Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-15 / 1. szám
4 “K R Ó N I K A” 1956 január. az erősebbek elleni védelmét jelölték meg. A genfi konferencia napirendjéről a Szovjet leszorította a rabországok ügyének tárgyalását és Genfben, a Eidegháborus béke megteremtése kérdésénél semmi szerepet nem kapott az E. N, Mi volna, ha ezekután az E. N.-ben a gyengék védelmében felvetnék az európai rabországok ügyét? A Szovjet azonnal élne vétójogával! A gyengék védelméről hogyan lehetne ekként szó? Ellenkezőleg, most felvették Magyarország és három más rabország bitorló kormányát is, ami egyenesen megcsúfolása a gyengék védelme alapgondolatának. A mostani felvételeket “célszerűségi szempontok” sugalták, miután Olaszország, Ausztria és más nemkommunista országok régóta sürgették felvételüket a nyugati hatalmaknál. De éppen most, amikor Genfben a Szovjet oly konokul arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem is tárgyal a rabországok ügyéről, kelt kedvezőtlen hatást a szabadságszerető embereknél a rabországok bitorló kormányainak újbóli elismerésként ható felvétele, melyet e kormá- PATRONA HUNGÁRIÁÉ nyok a lapjaikban ugyancsak erősen, szinte gúnyosan játszottak fel azok ellen, akik a Nyugat gerinces fellépését várják hazájuk szabadsága ügyében. .. Az E. N. kezd mindinkább veszíteni eredeti céljából és jelentőségéből, hatásköréből és a mostani csatlós-felvételek azok felfogása mellett szólnak, akik mind kevésbbé hiszik, hogy az E. N. mai összetételével és vétójogos szerkezetével igazi békét hozhatna a világban. Inkább azt szeretnék, ha a Nyugat levonná az alapításkor a Szovjetről táplált illúziói téves voltának konzekvenciáit s miután rájöttek arra, hogy két annyira homlokegyenest ellenkező célú csoport nem juthat sohasem zöldágra, nem ülnének tovább egyasztalnál a békéről tárgyalni azokkal, kiknek nem a béke, de a kommunista világuralom a céljuk és különválva megalkotnák a maguk egynemű, egységes nagy világszervezetét, hogy valóban előrejussanak a népek szabadsága, az igazságos, tartós béke kiküzdése utján. 1956-ban lesz Budavár felszabadításának 270-ik évfordulója! Irta: KÓRÓDY-KATONA JÁNOS volt országgyűlési képviselő. ‘"Patrona Hungáriáé”, Hellebranth Bertha szobormüve, melyet az amerikai nagyvárosok kiállitásain és a new yorki French Gallary-ben mutattak be. A szobor alkotóját Mindszenty vértanú bíboros édesanyjának szenvedése és az rabszolgasorsban sínylődő magyarság sorsa ihlette meg, mikor • elkészítette a “Patrona Hungariae”-t. Bertha és Elena de Hellebranth, a Ventnorban, Atlantic City mellett élő testvérpár, kik szobraikkal és festményeikkel tekintélyes helyet foglalnak el Amerika művészvilágában. MINDSZENTY ÉVFORDULÓ-ÜNNEPSÉG Az Amerikai Magyar Katolikus Liga Karácsony másodnapján, Mindszenty József bíboros hercegprímás letartóztatása hetedik évfordulóján ünnepséget tartott a Szent István r. kát. egyházközség Fehér Termében. Az angolnyelvü szónoklatot Michael Prendergast, New York állam közbiztonsági igazgatója és a New York állami demokrata párt elnöke, ismert katolikus világi vezérférfiu mondotta. Prendergast annakidején a Catholic Welfare Committee hadisegély alapja egyik megbízottjaként hosszú ideig Budapesten tartózkodott a segély-szál- Ütmányok elosztása ügyében és alkalma volt személyesen megismerni a magyar egyházfejedelmet és rendíthetetlen antikommunista és nemzeti szellemét. Most lelkes beszédben hódolt a magyar ellentállás legnagyobb történelmi hősének glóriás martiriuma és törhetetlensége előtt. Lelkes beszédet mondott dr. Szoó József, a Liga világi elnöke és Hajdú Német Lajos volt 1845-ös kisgazdapárti képviselő is. A “Hit Szava” énekkar Ft. dr. Kilián Csaba vezetése alatt nagy hatással adott elő karácsonyi és más alkalmi énekeket. A most ránkköszöntött ujesztendőben lesz a Callixtus pápa által, a kereszténységet fenyegető, török veszedelem elhárítására és figyelmeztetésül elrendelt déli harangszó és nagy nemzeti hősünk, Hunyadi János és társa, Kapisztráni Szent János és seregei által aratott fényes, nándorfehérvári diadal 500 éves évfordulója. Rendezzünk ez évben, a világ minden részében ünnepségeket, vegyünk részt, hívjunk meg azokra minél nagyobb számban külföldieket, seholse maradjon nyomtalan a fontos esemény. Legyünk ebben aktivak. De egy] reánk nézve még nagyobb kihatású eseményről sem feledkezhetünk meg. Ez év szeptember másodikén 270 esztendeje lesz, hogy Magyarország nagyobb részének 157 éves kegyetlen rabsága után az egyesült keresztény seregek Budavárát a török igából felszabadították, Hunyadi János, a rózsafüzéres hős és Kapisztráni Szent János 1456-iki győzelme után 70 évre jött Mohács, az ország tönkretétele, sok-sok véráldozat, melyről éppúgy kötelesség emlékezni. És 1686-ban Budavár felszabadítása jelentette az ország újjászületését! Még sok mindenen kellett a nemzetnek keresztülmenxiie, de az újjászületés innen datálódik. Kapcsoljuk tehát össze ezt a két fontos dátumot. * * * Konstantinápoly eleste. 1453-ban a kereszténység megsemmisítésére előretörő, véres mohamedánizmus kezére került Konstantinápoly, Byzánz, a Keletrómai Birodalomnak gőgös, elpuhult, intrikákba poshadt, erkölcstelen fővárosa. Elesett a harcban a császár, Konstantinus Paleologus, a keresztény művészet pompás remeke, a Hagia Sofia templom muzulmán mecset lett. A formaságokba merült ortodox egyház nem tudott életet önteni a pusztuló birodalomba. Byzánzi államférfi nyilatkozata volt: “Inkább akarom a török turbánt, mint a pápai tiarát a városban látni.” Ez a város annakidején a vitéz kereszteshadjáratokat is ellenségesen fogadta. (Itt látszik a Pápaság államoktól független lelkiségének nagy fontossága) Byzánz elestével nyitva volt az ut a Balkán és Europa szive felé. . . A Magyar Alföld felé. Hunyadi János, Kapisztrán, Skander albán bég, Ulászló királyunk, Brankovics szerb fejedelem harcai. Hollós Mátyás királyunk dicsőséges uralkodása és küzdelmei ebből a nézőpontból hiábavalóak lettek. Ők védték az egyetemes kereszténységet, mig hátulról az eretnek hussziták pusztították országunkat. A harc két irányban folyt. Az 1456-os, nándorfehérvári győzelem után 70 évre, 1526-ban jött Mohács, nemzeti tragédiánk. A Nyugat a reformáció harcaival volt elfoglalva. Luther ellenezte Magyarország megsegítését a törökkel szemben. A fiatal Lajos király és 26000 magyar keresztény mártír vesztette életét a mohácsi csatatéren. Vájjon miért nem emlékszünk meg róluk úgy, mint másokról? Az ország három részre bomlott, legnagyobb rész a töröké volt. Elpusztított mindent, járóföldre nem voltak falvak. (Ahova később nemzetiségeket telepítettek, az valamennyi magyar terület volt: lásd a térképet!) Mátyás ideje alatt Magyarország lakoséinak száma egyenlő volt az akkori Angliáéval: mi lett belőlük? Állandó harcok, sohasem biztos határok, betörések, a fiatalság ezreinek elhurcolása, akik janicsárként kerültek vissza, hogy édesanyjukat legyilkolják. Ez időkben a hazához való hűségnek Dobó István, Szondy György, Nádasdy Ferenc, Thurzó György, Jurisics Miklós, Juranics, Szelescsényi prímás, Esterházy Miklós, Zrínyi Miklós, a költő és a szigetvári mártír Zrínyi Miklós, valamint a névtelenek ezrei voltak az igazi mintaképei. . . Erdély közben a törökkel paktált. De a töröknek még ez sem volt elég! Meg akarta hódítani a keresztény Európát. A következő haditerv volt Bécs elfoglalása. Ha Bécset a török 1683-ban elfoglalja, akkor Magyarország nagyon sokára szabadult volna meg a pusztulásból. Miként a pápák mindig, XI. Innocentius (szobrát a Várban ledöntötték) a keresztény ség összefogása mellett buzdított, segített szellemileg és anyagilag. Mellette ott voltak: Lipót király, Sobiesky János, a vitéz lengyel király, Lotharingiai Károly, az akkor már nagyhírű keresztény hadvezér, Starhemberg Rüdiger és Marco Aviano, a pápa legátusa, aki ott buzdított a harcosok között, mint Kapisztrán. Kara Musztafa óriási seregét 1633 szeptember 12-én az egyesült keresztény seregek szétverték Bécs falai előtt. Ez volt a kezdete Magyarország felszabadulásának! Felszabadítani Magyarországot, volt a jelszó. Innocent pápa felszólítására spanyol, bajor, osztrák, frank püspökök, kis itália fejedelmek s a Waldeck hercegek hoztak adományaikat a hadjárat