Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-15 / 1. szám
VOLUME XVI. ÉVFOLYAM. NEW YORK, N. Y.. 1959 JANUÁR No. 1 SZÁM KRÓNIKA AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY — 20 c A COPY — AMERIKAI MAGYAR HAVI-SZEMLE MIKOYAN, a hívatlan vendég Hetekig itt időzött közöttünk Anastas Ivanovich Mikoyan, Szovjet-Oroszország első pótminiszterelnöke. Valamikor népbiztosnak titulálták, sapkában és gyalog járt. Mostanában elegánsan öltözködik és autóban utazik, vagy repülőgépen. Nem tehetett egy lépést sem, hogy a külföldi és amerikai riporterek fel ne fedezzék. Sőt a televízió is bemutatta ezt a figurát, különösen amikor egy-egy repülőút végén kilép a gépmadár ajtaján és kalapját emelgetve jobbra-bulra int, mintegy üdvözölve a repülőtéren lézengő, vagy nyüzsgő embereket. Mint magánember érkezett ide. A hivatalos Amerika tehát nem fogadta őt hivatalosan, de a hatóságok igyekeztek testi épségének védelmére és ha a tiszteletet nem is adták meg neki, rendőri felügyelet alatt kísérték a repülőtérről a rá várakozó autóra. Örmény flegmával vette tudomásul, hogy a Szovjet által leigásott nemzetek Amerikába származott, vagy ide menekült fiai és leányai tüntetnek ellene. Ellátogatott super-marketokba, autógyárba, újságíró egyesületbe. Az általa és cinkostársai által annyira gyűlölt, de majmolt kapitalista otthonában is megfordul’. Részt vett a szakszervezetek vezetőségének gyűlésén is és á hozzá intézett kellemetlen kérdései :re egykedvűen és kitérően válaszolt. Hogy miért jött ide, ő tudja. Hí zonyosan Kruscsev megbízásúkét!. Táléin kereskedelmi szerződéseket akar kötni amerikai gyárosokkal és kereskedőkkel. Az sincs kizárva, hogy a kegyúra állal felidézett berlini krízisből itt keresi a kiéit at. Ha azt mondjak róla, hogy ravasz örmény ez a Mikoyan, az örményekről való nézetnek adunk hangot. Az örményt ügyes kereskedőnek tekintik mindenütt, Erdélyben csak úgy, mint Törökországban, Kis-Ázsiában, vagy a világ bármely részén, ahol ez az élelmes faj megtelepedett. ★ . Mikoyan 1895-ben született a cári Oroszország örmény tartományéinak Sanain nevű falújéiban. Szülei vallásos nevelési adlak neki és 16 éves korában a lifliszi örmény papneveldébe Íratták be, ahol mint bentlakó növendék 4 éven át hallgatta a theológiai előadásokat. (Érdekes, hogy ebben a tekintetben is hasonlít életének kezdő állomása egykori ideáljának, Sztálinnak a karrierjéhez. “Csalhatatlan’ jelzővel ajándékozta meg Sztálint, amikor könyvet írt réda.) Alig, hogy befejezte theológiai tanulmányait, otthagyta a szemináriumot és pappá szentelése elölt a bolseviki párthoz csatlakozott. Bujkált a sorozás elől; 20 éves volt és mint papnövendék mentes volt a katonai szolgálat alól 1915-ig, amikor a cár megvert hadseregének új erőkre volt szüksége. Amikor a bolseviki forradalom kitört 1917 őszén és a vörös hadsereg Trotsky vezetésével a bakai olajmezők körüli városokat és falvakat fosztogatta, Mikoyan a katonákhoz csatlakozott és azok segítségével sorra kirabolta a bankokat. Itt is követte iileáljának példáját, mert Sztálin is bankrablás útján jutott többszázezer rubelhez, amiből azután a bolseviki sajtót pénzelhették. Amikor az amerikai bankár üzletet fog kötni Mikoyannal bizonyos hitelvásárlás alkalmából, nincs kizárva, hogy Mikoyan hivatkozni fog a banküzlettel kapcsolatos gyakorlatára. De nemcsak pénzügyekben járatos ez a díszörmény. Már 1920-ban megkezdődött a pártbeli tisztogatás. Szibériában például ö végeztette ki a kellemetlen párttagokat, szovjet megbízót lakat és szakszervezeti vezetőket. Az 1937 és 1938-as évek nagy tisztogatási pereiben, ahol Lenin egykori elvtársait tucatszámra, az elégedetlenkedő kisebb funkcionáriusokat és az egyszerű munkásokat és parasztokat százezerszámra gyilkolták, Mikoyan a titkos rendőrség főnökeivel barátkozott. Előbb Yagodával, majd ennek kivégzése után Yezhovval. Amikor Yezhovot is utolérte Sztálin bosszúja, Beria lett a kebel barát ja. De örmény orrával, amely felső műfogait csaknem eltakarja, jóidőben megszimatolta, hogy Beria személye körül hullaszagtól terhes a levegő. Hátat fordított ennek a félelmetes halállovagnak és jelenlegi főnökének kétesértékű barátságát kereste. Hogy eddig Vorosilovon kívül, (aki állítólag agyalágyult) ifiti\DSZEJVT1r bíboros tíz éves nttirtiriuesaa Tíz évvel ezelőtt a kommunisták életfogytiglani börtönre ítélték a magyar katolikus Egyház fejét, országunknak első zászlósurát: Mindszenty bíborost! Elítélték, mert féltek tőle. Azt lrtték, ha elűzik a Pásztort, szétszéled a nyáj! Nem merték halálra ítélni, nehogy a halott Mindszenty glóriája fekete lelkűkre vetődjék és gonoszságaik, egy szentéletű pap tógájának tisztaságán át mutatkozzék meg ;< világ előtt! Nem ítélték halálra, de ütlegelték, bántalmazták, megkínozták és embertelen-kegyetlen börtönökbe zárták, hogy a lelket ölő egyhangú némaság és az idegölő magányosság életerejét felőrölje s ha nem hal meg, de tehetetlen T>áb legyen, akivel azt tehetnek, amit akarnak. Többízben kísérletet is tettek, hogy szabadság ígérgetéssel őt céljuknak megnyerjék, de minden álnok kísérletük megingathatatlan magatartásán csődöt mondott! Nyolc hosszú éven át szenvedte Istenben való megnyugvással s emberfeletti türelemmel kínzatását a súlyos börtön falai között. Börtöne nyolc éven át a magyar lelkiismeret, fájdalom, szégyen és büszkeség fényforrása volt, ahonnan minden igaz magyar hitet, türelmet, bizalmat es erőt szerzett magának, abban a tudatban, ha az ország első zászlósura és legfőbb papja önként képes viselni a szenvedések és kínzatások özönét, akkor ez a kötelesség minden magyarra egyformán hárul. Az ő dacos, elszánt, megnemalkuvó lelkisége ízzott az apákban és gyermekekben, hogy a magyar szabadságharc azt adja a világnak, amit adott! Mikor 1956 év október végén ütött a magyar szabadság órája, gróf Pallavicini-Pálinkás neki egyedül sikerült életben és állásban maradnia Lenin egykori cinkostársai közül, örmény leleményességének kell tulajdonítani. Mindig annak a csörtető csoportnak lett tagja, melynek vezére a pártlitkári állást töltötte he. Hogy az amerikai magyarok figyelik Mikoyan útitervét és a repülőtereken táblákkal, záptojással, paradicsommal fogadják, azt Eisenhower elnök éppen úgy megérti, mint Dulles külügyminiszter, sőt a Mikoyan épségének védelmére kirendelt egyszerű amerikai rendőr. Mikoyan volt az, aki az 1956-os szabadságharc alatt Budapestre repült, léprecsalta Maléler Pált, kiadta a még Magyarországon tartózkodó orosz hadseregnek a parancsot: “Fojtsátok el a forradalmat!” Kissé szégyenkeznünk kelt, hogy Mikoyant sötét múltja dacára ifié beengedték, s ha nem is hivatalosan, de fogadják. Elfelejtik, hogy őhozzá kerültek a Rosenberg házaspár által közvetített lopott atomtitkok és mint a szovjet atoméra bizottság feje, Mikoyan készítette el az első szovjet atombombát. TARCZ SÁNDOR *
