meghalt. “Majd értesítik róla, ha eddig még nem tették.” Ezt mondta még neki. (6) Sebesen vert a szíve és kicsit szédült. Szemével, melynek olyan volt a színe, mint a kék búzavirág, mintha keresett volna valakit. Egy idegen férfi megkérdezte tőle, hogy nem érzi-e rosszul magát. Az asszony a férfi karjára támaszkodott, amikor az segíteni akart neki. “Nem igaz,” mondta neki. “Nem igaz és nem hiszem el, akármit mondanak.” “Az uram akarom látni. Tudom, hogy vár reám.” “Látni fogja az urát.” Mondta a férfi nyugodtan neki. Jó és segítőkész embernek látszott. Viszszament vele az őrhöz és megkérdezte tőle, hogy az asszony miért nem láthatja férjét. “Megmondtuk neki. Meghalt.” Az őr únottan és türelmetlenül nézett rájuk. MOZAIK - KOCKÁK címen most jelent meg CSIGHY SÁNDOR az emigráció igaz és művészi költőjének UJ VERSESKÖNYVE az 1956-os szabadságharcról ÁRA: $1.50 Rendelje meg a szerzőnél: Csighy Sándor, 1717'/2 Jackson Ave; New Orleans (La.) Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York “Csomagot hoztam neki. Tiszta ruhát és élelmet,” mondta az asszony, és tudta, hogy él a férje. Hogy él a férje, most már biztos volt benne. Csak az őrök, — gondolta magában — csak az őrök miért nem akarják, hogy lássam az uram. “Az ura nem él már. Az ura meghalt.” S látszott az őrön, hogy mennyire únja az asszonyt. “És aztán . . . Nem jobb így . . . hogy meghalt.” A hangja lágyabb lett, de káromkodni kezdett. A szájában egy elszívott cigaretta vége égett. (7) A férfi, aki segített neki, viszszakísérte az autóhoz. Az aszszony a csomagot még mindig a kezei között szorongatta. “Elfogadná tőlem?” Kérdezte a férfit. “Köszönöm szépen.” Mondta a férfi. “A fiam, az egyetlen fiam is itt van. S nem tudok segíteni neki, mert állástalan vagyok.” “Akkor hát vigye el neki.” Mondta az asszony és odaadta neki a csomagot. Szép nagy csomag volt. Milyen sápadt, gondolta az asszony, amikor a férfi a kezét kereste. A soffőr, volt katona ő is, elindította az autót. Nem szólt egy szót sem. A háború és a fogság jártak az eszébe. Akkor is így volt. Az úton, visszafelé Pestre, a Duna mellett jártak, a folyó harangszó hangját hozta magával. Karácsony napján. New York, 1959 karácsonyán SOMSSICH LÁSZLÓ FELHÍVÁS Az utóbbi években egyre szélesebb köröket foglalkoztat a Magyar Református Diákszövetség megalakításának gondolata. Az alábbi bizottság vállalkozott arra, hogy felhívással forduljon az Északamerikai Egyesült Államok és Canada területén élő mindazon személyekhez, akik magyar protestáns felső-, vagy középiskolában tanulmányokat folytattak. Első lépésként a bizottság nyilvántartásba kívánja venni fenti személyeket. Azért felkéri az érdekelteket, közöljék nevüket, címüket és az iskola nevét, melyben tanulmányaikat folytatták, az alábbi címre: Rév. Imre Bertalan 2200, Foruth St., Passaic, N.J. Megfelelő számú jelentkezés beérkezése után a bizottság alakuló gyűlést fog összehívni, melynek helyéről, idejéről, tárgysorozatáról a jelentkezőket időben értesíteni fogjuk. New York-Passaic-Wharton, 1959, november 30. Bertalan Imre Csordás Gábor Szigethy Béla református lelkészek * S. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: S. F. I., Custos: Jövő számban jön. Már 900 millió ember él kommunista diktatúra alatt, mely Istent tagadja és Isten minden parancsát lábbal tapossa! 1800 millió ember még szabadon él a vasfüggönyön kívül és nyugodtan elismerheti és megvallhatja Istent, akit szeretni és parancsai szerint élni, a tökéletes emberi élethez tartozik. Ha valamely emberi családapához gyermekei kéréssel fordulnak, nagyon természetes, hogy a jobb viselkedésű és atyjukat jobban szerető gyermekek kívánságai könnyebben és jobban teljesülnek. Még könnyebben teljesednek a kívánságok, ha több gyermek kéri ugyanazt. Az emberiség az előbb említett gyermeki jobb viselkedést, ISTEN IRÁNTI SZERETET. BEN VALÓ MEGÚJULÁSSAL ÉRHETI EL, kívánságainak teljesedésére pedig jobban számíthat, ha azt SOKAN és SOKSZOR KÉRIK. Az emberiség legfőbb veszedelme jelenleg a kommunizmus és lassankint tartani kell attól, hogy a 900 millió, újabb országok “önkéntes csatlakozása”, azaz leigázása után tovább növekszik és előbb-utóbb az emberiség fele létszámát is meghaladja. A szabad államokban már régen meg kellett volna alakítani az “ISTENBEN MÉG HIVŐ ÁLLAMOK SZÖVETSÉGÉT”, mely? a kommunita tömbbel szemben EGYSÉGESEN veszi Szent Karácsony és Újév alkalmából a Míndszenty Mozgalom nevében őszinte ragaszkodó szeretettel köszöntőm II. Ottó királyunkat, kedves Feleségét és Gyermekeit. Isten gazdag áldása legyen Rajtuk, s vágyaik és reményeik teljesedjenek. Hasonlóképpen igaz szívből, szeretettel kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kívánok a Krónika vezetőségének és táborának, valamint a Mindszenty Mozgalom minden egyes tagjának és hozzátartozóinak. Dr. DOBOLYI LAJOS a Mindszenty Mozgalom Általános Vezetője griTEST* A 3 millió magyar sorsa.............. A magyar szabadságharc 3 éves évfordulója alkalmából okt. 30-án népes nagygyűlést tartott a svájci Entlebuckban a “Niemals vergessen” Komité, mely a magyar szabadságharc gondolatának terjesztése és az antikommunista éberség fentartására alakult. Ez a hegyvidéke Svájcnak különös érzékkel bír a szabadság-gondolat iránt. Otto Schmied, a Vaterland napilap szerkesztője igen logikus előadásban mutatta be, hogy Középeurópában mennyire szükséges volt a Monarchia és a Trializmus megoldotta volna a nehézfel minden tekintetben a védel met. Az EGYES EMBEREK azon ban ne múlasszák el, hogy imá ikban a MINDENHATÓH02 forduljanak és így kérjék az em beriség főveszedelmének, a kom munizmusnak a Földkerekségrő való teljes eltűnését, Oroszor szág megtérését és Szent Istvái királyunk által 1000 év élőt Krisztus Anyjának, Máriánál felajánlott Magyarország törté nelmi határai közt való mielőbb feltámadását és az egész embe riség részére egy boldog béki beköszöntését, melyre csak ak kor lehet számítani, ha az em berisg ISTENT szereti és párán esai szerint rendezi be életé minden tekintetben. Kérelem mindenkihez, ha ner is tagja a Mindszenty Mozgalom nak: A. )..KATHOLIKUSOK: monc janak el minden vasárnapi szén misén a fenti célokra egy M atyánkot az Ur Jézus Szent Sz véhez és egy Üdvözlégy Máriái Szűz Mária Szeplőtelen Szer Szívéhez. B. ) PROTESTÁNSOK: mom janak el egy, vagy 2 Miatyftnko akkor és olyan célra, amilyenr azt legjobb lelkiismeretük sz« rint jónak vélik. Európában, a vasfüggönyt« nyugatra KERTES JÓZSEF, a Mindszenty Mozgalom tag ségeket. Ezt a felfogást mir több svájci osztja az utóbbi id' ben. A nagygyűlésre meghívó Kóródy-Katona János örömm szögezte le a svájciak ezen állá pontját. A 3 millió külföl magyarnak az anyaországg való egyesítése ma jogosabb « fontosabb probléma, mint E szász kérdése volt. Saját érd kükben is őrizzék a svájciak magyar szabadságharc antikor munista törekvéseit. Az év« telnek, a politikusok alkuszn; •— nem marad más hátra, a m maga legyen éber és ne feledje Mi magyarok haza akarunk me ni egy szabad hazába! A Hamburgban megjelenő E Welt okt. 10-i számában Mich? Ruber neve alatt tendencióz budapesti tudósítás jelent m Mindszenty József bíboros sí mélyéről, mely még azért is teszi felelőssé, hogy az ameri! diplomaták csak 40 km körz« ben mozoghatnak Budapest 1 rül. Aztán megszólaltat egy rr gasabb kommunista funkcioná üst, aki azt állítja, hogy Mir szenty az ország törvényei ell támadt. Mindszenty Magyar« szág leghűségesebb élő fia, í csak nemzetünk erkölcsi és am gi javát akarja. A magyar n ma is rendületlen ragaszkod; sál viseltetik iránta, őt tekinti A MINDSZENTY MOZGALOM NIREI
