Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-08-15 / 8. szám
1956 augusztus. KRÓNIKA" II sén, még a rossz idő ellenére is. A nagy egyháztudós főpásztor és kiváló szónok röviden kivonatolva a következő szent beszédet tartotta angol nyelven: Kedves keresztény híveim, kedves testvéreim: Ebben az évben a világnak a szeme egy maroknyi hős keresztény nemzetre néz, a magyar népre, akik 1000 éven keresztül testükkel, vérükkel védték a keresztény Európát s a keresztény világot. Ez a kis hős nemzet Szent István nagy királyának né-’ pe. Ő oltotta szivünkbe a törhetetlen keresztény hitet, ami megmarad örökre. Ezt mutatja ma is nagy mártírjuk, Mindszenty hercegprímás példája. Ezt a hős nemzetet az első nagy csapás 1241-ben érte, amikor a barbár tatárok rájuk törtek és felgyújtottak mindent és fel akartak koncolni minden keresztényt. A mohi csatában megszámlálhatatlan magyar hős pusztult el és töméntelen magyar vér ömlött. Utána a pogány törökök akarták a keresztény világot semmivé tenni, sok véres csatát vívtak a pogány törökkel. 1453- ban II. Mohamed szultán elfoglalja Konstantinápolyi (Bizáncot), a kereszténység utolsó balkáni végvárát. V. Miklós pápa keresztes hadat hirdet. A hős magyar nemzet teljesen egyedül segítséget senkitől nem kapott csak a pápától. A pápa megbizásából az olasz Kapisztrán Szent János heteken keresztül gyalog és lóháton ment, hogy felkeresse Hunyadi Jánost a kor nagy keresztény hadvezérét, ott legyen mellette és segítsen minden munkájában. Az eredmény nem is maradt el. II. Mohamed szultánnak az volt a terve, hogy Magyarországon keresztül elfoglalja Bécset és akkor már könnyűszerrel elintézi a keresztény világot. De hála Istennek, ez nem következett be, mert Hunyadi nagy hadvezér az óriási túlerővel támadó pogány törököket jól felszerelt és kiképzett seregével szétverte. Először szárazföldi hadával elfoglalta Nándorfehérvár várát, utána pedig megsemmisítette a tengeri haderőt, ezzel az egész keresztény világ közel 100 évre megmenekült a pogány járomtól. Ennek a nagy fényes győzelemnek elérésére III. Callixtus pápa elrendelte minden katholikus templomban a déli harangszót és imát. Ez történt 1456-ban és mi ma ennek az ötszáz éves jubileumát ünnepeljük. Ennek a kis hős nemzetnek a középkori létszáma anynyi volt mint az akkori Angliának és Franciaországnak és most 9-10 millió. Ez a példa is mutatja, hogy mennyi hős magyar pusztult el, ma is elnyomás alatt él és mint előbb említettem ma is a keresztény világ védőbástyája. Ez a nép az én kedves magyar népem, akire Isten áldását kérem és áldásomat adom, hogy harcaikban mindig segítse győzelemre, mint Hunyadi János nagy hadvezért. A szentmisét szép műsor követte a katedrális mellett lévő St. Péter’s Hall-ban, a teremben belépő Most Rev. Dr. G. Young érsek urat a hét éves Kudor Gyuszika és a hat éves Hornischer Éviké fogadták. A meglepő kedves jelenet az érsek urnák igen tetszett és kedves öleléssel viszonozta a kis magyar gyerekeknek. Utána Dr. Endrey Antal ügyvéd köszöntötte az érsek urat és a vendégeket, majd magyar %s angol nyelven méltatta a nagy nap jelentőségét. Mint beszéde elején mondta, hogy mi, a nagy világban szétszórva élő magyarok megígérjük, hogy annak a nagy győzelemnek a tüze szivünkből soha nem fog kialudni és harcolni fogunk, hogy az elnyomatásban szenvedő testvéreink minél előbb felszabaduljanak, hogy Hunyadi János ivadékai boldogok legyenek Mária országában, a mi kedves magyar hazánkban. Kudor Gyuláné: (Vasócz Éva) “Ha nincs segítség, földi, fel imára” című verset szavalta el nagy hatással. Bognár Jánosné: (Pataky Margit) “Ott, ahol zug az a négy folyó” cimü magyar nótát énekelte. A szép dalt a közönség lelkesen megtapsolta. Oldenburger Julia: “Jubileum” cimü verset szavalta rátermetten, tehetséggel. A kék Duna zenekar: Id. Schuster Béla, Schuster Ferenc, Gajewski Ede magyar egyveleget játszott, amit a közönség szűnni nem akaró tapsviharral köszönt meg. Az egyveleget összeállította Id. Schuster Béla volt katona zenész. Vass János: “Rákóczi megtérését” énekelte nagy tetszéssel. Weiss István Lehár operettet játszott hegedűn zongora-kísérettel amit a közönség melegen megtapsolt. Balogh Sándor “Ejhaj, Gyöngyvirág” cimü dalt énekelte, a közönségnek igen tetszett, áz utolsó részt meg kellett ismételni. Ezután A kék Duna zenekar Hunyadi indulót játszotta, majd Kossá Istvánka egy angol nemzeti dalt énekelt, igen kedvesen s a közönség, főleg az ottlévő austrálok hosszan megtapsolták. Gyöngy Ferenc: “Ünnepel a keresztény világ” cimü saját költeményét szavalta. A műsor végén a zenekar a magyar Hymnust játszotta, amit az ottlévő magyarság igaz szívből énekelt. A vendégek a műsor után a Halinak egy szépen felteritett külső termébe vonultak, ahol a tasmániai magyarság uzsonnán látta vendégül őket. A háziasszony szerepét Schuster Béláné, Vasócz Béláné és Sajben Istvánná látták el nagy hozzáértéssel és igaz magyar szeretettel. Ä műsort Gyöngy Ferenc és Schuster Ferenc állította össze, de minden dicséret Schuster Ferencet illeti, aki öt éve állandóan éjjel dolgozik., de nappal házról-házra járt tangóharmonikájával énekpróbákra és a terem díszítésének munkájával és egyéb fáradságaival a magyar lelkesség szép példáját nyújtotta. Hobart, 1956, julius 20. GYÖRGY FERENC ELHUNYT AZ EMIGRÁCIÓBAN. Az ausztriai Hallstattban elhunyt Hoellen Bertram Móric báró. Kilenc éve élt emigrációban. A Magyar Lovaregylet ismert, kiváló szakértelmű tagja volt és lótenyésztési kérdésekről több tudományos értékű szakkönyvet irt. Nyugodjék Isten békéjével! Emlékezés NAGYVÁRADI DR. SÓLYOM FEKETE FERENCRE, ELHALÁLOZÁSA 50-IK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. NAGYVÁRADI DR. SÓLYOM FEKETE FERENC a Székelytelek és Sály-i régi, nemesi Fekete család leszármazottjaként Almaszegen, Bihar megyében született 1839 október 1-én. Atyja Lőrinc 1848-49-ben a magyar szabadságért küzd. Az orosz betörés alkalmával a környékbeli felkelők felgyújtják otthonukat és Ferenc édesanyjával, Teréz és Zsigmond testvéreivel egy szekér szalmán menekülve látja lángbaborulni a családi otthont. Ez az élmény, mint kitörölhetetlen véres és örök emlék képe ott él lelkében, melyet magával hordoz egész életén át. Ezek a lángok kisérik, izzanak át egész egyéniségén és lobognak benne hazája iránt érzett szerelmének örök tüzében. A nagyváradi premontreiek hires gimnáziumában gondos és példás nevelés áldásaiban részesülve, tehetsége nemcsak megmutatkozik, hanem pályadijakkal, kitüntetésekben, tanulmányi nemes versenyekben kiemelkedik kor- és iskolai társai közül. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel nem kisebb tehetségű iskolatársai voltak, mint Szilágyi Dezső a későbbi magyar igazságügyminiszter s Ritoók Zsigmond a nagyváradi Tábla egykori neves elnöke. Ezek között a versenytársak között készülve és pályázva éri őt az a kitüntetés, hogy mint a Premontrei Kanonokok által vezetett gimnázium VIII. osztályának tanulója Kazinczy Ferenc halálának 25-ik évfordulójára Írott ódáját, nagy nyilvánosság diszünnepén önmaga szavalja el. “Az ős Dunának partjai s amerre csak magyar lakik, Harsogni hallom ajkakon a győzelemnek hangjait —Oly hangokat, melyet lelkünk beljét örömmel töltik el, Győzött Kazinczy szelleme s győztén e nemzet ünnepel. . .” Ezek a kezdő sorok Sólyom Fekete Ferenc nevét övezik az ősi gimnázium legjobbjainak emlékét őrző könyvekben, ugyanakkor Kazinczy szellemében vezérlik az ősi iskola mindenkori növendékeit évtizedeken át. Középiskolai felkészültsége és Kazinczy szelleméhez igazodása vezették egyetemi tanulmányai során egyre szorosabb barátságban egyházjogi tanulmányait és publicisztikai első megnyilatkozásait figyelemmel kisérő Rákosi Jenővel. így lett megrázó erejű az a felhívása, melylyel, mint egyik első cikkével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (Emke) megalakítására hivja fel Erdély népét. Sólyom Fekete Ferenc szellemi magvetésének zsendülését jelenti az EMKE megalakulása 1885-ben. Hogy mit jelentett ez az Egyesület Erdélyben és példájára alakult Egyesületek a Délvidéken azt a kisebbségi sorsra ítélt magyarság minden rétege érezte és érzi hatásaiban ma is. Amit az egykori Budapesti Hírlap szerkesztőjével, Rákosi Jenővel elmélyült barátsága áldásaiból magával vitt tanulmányai befejeztével Nagyváradra, azt nem rejtette véka alá, hanem szinte történelmi értékűvé nemzeti közkinccsé tette, mint Bihar-vármegye ügyésze a “Bihar” cimü napilap felelős szerkesztője minőségében, amikor ennek hasábjain az akkor uralkodó kormányzattal szemben szabatosan pontokba foglalva kiadja az országszerte ismertté vált bihari pontokat, mint az egyetemes magyarság történelmi örökségként élő követeléseit. De nemcsak publicisztikai munkásságot fejt ki bámulatos erővel és széles látkörrel, hanem tudományos, jogi szakkönyveket ir és ad ki.ad ki. Nem egy azok közül egyetemi előadások anyaga és tárgya a budapesti és bécsi egyetemek tanszékein. Római Jog-i Tankönyve: A Pandekták sommás átnézete.“ A közönséges és észszerű magyar Egyházjog elemei.” Miután a magyar, kir. igazságügyminiszter a Körösbányai Törvényszék Ügyészévé nevezi ki, elhagyja Nagyváradot és Bihar megyét és végérvényesen Hunyad megyébe települ át. 1875-ben a Dévai Törvényszék elnökének tisztében lép. 25 éven át él ennek a tisztnek betöltésében. Szereti, keresi, mérlegeli és szolgálja azt áz igazságot, mely az idők végtelennek létező változásaiban, népek és nemzetek történelmének erőforrásaiban, tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. A Dévai Törvényszéken, elnöki tisztében igy válik Sólyom Fekete Ferenc a történelmi magyar igazság pajzsos védelmezőjévé, épen Hunyad megye ősi földje történelmi és régészeti szempontokból felbecsülhetetlen értékeinek, mint a magyarság Erdélybeni ősisége legfőbb bizonyítékainak felkutatójává, összegyűjtőjévé és a bizonyítékok súlyával a régen vitatott kérdés: a magyarság ősisége a románsággal szemben: — döntő bírójává. Folyt. köv. LEGÚJABB ELŐFIZETÉSEK Hálásan köszönjük a következő előfizetéseket: P. J. Cleveland $2.00, K. J. Basingstoke (England) 35 international coupon, G. W. San Bernardino $4.00, H. I. Evanston $2.00, B. T. Toronto $5 .75. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York
