Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-06-15 / 6. szám
8 "K R ó N I K A" 1958 junius fontoltan, avagy első felindultságában olyan választ küldött a lap főtisztviselőjének, keresztnevén szólítván őt, hogy azt nem lehetett kirakatba tenni. És felmondta az állását, ami eddig sohasem fordult elő a lapvállalat történetében, Szécskay ievelét a főtisztviselő átadta nekem elolvasás céljából. Sajnos, az ügyön nem lehetett segíteni, mert a két férfi egyformán ragaszkodott a maga jogához (Szécskay a szólásszabadság jogához, a főtisztviselő az üzleti érdekhez). Néhány évvel később, amikor már megváltam a new yorki napilaptól és elvállaltam a KRÓNIKA szerkesztését, időnként levél útján érintkeztem Szécskayval, sőt nemrégiben személyi és családi adataimat is elkérte, hogy mintegy 40.000 amerikai magyart nyilvántartó kártyáihoz az enyémet is oda tegye. Megkértem őt, hogy viszont közölje velem a saját adatait- A száraz dátumok stb. helyett e visszaemlékezéssel búcsúzom Szécskay Györgytől, és megtoldom verseskönyveinek rövid ismertetésével. Első könyve IDEGEN VILÁGBAN és a HOLT ORSZÁG “De addig sírva, kínban, mit se várva Mégis csak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar.” Ady Endre: Uj Versek Bariók Béla géniuszának ragyogó,.fehér fénye egyre inkább betölti az egész világot. /Vincsen már egyetlen olyan hangversenyterem sem, ahol legalább egy Bartók müvet nem adtak volna és a zeneművészet Bartók Béla nevét ma a legnagyobbak közé sorolja. Pedig addig, amíg Bartók Béla élt, rendszerint heves visszautasítás, nélkülözés és egyedüllét volt az osztályrésze A közönség érthetetlenül fogadta a nagy művészt, aki a magyar, román. délszláv és szlovák népdalgyűjtemények kimeríthetetlen forrásához fordult, hogy a zenei világban forradalmat teremtő műveit megalkossa. Csak néhány nagy művész, közöttük a világhírű német karmester, Wilhelm Furtwaengler és a , hegedűművész Jehudi Menuchin értették meg kezdetben. Nekik és egy egyre gyarapodó tábornak köszönhető, hogy Bartók lángesze végül is áttörte a közönynek olyan kemény és meredek falait. Bartók Béla 1940-ben jött ki az Egyesült Államokba. Már akkor súlyos beteg volt. Bartók, aki gyökereit olyan mélyen le-1909-ben jelent meg. Második könyvének címe: VÁNDORDALOK. Magyarországon Nemzeti Magyar Imádságos Könyv címen ismerték. A következő könyve HARMADIK KÖNYV, BALTIMOREI RAPSZÓDIA ÉS MÁS AMERIKAI MAGYAR VERSEK címen látott nyomdafestéket (A Magyar Nemzeti Irodalom (Pintér a szerzője) foglalkozik a könyvvel és írójával). Negyedik könyvének címe ŐSZI TATAROZÁS ÖTVEN ÉVES MEZŐN. Szécskay György négy dalt írt AMERIKAI MAGYAR DALOK címen. Egyiknek néhai Serly Lajos írt zenét, kettőt néhai Waltner Péter zenésített meg, a negyedik dalnak úgy a szövegét, mint a zenéjét Szécskay írta. Szécskay rátarti ember volt és joggal, mert összes verseskönyveit megvették. Több, mint 9000 példány minden kiadásból amerikai magyar otthonokban van. Neki csupán egy példánya maradt írásaiból. Hogy ötötdik verseskötete meg fog-e valaha jelenni, az a jövő titka. Mert dolgozott rajta és a versek témáit a maga életéből vette. Éppen úgy, mint Petőfi Sándor. AMERIKAI ÉVEI eresztette az erdélyi humuszba és mindenhová, ahová népdalgyűjtő útjai elvezették, Magyarországon kívül mindenütt otthontalan volt. Elszakított sága Magyarországtól csak még jobban aláásta egészségét. A magyar származású Agatha Fassett, aki a huszas években jött ki az Egyesült Államokba és jelenleg Bostonban él, Bartók Béla lángeszét jellemzi könyvében és műve a nagy művsz vében és műve a nagy művész életének a leírását azokra az évekre korlátozza, amikor Bartók Amerikában élt. A szerző Bartókban a szenvedés, a nélkülözés értékeit csillogtatja meg úgy, ahogy azok az igazán nagy alkotóknak a sajátosságai. Agatha Fasset elmondja, hogy a számkivetettség keserűsége és egyedülléte hogyan nehezedett rá Bartókra s mint sötét árnyékok egészen a sírjáig elkísérték. Elmondja, hogy szegénységében hogyan tartott ki Bartók mellett egy szűk tábor; felesége Ditta, fia Péter, az Amerikai Zeneszerzők Egyesülete, a könyv szerzője és még néhányon, igen kevesen. Mert ez a kis tábor szenvedélyes hűséggel és ragaszkodással vigyázott Bartók minden lépésére. Bartók életének legutolsó éveiben bérelt zongoráját is visszavette a bérlő cég Bartóktól, mert nem tudta a részleteket fizetni és amikor Bartókot utoljára és most már véglegesen kórházba vitték, komoly gondjai voltak, hogy lakásának a bérletét meghosszabbítsa; Bartók legnagyobbrészt a new yorki Columbia egyetem ösztöndíjából élt, de ennek az ösztöndíjnak a meghosszabbítása is állandó nehézségekbe ütközött. Bartók mégsem tiltakozott sorsa ellen. Csak az emberek közönye, a kritikusok okoskodása és a kíváncsiskodók hozták ki a sodrából és még inkább a magányba sodorták, amelybe munkájával egyre jobban, szinte végzetesen elzárkózott. A szerző apró történetekkel jellemzi kitűnően Bartók természetimádatát; az elnyomott emberekkel és a háború áldozataival és üldözöttéivel való mély együttérzését; egyszerűségét, Bartók szellemének a hatalmát, emberi méltóságát, jóságának és fennköltségének azt a transzcendentalizmusát, amellyel sohasem válik anyagiassá, vagy a siker hajhászójává. ★ Azok között, akik vele töltötték el életüket, legjobban talán édesanyjához vonzódott Bartók és édesanyjának emléke számtalan leveléből és beszélgetéséből kitűnik. Bartók egész életében sokat betegeskedett, (gyermekkorában valami ismeretlen kiütéses betegsége volt, írja Mrs. Fassett s ez a betegség, a kiütések folytán, egész testét ellepték, legalább is Bartók szemében, visszataszítóvá tették az emberek előtt. Bar titkot akkor az édesanyja hozta vissza az életbe, az édes-Modern Végre megjelent a kereszténység örök tanainak nagyszynthézise, amely biztos irányt és győzelmet mutat: éleslátással és élet bölcsességgel és mély történelmi tapasztalattal. A pozitív tudományok exakt kiértékeléseit a csalhatatlan hit fényébe állítja bele, ahol a szellemnek és az erkölcsnek elvitathatatlan szupremaciája ragyog felénk- Érvei elutasíthatatlanul meggyőznek minden olvasót, arról a metafizikai igazságról is, hogy minden rend a felsőbb rendet szolgálja és így az Abszolutum, mint életünk első oka és végső célja nyilvánvalóvá válik. A teremtett világ rátalált Teremtőiére ! Tárgyköre, a tudós és a látólélek nagyvonalúságát bizonyítja, amikor X. sűrített fejezetben száz-kötetekre menő kiértékelést ad és szinte enciklopedista mélylátással a mai életre és annak legnagyobb ellenségére, a kommunizmusra veti rá a megdönthetetlen igazságok megragadó érveit. Nem elvont és spekulatív okoskodások irreális anyag-halmazával találkozunk a Modern Kalauzban, hanem a húsunkba, vérünkbe vágó kommunista álanyák türelmével és megértésével. Innen az elszakíthatatlan kapocs az édesanya és a fiú között, innen Bartók együttérzése nemcsak az emberekkel, hanem az állatokkal is és innen Bartóknak, a magányos vándornak az a sajátos tulajdonsága, amelylyel azokat, akik művészetéi és szellemiségét akarták megérteni a szeretetnek a melegségével annyira magához tudta kötni. ★ Bartók tisztában volt betegsgével, a leukémia -pusztító erejével, amely előtt az orvosok tanácstalanul álltak. A szerző leírja Bartókkal folytatott utolsó beszélgetését, amelyben Bartók a halálról olyan nyugodtan beszél, mint akik ismerik az odavezető utal. Amikor Bartók elért ennek az útnak a végére, elmondhatta és még sokszor elmondhatja az utókor, hogy még a kórházi ágyán is folytatott hatalmas munkájának a gyümölcseit a modern zeneirodalom kincseiként itthagyta az egész világnak, amely öt ma osztatlanul ünnepli. És van-e ennél nagyobb elégtétel, nekünk, akik őt annyira tiszteljük! SOMSSICH LÁSZLÓ ★ Agatha Fassett, THE NAKED FACE OF GENIUS, Houghton Mifflin Company, Boston, The Riverside Press, Cambridge, USA, 1958, 367 oldal, $5.00. Fényképes illusztrációkkal és egy katalógussal Bartók összes műveiről. Kalauz arcot és maszkot tépi le a tudományok és a gyakorlati tettek fórumán. Messzebblátó szellem és hit vágott itt neki az egész nagyvilágnak és a történelmi tragédiánknak, ahol az élesre fent elme, a gyakorlatban szenvedő nagy magyar-hívő és a jövőért aggódó egyetemes keresztény öntudat osztogatja oldal és elővágásait, hogy a tények és véres valóságok alatt megroggyant ál-humanizmusnak és hazúg munkás-oaradicsomnak adja meg a megérdemelt és kijózanító pörölycsapásokat- Nincs kibúvó és nincs luciferi körmönfontság többé, de perdöntő adatok és utatmutató erély. Nem negatívumokkal operáló bírálat ez a könyv a történelmi dialektika materialista világcsalásáról, de drámai felvonultatások megrázó és felrázó apologetikája, ahol minden igaz ember rádöbben sorsának tragikus embertelenségeire és a kommunista világ-maffia Medúza ábrázatára! Magával ragad a Modern Kalauz, melynek dinamikája és kohéziója a hit mélységeiben íöltekezett tudós-magyar izzásától van. Úgy is merem mondani, hogy nemcsak értelem, T. Agatha Fassett: Egy lángész arcéle BARTÓK BÉLA lir. I)«Í#o/i/í #>«/«.♦»;
