Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-04-15 / 4. szám
6 "K R 6 N I K A" 1958 április A párisi békeszerződés fontos pontjai Fordítja és magyarázza: KóRóDY - KATONA JÁNOS volt országgyűlési képviselő. viselve a Szovjet-hatalom, kormány és párt. De szerte a föld kerekén a szabadságszerető emberek tovább is csak a társadalmi osztályok kölcsönös méltányossága esetén felesleges osztályharc öldöklő elvakultságát, a magyar szabadságakarat hóhérát látják benne, akárhány új titulussal is rakja meg magát! Lehet diktátor a Szovjetben és lehet kommunista uralom alá került országokban, de a Szabad Világ nem engedhet diktálni magának tőle. Dulles külügyminiszternek nagyon igaza volt, amikor kijelentette, hogy túl sokba, az utolsó ingébe kerülne Amerikának a részvétel az olyan csúcskonferencián, amilyent Moszkva, vagyis Kruscsev akar. Emellett kell maradni és el kell vetni Kruscsev feltételeit, hogy csak azt lehessen tárgyalni, amit ő óhajt, vagyis sem Magyarország, sem Kelet-Németország, sem a többi rabországok ügyét. Szerinte a rabországokról való tárgyalás követelése “tűrhetetlen inzultus”. A szabadságszerető világ emberei ezt a kijelentését tartják tűrhetetlen inzultusnak! Nem lehet tűrni ezt az arcátlan, zsarnoki felfuvalkodottságot, s meg kell érteniök a távrakétáktól féléknek is, hogy ily feltételek mellett semmi értelme leülni egy egyébként is teljesen reménytelen csúcskonferenciára ezekkel a gyilkosokkal. A nukleáris fegyverek kiküszöböléséről sincs értelme szerződni velük, mert úgysem tartanak be semmiféle szerződést, amely nem előny nekik. Kruscsevet le kell szállítani a magas lóról, meg kell mutatni, hogy nem félünk pillanatnyi fegyverkezési fölényétől, amely közelebbről nézve nem is oly nagy, mert máris sokban ellensúlyozni lehet Amerikán-kivüli bázisokról, ha kell, úgy hogy neki legalább annyi oka van a szurkolásra, mint azoknak, akik félnek tőle! Előzetes komoly megegyezési kilátások nélkül nincs értelme a konferenciának és a legminimálisabb feltétel, hogy akárcsak makulányi bizalmat is lehessen esetleg előlegezni a nukleáris fegyverekről való megegyezésre, hogy előbb tegyék jóvá Yalta megszegésének bűnét és adják vissza Magyarország és rabország társai szabadságát! LAPUNK New Yorkban a yorkviliéi újság árusoknál, az East 79-ik és 86-ik útcákban és környékükön lévő újságstandokon, valamint a Kerekes-féle könyvkereskedésben 208 E. 86th St) és Kosmos könyvboltban, 1582 First Ave., úgyszintén dr. Udvardy Tibor könyvüzletében, 1613 First Ave. kapható. A békeszerződés 1947. febr. 10.-én köttetett Tildy Zoltán köztársasági elnöksége és Nagy Ferenc minisztrelnöksége idején. 1. § A Magyarországgal háborús viszonyban volt államok: a Szovjet, U.S.A., Nagvbritannia, Australia, Kanada, Csehszlovákia, India, Neusealand, a Délafrikai Unió, Jugoszlávia, Ukránia (!), Fehéroroszország (!) Magyarországgal szemben a háborús állapotot megszűntnek tekintik. 2. § Magyarország kötelezi magát oly intézkedések tételére, mely a magyar állam területén élő összes személyek számára, fajra , nemre, nyelvre és vallásra tekintet nélkül biztosítja az emberi jogokat és szabadságot, így biztosítja a jogot a szabad vélemény-nyilvánításra, a sajtó és közlési szabadságra, a vallás gyakorlatának szabadságára, a politikai vélemény- és gyülekezési jog szabadságára. Magyarország kötelezi magát, hogy hatályon kívül helyezi az emberi szabadságot, a politikai és polgári jogokat sértő törvényeket. Magyarázat. A magyar kormányzat a békeszerződés ezen legfontosabb pontját a békeszerződés megkötésének ..napjától kezdve nem tartotta be és evvel sajátmaga hatálytalanította a békeszerződést, mely ma üres papír. Az emberi szabadság biztosítva nincs: akkor tartóztatnak le valakit, amikor akarják, akkor ítélnek el valakit kellő ok nélkül, amikor akarják. Minden magyar állampolgár számára a teljes bizonytalanság állapota áll fenn. A szabad véleménynyilvánítás börtönnel és internálással jár. A sajtó és közlési szabadság lehetetlenné van téve, a vallás szabad gyakorlata ellenséges ellenőrzés alatt áll, a szószéken mondottakat kémek figyelik, a gyermekek vallásoktatását megnehezítik és a szülőkön bosszulják meg, feloszlatták a Rendeket, ahova magyar állampolgárok szabad akaratukból léptek be. Ha valaki politikai pártot akar, vagy gyűléseket a saját meggyőződése szerint: letartóztatásnak teszi ki magát. Azok a szabad államok, melyek a békeszerződést megkötötték eddig nem deklarálták a békeszerződés megsértését és evvel hatálytalanítását, a magyar kormánnyal a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszüntetését. 3. § Magyarország kötelezi magát, hogy szabadlábra helyezi mindazokat, akik az Egyesült Nemzetek (UNO) részére tevékenykedtek, velük szimpatizáltak. Magyarország jövőben nem tesz evvel a paragrafussal ellenkező intézkedéseket. 4. § Magyarország nem tűr területén erőszakos (fascista) jellegű szervezeteket, továbbá olyanokat, melyek az Egyesült Nemzetek ellen propagandát folytatnak. Nem tűr revizionista propagandát. Nem tűr oly szervezeteket, melyek célja, hogy megfosszák a népet demokratikus jogaitól. Magyarázat: Evvel szemben tény, hogy fascistának minősítette a magyar kormány például a cserkészetet. Feloszlatta a keresztény olvasókörök százait. Feloszlatta a keresztény szakszervezeteket s vagyonukat elrabolta, melyet a munkások adtak össze. Egyesületi szabadság nincs. Ausztria visszakövetelheti Déltirolt, az írek követelhetik az összes írek egyesítését, az arab államokban lángolhat a nacionalizmus, — csak a magyar nemzet nem tűrhet békereviziós propagandát, mely a magyarságot ismét egyesíteni akarja. A magyar nép ma a világ legszétszórtabb nemzete — és még sikoltania sem .szabad. Mindezek helyett a népet demokratikus jogaitól megfosztó ÁVO és rendőrségi szervezet — a békeszerződés megcsúfolásával tör le minden demokratikus lélegzetvételt. 6.§ Magyarország kötelezi magát, hogy a háborús bűntetteseket, a béke és emberiség elleni büntettek elkövetőit elfogja és bíróság elé állítja. Magyarázat: Igen, mindenkinek felelnie kell cselekedetéért, melyet hatalmával visszaélve a béke és emberiség ellen elkövetett. De hányszor szerepelt a bosszú és alacsony gyülöletkeltés, hamis tanúk az ítéletek meghozatalában! És a népbírósági methodus eleve kizárta a nyugodt ítélethozatalt. Az emberi indulatok vadságát zúdította a kommunizmus a világra. A kivándorlás is emberi jog-, — mégis büntetik. 6.§ folytatása: Magyarország kötelezi magát, hogy az Egyesült Nemzetekhez tartozó kormányok megkeresésére rendelkezésre állítja tanúkként azokat a személyeket, akiknek vallomása szükséges a bírói eljárásban. Véleménykülönbség esetén a Szovjet, Nagybritannia és az U.S.A. budapesti képviselői illetékesek. 22. § Az egyesült haderők ezen szerződés életbeléptétől számított 90 nap alatt kivonulnak Magyarországról. A Szovjetnek joga van annyi fegyveres erőt magyar földön tartani, mely szükséges az osztrák területen állomásozó megszálló Szovjet-hadsereggel való összeköttetés fentartására. Magyarázat: Meg kell állapítani, hogy e §-t nem tartották be már kezdetben, mert magyar földön a 90 nap után sokkal nagyobb Szovjet erők álltak, mint ami szükséges volt az összeköttetés fenntartására! A varsói paktum (1955. május 14.), melyet a rabszolga-kormányok a Szovjettel kötöttek — jogilag és erkölcsileg-érvénytelen, mert annak célja kizárólag a Szovjet erők kötelező kivonulásának a kijátszása. A magyar nép szabad választáson sohasem döntött a varsói paktum mellett, mely a magyar földet megszállási területként dobja oda. A Szovjet csapatok jogtalanul és erőszakosan élnek Magyarország szent földjén. 39. § A jelen szerződés életbelépte után 18 hónapig a Szovjet, U.S.A. és Nagybritannia budapesti képviselői képviselik az E- gyesült Hatalmakat a magyar kormánynál, irányítást és tanácsokat adnak jelen szerződés szellemében a magyar kormánynak. 40. Minden vitás kérdést, mely a jelen szerződés végrehajtásával kapcsolatban felmerül, a fenti 3 diplomáciai képviselő elé kell terjeszteni, akik ez ügyben eljárnak. Ebben az irányban nincs semmi megkötöttség a határidőt illetőleg. Ha ezek a diplomáciai képviselők két hónap alatt nem intézik el az ügyet, az ügy egy Bizottság elé kerül, melynek tagja a két vitás fél képviselője, harmadik tagja egy a felek által kijelölt állampolgára egy harmadik országnak. Magyarázat: A békeszerződés ezen pontja nem lett igénybevéve sem az 1956. októberi szabadságharc, sem a most történő kivégzések, súlyos ítéletek és szabadságtiprások ellen. ★ A Mindszenty Mozgalom kívánatosnak tartotta, hogy emlékezetébe vésse az emigrációnak a párisi békeszerződést. Békeszerződés ellenben csak az, amely mindkét félnek szabad akaratából köttetik. Magyarország a békekötéskor diktatúra alatt volt. A párisi békeszerződés tehát kényszerített béke: békediktátum, éppúgy, mint a trianoni békeszerződés békediktátum volt. De még ez a párisi békediktátum sem lett végrehajtva a szabadságjogokat illetőleg. A Mindszety Mozgalom és vele együtt minden hazáját és népét szerető magyar nem ismeri el a párisi békediktátumit és annak megváltoztatására törekszik. A Mindszenty Mozgalom álláspontja szerint a Szovjet-erők kivonulása után Középeurópa térségéből, el kell következnie egy Középeurópai-rendezésnek és demokratikus kormányzat alatt új békekötés megkötésének, mely minden magyart ismét egyesít. Szent István Koronájához tartozó népek akkor szabadon határoznak, vájjon Szent István koronájához akamak-e tartozni autonómiájuk fentartásával. Ha mi nem élünk akkor, a magyar fiatal generáció számára örökség marad a minden magyart egyesíteni akaró igaz és szent törekvés! Ez az igazi békének alapja.
