Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-06-15 / 6. szám
4 "K R ó N I K A” 1956 junius. A kommunizmus története Irta: TARCZ SÁNDOR. Said Bulganin to Molotov: “It’s time that we finish him off’’ Said Molotov to Bulganin: “A red coffin we’ll carry him in” ELŐSZÓ. Tiz évvel ezelőtt, hogy pontosak legyünk, a KRÓNIKA 1946- évi októberi számában azt irtuk, hogy a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék halálra ítélt 12 főnácit a támadó hadjárat megindítása, a legyőzött népi kisebbségek faji, felekezeti és politikai üldözése miatt. Robert A. Tah, (az azóta elhunyt) amerikai szenátor kijelentette, hogy amennyiben a németeket felakasztják, folt esik Amerika becsületén. Robert H. Jackson amerikai főbiró, a tárgyalás amerikai közvádlója ugyanakkor tett nyilatkozata igy hangzott: "Támadó háborúk kriminálisak és a legyőzött kisebbségek üldözése, faji, felekezeti vagy politikai alapon hasonlóképpen kriminálisak". A magunk részéről annyit tettünk e két súlyos kijelentéshez, hogy a náziknál egy hajszállal sem ártatlanabb Stalin és vezérkara. De hát ők IS győztek. Ennélfogva ártatlanok. Ismét idézünk a KRÓNIKA 1948 április számából. Ezt irtuk: "Szomorú jelenség, hogy ennek az egykori vonatrablónak, sikkasztónak, ennek a Stalin Jóskának több szobra-képe van magában Oroszországban, mint a mi urunknak, Jézus Krisztusnak az egész világ valamennyi templomában. Hej, micsoda szoborrombolás, kép-égetés lesz, amikor ennek a vörös führernek befellegzik?" MIT MONDOTT KRUSCHEV STALINRÓL? Szovjet-Oroszország Kommunista Pártjának huszadik kongresszusán. amelyet 1956 február 24 és 25-én tartottak Moszkvában zárt ajtók mögött, Nikita S. Kruschev, a párt első titkára, a három évvel ezelőtt elhunyt Stalinról olyan leleplező kijelentéseket tett, amelyek legfeljebb azokat lepték meg, akik szabad földön, a demokrácia védelme alatt istenítették ezt az emberi külsőt viselt szörnyeteget. Órákon át beszélhetett Kruschev egykori vezéréről, tanítómesteréről és barátjáról, mert beszédének a szövege, amely csak hónapok múltával kerülhetett az Egyesült Államok State Departmentjének [(külügyminisztérium) jóvoltából az amerikai olvasóközönség elé. a szavak tízezreiből áll. És nem valószínűtlen, hogy ez a kicsempészett szöveg nem teljes, mert Stalin többi bűncselekményeinek csupán kivonatos részletezése is vaskos könyvet tenne ki-Mit tart' bűnnek MA az a Kruschev, aki Stalin életében és halála után haszonélvezője volt mindannak, amit a stalinizmus jelentett? Egy hónappal Stalin halála után őt látjuk a kommunista párt főtitkári hivatalában, megtartván régi tisztségét, a földmivelésügyi népbiztosság ( pardon . . . manapság már minisztérium) vezetőjeképpen. Amikor e sorokat Írjuk, e két állása mellett betölti azt a helyet is, amely Beria rendőrminiszter kivégzésével megüresedett. De az álláshalmozás mellett arra is van ideje, hogy külföldre el-ellátogasson egy kis tercierére. Visszatérve StaÜnhoz. illetve bűneihez, ime itt vannak azok a büntettek, amelyek felett Kruschev ma megbotránkozik: STALIN BŰNEI - KRUSCHEV SZERINT. 1. durván megsértett mindenkit, aki elleneszegült, 2. teljes behódolást követelt mindenkitől, 3. erkölcsileg és fizikailag kiirtott mindenkit, aki a maga álláspontját igyekezett igazolni, 4 bevezette "a nép ellensége” gunyjelzőt, 5. kínzással csikarta ki áldozataiból a “beismerő” vallomást. 6. sok ártatlan párthü tagot kivégeztetett, 7- elrendelte a tömeges letartóztatásokat, sok ezer embert deportáltatok; normális vizsgálat és tárgyalás nélkül az emberek ezreit kivégeztette. 8. Sok trotskyistát, akik visszatértek a lenini vonalhoz, megöletett. 9. rendkívül szélsőséges módszereket és tömeges elnyomást alkalmazott, amikor már a forradalom győzött, a szovjet állam erős volt és a kizsákmányoló osztályt felszámolták (kiirtották), 10. életének utolsó 15 évéből tizenhárom éven át nem hívta össze a kommunista párt kongresszusát. 11. A második világháború után csak 7 év múlva hívta össze a kongresszust. 12. A Központi Bizottságot, amely a Kommunista Párt legfelsőbb képviseleti testületé, ritkán hívta össze, (ennek a testületnek a hivatása a kongresszusok közötti időszakban alapvető határozatokat hozni) 13. Amikor 1941-ben a bizottság tagjai Oroszország legtávolabbi területeiről is Moszkvába érkeztek, hogy a hadihelyzetről tanácskozzanak, (október havában) Stalin nem akart velük találkozni. 14. A gyakorlatban nem tartotta tiszteletben a párt szokásait, törvényeit és a Lenin által lefektetett együttes pártvezetési szellemet letörte-15. “Ellenségek, kémek, rombolók” ilyen jelzőkkel illette 1937- 1938-ban a moszkvai nagy perek vádlotfhit, pedig azok becsületes kommunisták voltak. 16. A tizenhetedik kongresszuson megválasztott 139 tag és jelölt közül kilencvennyolcnak tehát a tagság 70%-ának letartóztatására és agyonlövetésére adott utasítást, (a kivégzések javarésze az 1937-1938 években történt). 17. Hasonló sors érte a tizenhetedik kongresszus tagjainak nagy részét. Az 1966 delegátus közül, 1,108-at ellenforradalmi ' bűncselekmények alapján letartóztattak. 18. Ezeknek egyike Robert I. Eikhe, a bolsevikipárt tagja 1905 óta, 1938 április 29-én került vizsgálati fogságba hamis vád alatt. A fogságban beismerő vallomásra kényszeritették és két év múlva 1940 februárjában agyonlőtték. Az újabb vizsgálat kiderítette teljes ártatlanságát és halála után a vád alól felmentették. 19- A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma a mai napig 7679 esetben hozott felmentő ítéletet az ártatlanul elitéltek pereinek felülvizsgálata után, sok esetben azonban későn, mert az áldozatokat vagy kivégezték, vagy azok időközben elhaltak. 20. Stalin nemcsak vádolt, hanem letartóztatási parancsot is kiadott. Beria mindenben kiszolgálta Stalint és szállította neki a beismerő vallomásokat. 21. Stalin nemcsak jóváhagyta, de elrendelte a testi kinzatások alkalmazását vallomás kicsikarására. Erről tanúskodik az a távirata, amit a nyomozó hatóságokhoz, az állami és titkos rendőrség vezetőihez küldött: “Fizikai kényszer alkalmazása az N. K. V. D. gyakorlatában 1937 óta megengedhető. A burzsoa társadalom nyomozó közegei is alkalmazzák a szocialista proletárság képviselőivel szemben . . •” stb. 22. 1937-1941 között számos vezető katonai személyt és politikust végeztek ki Stalin parancsára. Emiatt a német támadás első hónapjaiban a szovjet haderők vesztesége szükségtelenül nagy volt. 23. A készülő német támadásról hozzáérkezett jelentésekről nem vett tudomást a németektől való félelme miatt. A háború első hónapjaiban ezt a kicsinyhitű kijelentést tette: "Mindent, amit Lenin teremtett, mi örökre elvesztettünk.” 24. Az orosz szovjet határain belül élő nemzeti kisebbségeket egyszerűen deportálta. Karachai és Kalmyk teljes népessége, Chechen és az Ingush nép, valamint a Balkar nemzetiségek ugyanezt a büntetést kapták Stalintól. 25. Titóval való szakítása gazdaságilag és erkölcsileg (?) súlyos kárt okozott Szovjetoroszországnak. 26- Az orvosok összeesküvését hamis adatokkal provokálta ... és hogy az orvosok életben maradtak, azt Stalin halálának köszönhetik. 27. Stalinnak tulajdonítható, hogy Beria a pártban és az államban ily magas álláshoz jutott. Megszámlálhatatlan holttest borította az utat, amíg nem végeztek vele. 28. 1948-ban adták ki “Stalin Rövid Életrajzát, amit Stalin maga irt, az égig magasztalván magát benne. (Kruschev igen mulatságos részleteket olvasott fel a könyvből.) 29. Hiúsága odáig ment, hogy kitüntetéseket, dijakat, érmeket, gyárakat, üzemeket, farmokat, sőt várost is neveztetett el magáról. (Kruschev kilátásban helyezte, hogy a személyi kultusz feladásával a közel jövőben átkeresztelések lesznek ezen a téren). 30. A róla elnevezett város környékén hatalmas ércszobrot emeltetett magának’, amelyhez 34 tonna bronzot utalt ki. 31. Stalin megvádolta Kliment Yefremovich Voroshilov-ot (ez az orosz hadvezér vezette az ostromot Budapest ellen (1945-beir), 'hogy az angoloknak kémkedik. Voroshilov lakásán. annak tudta nélkül, olyan készüléket szereltek fel, amelynek segítségével az ott folyó társalgást ki lehetett hallgatni. Hasonló ostoba váddal illette Molotovot és Mikoyant (az első a most lemondott külügyminiszter, a a második a jelenlegi iparügy miniszter) Kruschev kijelentette, hogy ha Stalin életben maradt volna, ezek a régi bolseviki vezérek ezen a kongresszuson alig beszélhettek volna. Stalinnak terve lehetett, hogy a Politikai Iroda régi tagjait elteszi lábaiéi. Gyakran kijelentette, hogy ennek az irodának uj tagokra van szüksége. 32. Nem lesz érdektelen, ha megemlítjük, hogy Stalin rendkívül durva hangon beszélt Lenin feleségéhez, amikor az asszony férje betegsége miatt maga vette fel a telefonkagylót, hogy válaszoljon a telefonhívásra. Emiatt Lenin levelet irt Stalinnak és követelte, hogy kérjen bocsánatot feleségétől, vagy számoljon azzal, hogy a viszony köztük megszakad. Vannak Kruschev beszédének egyéb, kevesebbé fontos részletei is Stalinnal kapcsolatban, amelyek olyan természetűek, mint amit
