Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1956-03-15 / 3. szám

1956 március. “KRÓNIK A” 9 A Déli Harangszó és a nándorfehérvári győzelem 500 éves jubileuma felhívás a szabad világ magyarságához. Az Urnák 1956-ik esztendejé­ben ünnepli a keresztény egyete­messég, de elsősorban a magyar nemzet, történelmének egyik leg­mélyebb jelentőségű századfordu­lóját: A déli harangszó és a nán­dorfehérvári dicső győzelem 500 éves jubileumát. Ma, amikor nemzetünk ezeréves történelmének egyik legsúlyosabb katasztrófáját szenvedi át, reánk, a szabad vilőágban élő magyar­ságra vár a nagy feladat, hogy ezt a jubileumot az egész nemzet nevében — az otthon szabadságu­kat vesztett testvéreink helyett is — előkészítsük és méltóan, szel­lemi és erkölcsi emelkedettséggel megünnepeljük. Használjuk fel ezt a századok­ban is csak egyszer adódó alkal­mat és mutassunk rá a civilizált Világ előtt a véráldozatra, amelyet nemzetünk ezer éven át a Nyugat kultúrája védelmében hozott. Ráz­zuk fel a szabad világ lelkiismere­­íét és figyelmeztessük az égbeki­áltó igazságtalanságra, amelyet népünk ma elszenved, hogy végre tudatára ébredjen az emberi sza­badság védelmében ráháruló kö­telességének. Át kell törnünk a szűk regioná­lis kereteket és olyan eseménnyé kell emelnünk a jubileumot, amely méreteiben is méltóan képviseli nemzetünk erkölcsi erejét és szel­lemi nagyságát, hiszen az elmúlt 500 év történetében alig van olyan kimagasló egyéniség, aki csodá­latunkat jobban felkeltené, mint a jubileum két hérosza, Hunyadi és Kapisztrán. Ennek a keresztény­­íség legszentebb érdekeit védelme­ző két hősnek tettei álljanak előt­tünk mintaképül a nagy jubileum előkészítésénél. A kötelesség és előrelátás arra indította <— már évekkel ezelőtt — a Münchenben székelő Magyar Kulturális Szövetséget, hogy ide­jében kezdje meg a világraszóló jubileum előkészítését. Római kap­csolatokkal, egyházi és világi mél­tóságok erkölcsi támogatásával és később a német-magyar társaság­gal karöltve megalakította a Jubi­leum Központi Előkészítő Bizott­ságát. E rendkívül felelősségteljes fel­adat azonban nem korlátozható egyetlen szervezet kereteire: an­nak az egész magyarság szent 'ügyévé kell válnia. Ezért ma, amikor a jubileumi év küszöbén állunk, magyar lélekből jövő, keresetlen szóval fordulunk a szabad világban minden magyar kulturális és társadalmi szervezet­hez, minden magyarul érző test­vérünkhöz: álljanak mellénk, se­gítsék munkájukkal és áldozat­­készséggel a nagy jubileum előké­szítését és megvalósítását. 1 A föld hátán szétszórtan élő ma­gyarság alakítson a világ minden táján jubileumi bizottságokat és «Csatlakozzék a központi előkészítő bizottsághoz, hogy egységesen nyújthassuk át XII. Pius pápa Őszentségének nemzetünk kérését: Az 500 éves jubileum alkalmából újítsa meg a III. Calixtus pápa ál­tal kiadott “Imádságok Bulláját”, a “Bulla Orationum”-ot. Szólaljon meg újból mindenhol a sok helyen már-már feledésbe merülő Déli Harangszó, hogy a világ kereszténysége imával esd­­jen a Mindenhatóhoz az istente­­lenség feletti győzelemért, hazánk és százmillió keresztény felszaba­dulásáért. Legyen ez a történelmi fényben ragyogó jubileumi akció a hazáján kivülélő magyarság összetartásá­nak egységes megnyilatkozása. Kapcsoljuk ki az egymásközötti méltatlan politikai és társadalmi ellentéteket, lépjünk fel egysége­sen a kereszt fényében a világ előtt, lépjünk fel azzal az erkölcsi ihlettel, amelyet a magyar nemzet történelmi múltja és méltósága megkövetel. Ezt követeli az otthon mérhe­tetlenül szenvedő magyar testvé­reinkkel szemben érzett kötelessé­günk, ezt követeli mártirjaink vére is. Végzetes mulasztást követnénk el, ha nem ismernék fel a történel­mi momentum mélyebb jelentősé­gét. Karoljuk fel lángoló lelkese­déssel a nagy keresztény és nem­zeti jubileum ügyét! Álljon előt­tünk az eszmény, vezessen a fe­lelősségérzet és a kötelességtudat. Csillogtassuk meg újból a ma­gyarság halhatatlan nevét és hív­juk fel az egész civilizált világ fi­gyelmét arra, hogy vagyunk, s elnyomottságunkban is Istenbe vetett hittel hiszünk a magyar nép történelmi küldetésében és az örök keresztény Magyarországban. München-Róma. A JUBILEUM KÖZPONTI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA. A jubileum központi bizottságá­nak védnöke Dr. Frings József bíboros, kölni érsek őeminenciája. Elnökei: Lajos Bajor királyi herceg a német magyar társaság elnöke. Báró Apor Gábor volt szentszéki követ, a szuverén mál­tai lovagrend kancellárja, Dr. Lang Hugó O. S. B. benedekrendi főapát, egyetemi tanár, P. Sibold Tharsicius O. F. M» a ferences­rend Bajorországi tartományfőnö­ke. Ügyvezető főtitkár Baranyai- Lőrincz Gusztáv. (Cim: Glocke-Jubileumskomité, München 27, Pienzenauer Strasse 28. Németország 13b.) Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MEBTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York Dr. Czettler Jenő emlékének Irta: DR. CZERMANN ANTAL. (Folytatás) A Köztelken tartott egyik elő­adása után az volt a benyomá­som, hogy a közönség kevés meg­értéssel fogadta a gazdasági és házi cselédek sorsát felkaroló ter­veit. Viszont a Széchényi Szövet­ségben mondott remek beszédét tulmagasnak találtam. Az előbbi az úttörő nehéz munkája volt, mig az utóbbiban már a leendő egye­temi tanár bontakozott ki. Jenő nem lett volna telivér apostol, ha engem is nem akart volna apostoli hivatásának meg­nyerni, miután az első pillanattól kezdve megéreztük a lelkirokon­ságot. Reám azonban lenyűgöző hatással vált a teljes mivoltában demokrata és pénzügyi politikus, az idősebb Wekerle Sándor sze­mélye, aki többszöri pénzügymi­nisztersége és miniszterelnöksége dacára se tagadta meg móri hon­fitársához, apámhoz való kapcso­latát. Én tehát Wekerle révén pénzügyi pályára léptem, amit Jenő nem kifogásolt, sőt helyeselt, mondván, hogy a magyar falu adópolitikai irányban való képzé­se is fontos feladat s ezen a téren segítségére lehetek. Amikor a Széchényi Szövetség­ben tartott és már említett előadá­sa után megjegyeztem, hogy az egyetemi katedrán is megállaná helyét, azt felelte: — Előbb osz­tálytanácsosnak kell lennem, azu­tán a felfelé haladó Bernáth Ist­ván helyére kerülök, mint a Ma­gyar Gazdaszövetség igazgatója, amely pozicióval képviselői man­dátum jár, közben szakirodalmi munkámat is elvégzem s csak azután gondolhatok egyetemi tan­székre. Ilyen hosszú ut vezetett Nagymagyarország idején az egyetemi tanársághoz, különleges összeköttetések hiányában. Első, nagy, az agrárpolitikáról szóló munkája csakhamar meg is jelent, amelyet sok más könyv, cikk és előadás követett. Czettler Gyula sógorom korai halála, majd az első világháború folytán megszakadtak kapcsolata­ink. Még sem egészen, mert Gyula sógor eléggé kuszáit hagyatéká­nak rendezésénél mint valóban jó rokon volt segítségemre és a vi­lágháború utolsó szakában, ami­kor már a belgrádi kormányzóság pénzügyi osztályában dolgoztam, lehozta Belgrád megtekintésére a jászsági plébánosokat s én lehet­tem vezetőjük. A jászpapok már erősen emlegették Jenő képviselő­ségét, csak azt nem értették, hogy miért akar kisgazda-programmal fellépni? “Nem osztályparlamentre van és lesz szükségünk — mon­dották a plébánosok — hanem a keresztény világnézetre kell a háború utáni Magyarországot fel­építeni”. Erről folyt a vita, ott a zimonyi szálloda-vendéglőben, a jász pacokkal, akik már akkor — 1918 nyarán — megérezték a kö­zeledő vihar szelét. Jenő a nemzet­gyűlési választások alkalmával mégis kisgazda programmal lépett fel a jákóhalmi kerületben s került be az első nemzetgyűlésbe a já­szok bizalmából. Mint aféle üs­tökös nem sokáig birta a párt­kereteket s csakhamar magánosán futott a politika egén, hogy azután résztvegyen a keresztény gazda­sági és szociális párt alapításában, ami mégis a jászpapokat igazolta. Az 1918-as összeomlást követő kibontakozásban már előtérbe nyomult Jenő agrárprogramja és Huszár Károly miniszterelnök a földmivelésügyi tárca vezetésére hívja meg. A meghívást nem fo­gadja el s ugyanekkor — ami sok­oldalúságát jellemzi — a legsúlyo­sabb kérdéssel, a pénzügyivel foglalkozik s teszi ezt olyan szak­értelemmel, hogy, a politikai körök a jövő pénzügyminiszterét sejtik személyében. Ott voltam Jákóhal­­mán tartott képviselői beszámoló­ján, amikor Ernst Sándor, Vas József és Wolff Károly jelenlété­ben, a nagy nyilvánosság előtt hányta szemére a miniszterségtől való vonakodását. Pedig akkor a földmivelésügyi miniszterség egé­szen az ő testére volt szabva. A témát egy évtized után érintettem előtte s az volt a válasza, hogy nem akart egy olyan fejesugrást megkockáztatni, mint amilyen az 1848-as jobbágy-felszabaditás volt. Mindig — tehát politikai pá­lyafutásának későbbi szakában is — a fokozatos és gazdaságilag jól megalapozott földreformnak volt a hive, a hirtelen és széles körben végrehajtott földreformtól főleg a termelés folytonosságát féltette. Aggodalma igazolását látta a Nagyatádi-féle földreform egyes eseteiben, igy, például a mezőhe­­gyesi állami uradalomból felosz­tásra kihasított és rendkívül ter­mékeny területek elhanyagolt vol­tában. De volt talán egy másik, Fifth Ave. Public Service Bureau 370 SEVENTH AVE. NEW YORK 1, N. Y. (Room 224) Pennsylvania Station mellett (31 st St.) TESSÉK MEGJEGYEZNI AZ UJ CZIMET Uj czim, régi,, pontos kiszolgálás! TELEFON MURRAY HILL 4-1818 CH 4-3518 IKKA VÁMMENTES CSOMAGOK MAGYARORSZÁGBA. Szeretettel szolgáljuk a magyarságot vámmentes csomagküldésre Magyarországba. Vámmentesitő jegyek szintén kaphatók, valamint csomagküldés Europa minden országába. Világhírű CARE ajánl a Vasfüggöny mögötti országokba való csomagküldésre. American Express hivatalos képviselői pénzküldésre egész Európába. Nyilvános gépirási és fordítási iroda. Telefon szolgálat. (Telephone Service).

Next

/
Oldalképek
Tartalom