Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-15 / 1. szám
2 KRÓNIKA 1959 január Ami a békeszózatokból kimaradt őrnagynak első teendője volt, hogy szenvedő Bíborosunkat rabságából kiszabadítsa. Hősi cselekedetéért a kommunisták kivégezték, de a magyar nemzet soha el nem múló hálás szeretete arany betűkkel írta be nevét a magyar hősök és mártírok könyvébe, hogy emléke fénnyel ragyogjon. míg magyar él a földön ! Szabadságharcunk leverése óta Mindszenty bíboros nem rabja közvetlenül a kommunistáknak, hanem vendége a budapesti amerikai követségnek, honnan, ha távozná, újra börtönbe vetnék s talán ki is végeznék! Nincsen szabadságának, emberi és főpásztori jogainak birtokában, hanem 10 éve el van zárva forrón szeretett magyar népétől! Mindszenty bíboros a szabadságharc alatt megrázó hangú üzenetet küldött a Pápa őszentségének és Eisenhower elnöknek, kérve segítségüket az igazságos magyar ügy felkarolására. És üzenetet küldött nemzetének is, melyben kifejtette, hogy Isten segítségével testi és lelki erejének birtokában, ott kívánja folytatni munkásságát, ahol elfogatásakor abba kellett hagynia. Népének szabadságot, függetlenséget és félelem-mentes életet követelt, hogy Hazájának ügyeit önkezébe véve határozhassa meg államformáját, állami és társadalmi rendjének mikéntjét! A legelemibb emberi és népi jogokat követelte csak, de a Szovjet látva a Nyugat tétlenségét, rárontott fegyvertelen népünkre s újra rabszolgaságba vetette. Ezzel egy újabb, minden eddiginél szomorúbb korszak nehezedett agyonkínzott nemzetünkre és hogy ez meddig fog tartani, senki sem tudja. Az emigráns magyarság, a szabad Nyugat összefogásától és fegyveres erejének kifejtésétől reméli felszabadulását, de tisztában van azzal, hogy a fegyveres leszámolás győzelem esetén sem fogja megoldani a kommunimusnak kérdését, hanem azt, mint világnézetet, ideológiát és álnokul földi paradicsomot Ígérő rendszert alapjaiban kell legyőzni, egy minden nemzetnek életérdekeit, létét, fejlődését és jólétét biztosító békés nyugalmat adó rendszerrel És itt, ennél a kérdésnél emelkedik ki Mindszenty bíboros hatalmas egyénisége a szűk magyar keretek közül és az egész emberiség szószólójává magasodik! Nyugat politikáját Mindszenty bíboros szellemében kellene folytatni. Nyugat eddig soha nem ért el ahhoz a ponthoz, hogy egyenesen, nyíltan, félrenemérthető módon tudtára adja a Szovjetnek, hogy nem tárgyal vele, nem köt gazdasági és egyéb egyezményeket, míg a hatalma alá gyűrt népeket rabságából ki nem engedi! Ehhez a bátor cselekedethez azonban magyar szabadságharcos szív és lélek és Mindszenty bíboros szelleme szükséges, aki lelke mélyéig át van hatva a kereszténységnek embereket és népeket formáló jelentőségétől, cselekvő, erőtől duzzadó hittől. A kommunista zsarnokság elleni szellemi és lelki harcnak acélvára, megdönthetetlen bástyája Mindszenty bíboros, aki a nép egyszerű fiai közül saját erejéből, tudásából és emberi értékeinek gazdagságából emelkedett történelmi magasságba! Mindszenty bíborosnak történelmi szerepe Szent Ágostonnak, a nagy Egyház-tudósnak hasonlatát valósítja meg. Szent Ágoston szerint a világban két zászló van letűzve: a jónak, nemesnek, szentnek, igaznak krisztusi zászlója és az istente- Ienségnek, rossznak, bűnnek zászlója. Minden embernek életében választania kell e két zászló között, hogy melyik mellé áll?! Krisztus zászlója ma a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty bíboros kezében van s a szabad világ napról-napra jobban látja, hogy ez irányt kell követnie, ha szabadságát, függetlenségét s emberi magasabbrendűségét a zsarnoki kommunizmussal szemben meg akarja védelmezni. Mindszenty bíboros mögé kell felzárkózzunk, s akkor az ő elzárt, de némaságában is harsogó küldetése, apostoli szava és Istentől nyert láng-lelke egy táborba terel minden igaz embert, hogy a jóságnak, igazságnak és tisztességnek mocsoktalan fegyvereivel végleges győzelmet vegyünk, az igazságtalanságnak, álnokságnak és kegyetlen zsarnokságnak vértől gőzös rendszerén. E szent hitben rendületlenül kitartva, magyar szívvel és lélekkel imádkozzuk: tartsd meg Isten nagy Bíborosunkat, hogy az ö áldozatos szenvedése egy boldog, békés világrendnek legyen alapja és biztos záloga! Dr. DOBOLYI LAJOS A Mindszenty Mozgalom Központi Vezetője MAGYAR ZENESZERZŐ SIKERE Dr. Nagy Frigyes, aki Amerikában mint zeneszerző az azóta már tíz nyelvre lefordított “Meneküllek hálaadó Himnusza” s a “Katolikus Magyarok Vasárnapja” által rendezett pályázaton díjat nyert “Déli harangszó” c. szerzeményével vonta magára a figyelmet, az amerikai hűségfogadalom szövegét is megzenésítette. Ezt az eredetileg vegyes énekkarra írt művet, a szerző nemrég kibővítette és nagyzenekarra dolgozta át. Az érdekes zenei újdonságot az American Opera Company “THE PLEDGE OF ALLEGIANCE” — ünnepi nyitány címen CHICAGÓBAN a Fenger Auditóriumban mutatta be sikerrel. CÍMVÁLTOZÁST kérünk AZONNAL közölni, mert az amerikai posta nem továbbít újságot az új címre, ha még a régi cím van rajta! Kedves Krónika, Karácsony és Újév ünnepén nagy figyelemmel olvastam végig az államfők, politikusok, hivatalos és nem hivatalos tekintélyek és más hírességek nyilatkozatait, akik ilyenkor hagyományosan indíttatva érzik magukat, hogy véleményüket a nagy kérdések megoldásának módjáról és a jobb jövendő feltételeiről a világ tudomására hozzák- Nem mondok meglepőt, amikor megállapítom, hogy az üzenetek ezidén is a betlehemi szózatot parafrazeálták, hiszen nem kell messze menni annak konstatálásához, hogy korunk legnagyobb betegsége a biztonságérzet hiánya, amin egyszeriben segíteni lehetne, ha megtalálnék a lehetőségét- egy tartós béke garantálásának. “Béke a földön...” — 1958 Karácsonyán és 1959 születésnapján is e körül filozofált minden nyilatkozó, jellemző módon még azok is — sőt azok a legállhatatosabban — akiknek annyira nincs közük a pásztoroknak jó hírt hozó angyalhoz, hogy magát a Karácsonyt is ki akarják törölni a kalendáriumból és helyette a vörös csillaggal koronázott fenyőfa, vagy a Tél-apónak maszkírozott párt-felelős ünnepét rendszeresíteni. Ahogy otthon, Magyarországon még ma is ‘felszabadulásnak” kell nevezni az oroszok bejövetelét, ahogy “Szabad Nép”nek csúfolták a pártlapot, amelynek a néphez épp olyan kevés köze volt, mint a sajtószabadsághoz és ahogy “Szabadság”gal köszöntik egymást a kommunisták, akiknek egyik legsürgősebb tennivalójuk volt kibővíteni a börtönöket és új kényszermunka-táborokat szervezni, úgy a béke jelszavát is az a világkommunizmus szeretné kisajátítani magának, amelynek gátlástalan imperializmusa és gyarmatosító politikája állandó háborús készültséget parancsol minden szabadsághoz ragaszkodó nemzetre. A “Békeszerető Népek Blokkjának” oldaláról ezúttal sem maradtak el a célzások arra, hogy minden bajnak a nyugati hatalmak érthetetlen makacssága az oka: vonakodnak feltétel nélkül lefegyverkezni!... Pedig, ugy-e, nekik kellene példát mutatni a világnak abban, hogy komolyan lehet, sőt kell is venni az egyszerű pásztoroknak és minden földi hatalmasságnak egyként szóló betlehemi útmutatást ?!... És van-e szükség további bizonyítékokra a népi demokráciák kormányainak kétségtelen jóakarata mellett, mikor vezetőik minden nyilvános megnyilatkozása tele van békeszeretetük hangoztatásával? ... Miután a hidegháború bevallottan az elmaradott, gyarmati sorból alig szabadult, vagy éppen még ma is gyarmati életformát folytató népek bizalmának megszerzéséért folyik, ezt a primitív ravaszkodást nem lehet érdeme szerint kézlegyintéssel elintézni. Mi jól tudjuk, hogy a "örös propaganda hangos békeszólamai páratlan arányú fegyveres felkészülést iparkodnak elleplezni, hogy megállapodást kötni kommunistákkal nem lehet, mert a népszövetségi határozatokat és nemzetközi szerződéseket csak addig tartják tiszteletben, amíg hatalmi érdekeikkel nem ellenkeznek és hogy egyének és népek irányában tanúsított “jóakaratuknak” véres és embertelen példáival tele vannak a világkommunizmus években rövid, de szörnyűségekben annál gazdagabb történetének lapjai- Ám Ázsiában és Afrikában mindezt kevesen ismerik. Sőt, mivel az emberi elfogultságnak és hiszékenységnek — sajnos — nincs határa, a kommunizmus igazi arcának megvilágítására még Európában és ’Amerikában is egyre nagyobb szükség van. De hogy állunk a betlehemi üzenettel, megvan-e benne csakugyan az isteni útmutatás, az a keresztény élet-programm, amely valóban biztosíthatja a béke uralmát a földön? Mert a kommunisták az ellenkezőt szeretnék bebizonyítani, azért kérik számon olyan sűrűn a keresztény nemzeteken. Nos, mi úgy hisszük, hogy ez az útmutatás, a tartós és igazságos béke lehetősége és a hozzá vezető életprogramm egyesek és népek számára benne foglaltatik a karácsonyi üzenetben, ha a maga teljességében olvassuk és tartjuk meg. Az angyali szózatnak ugyanis két része van s a politikusok általában a másodikra helyezik a hangsúlyt. Pedig az alap, a teljesülés föltétele, az elsőben található. Szent Lukács szövege így szól: “Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaraté embereknek!” Mit jelent a mondat első fele: Dicsőség a magasságban Istennek? Nyilván Isten elismerését, megj mérését, akaratának elfogadását és törvényeinek megtartását. És lehet-e békétlenség, ellenségeskedés, háború a földön, ha emberek és nemzetek magán és közéletben, egymáshoz való viszonyukban és politikában egyaránt elfogadják és betartják az isteni törvényt? Amikor a kommunista nyilatkozók annyi sürgés-forgással rakják kirakatba a békét, meg kell tőlük kérdezni, hogy milyen alapra akarják építeni? A betlehemi alapra, amely mindenkinek egyformán adatott, vagy a marxista kinyilatkoztatás alapjára, amely ?gy kisszámú hatalmi klikk szájára tartja fenn minden kérdésben a döntés jogát s még a diktatúrát állítólag “gyakorló” proletáriátusnak se ad többet a rabszolgaság újkori formájánál? Az ókori rabszolgaság végét a betlehemi csillag hirdette meg, a modern rabszolgaság kezdetei-
