Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1956-03-15 / 3. szám

A “KRÓNIK A” 1956 március. A magyar szabadság alapjai szerint a kapitalista és kommunis­­ta államok között hosszú ideig együttlétezéssel kell számolni. Ha jól megnézzük a két idézetet, lát­hatjuk, hogy nincsenek ellentétben egymással s a háborús tétel "meg­tagadása” nem jelent végleges le­mondást az erőszak fegyvereiről. Azt jelenti: Legyetek jófiuk, hogy nyugodtan lenyelhessünk benne­teket s minél kevésbbé legyünk kénytelenek erőszakot alkalmazni! Marguerite Higgins, a New York Herald Tribune nemrég Moszkvában járt, kitűnő utazó­riporternője Írja, hogy a város te­le van "A huszadik század máso­dik felében minden ut a kommu­nizmushoz vezet” szövegű plaká­tokkal. Kruscsev ily utógondolat' tál kinál a szabad világnak — együttlétezést! Emberi elbizakodottság, ke­vélység, oh! # * * LENIN nem tudhatta, hogy negyedszázad múlva mekkora lesz a kommunizmus uralmi területe. Nem tudhatta például, hogy a 600 milliós Kina is kommunista kézen lesz, nem is szólva az európai rab­országokról. És nem tudhatta, hogy közben feltalálják az atom- és hidrogén bombákat és az azokat tengereken át pilóta nélkül célba­­vivő lövegeket, (missile, roket), amelyek rövid idő alatt óriási nép­tömegek elpusztítására képesek. Kruscsev ezért építi mondanivaló­ját a békés együttélés szükségének hirdetésére. Fáznak a superbom­­bák veszélyétől, mert van mit veszteniük, a kommunista hatalom ma az Elbától a Pacificig terjed. Kruscsev azzal fenyeget, hogy ha a szabad világ nem tűri tétlenül, hogy ők a "békés együttlétezés” közben elvégzik a kommunizmus világgyőzelmének egy reájuk is kiterjedő háború veszélyétől men­tes előkészítését, akkor tényleg fegyverhasználatra kerülhet sor. Világos beszéd: olyan békés együttélést akarnak kizsarolni, amely a meglévő rablásokat elis­merné és további terjeszkedési tö­rekvéseiket nem gátolná, amíg csak Amerika szájáig nem érné a viz, a kommunista terjeszkedés hulláma. Lényegben ezt óhajtották Mo­lotov Bulganin. Malenkov és más moszkvai vezérek előbb is, köve­telvén, hogy Amerika adja fel a külföldi katonai bázisait, a NA­­TO-t és egyéb szövetségi alaku­lásokat, egyezzék bele Németor­szág olyan egyesitésébe, amely Nyugat Németországot is bolse­­vizálná és nyugodjék bele az euró­pai rabországok mai sorsának véglegességébe. Semmisem változott a genfi konferenciák óta és Kruscsev mos­tani beszéde csak a Szovjet veze­tőknek a marxi lenini és sztálini célokhoz való csökönyös ragasz­kodását, javithatatlanságát bizo­nyítja, — ezúttal még nyíltabb két-arcusággal egyszerre fújva hi­deget és meleget, a békés együtt­létezés igéit együtthirdetve a vi­láguralom akarásával. Van jgy kilátás arra, hogy létrejöhessen a becsületes béke? * * * A SZOVJET konszolidálni akarja a kommunista rendszert a rabországokban, mert van annyi­ra józan, hogy tudja, a rabnépek a szivükben nincsenek mellette és könnyen lehet, hogy uj világhá­ború kitörése esetén mindenütt fellázadnának, — még mielőtt a Szovjet le tudja dobni az első atombombákat Amerikára, (ha az azonnali, sokszoros megtorlástól való félelem mégsem riasztaná el a használatuktól). Kruscsev maga is mondja, hogy Szibériában ha­talmas ipart akarnak kiépíteni és ezt tiz évi időre tervezik. Kina iparosítására és vasúti kiépítésére is nagy idő kell és ehhez akarnak háború mentes lehetőséget, már­mint a Szovjet és Kina belső béké­je szempontjából, de a szabad vi­lágban a diplomaták és főleg a francia-, olasz-, német-, görög-, finn-, stb. ötödik hadosztályok to­vább folytathatják a belső bom­­lasztást, “hideg háborút”, az ak­namunkálkodást és egy-két csat­­lósháborut vagy nemkommunista országok közti háborút sem bán­nának, ha hasznát ismét a kommu­nizmus fölözheti le. . . Mint ismételten megírtuk, a Szovjet nem oly mohó mint Hitler volt, nem kockáztatja azt, ami már a birtokában van, nem teszi fel a meglévőt egy uj nyeremény ked­véért, nem lehetőleg tét nél­kül, kockázat nélkül akar nyerni. Időt hagy magának, mint Sztálin tette húsz évig, a második világ­háború előtt, hogy megszilárdítsa a kommunisták hatalmát Orosz­országban, konszolidálódjék. A Szovjet félévszázadra vagy még többre tervezi az időt, amig eléri a világuralmi célt, de közben sem ül babérjain, hanem nagyobb kocká­zat kerülésével igyekszik fokról fokra előbbre haladni a cél felé. Spekulál a francia- és olaszországi párt több milliós szavazataira, de a Közép- és Távolkeleten és sok egyebütt, még Délamerikában is fúr, áskálódik, hamiskártyázik és mindenféle álarcban, még nemze­tiben is, felfordulást, a viszonyok fellazulását, vulkanizálódását igyekszik elérni, hogy előkészítse a talajt a kommunizmus beférkő­zése, diadala számára. Az ördög sohasem alszik, — tartja egy ma­gyar közmondás. # * * ÍGY KÉPZELIK ők a békés együttlétezést. Naiv bevárásaként annak, amig a Moszkva-Peiping tengely elvégezte a maga térfog­lalását, Amerika minél teljesebb körülzárását. Az amerikai gazdasági válság régóta megbukott moszkvai re­ménységével is újra előhozakodott Kruscsev és misem bizonyította inkább, hogy Sztálin politikai vég­­* rendeletének szellemét követik, mint hogy hosszan ecsetelte, hogy Amerikát, Angliát és Franciaor­szágot előbb utóbb aggasztani fogja Németország és Japán nagy ipari és kereskedelmi konkuren­ciája és a piacokért meginduló ve­télkedés konfliktusokba, egymás közti háborúkba fogja sodorni ez országokat. Tessék visszaemlékez­ni Sztálin 1952 októberi beszédé­re, amelyben a nyugati szövetsé­gesek közti ellentétek szitása mel­lett a Nyugattal fennálló feszült­ségek megszüntetését irta elő irányvonalul (ezért van az uj tak­tikában a negyedik pont és ezért ragaszkodik a Szovjet a "genfi Sokan és nem minden ok nél­kül hasonlítják a mai magyar­­országi megszállás idejét a nyolc száz évvel korábbi mongol betö­rés és megszállás idejéhez. Ke­vesebben jutottak még el addig, hogy észrevegyék: a külföldre menekült ÍV. Béla és a Halmát partokon, Ausztriában táborok­ban élő és várakozó magyarok hogyan mentek, hogyan kerültek vissza. . . .? A Gondviseléstől várták a haza felszabadulását, mint ahogy ma mi is szövetségesek nélkül ki mástól várhatjuk? De hogyan tértek vissza ? Mik ma­radtak az uj élet, a magyar sza­badság alapjai? A történelem tanúsága szerint három tényező építette újjá az országot, az erdőkbe, barlagok­­ba bujdosó, rongyokban járó, kiéhezett nép. Akiknek neve nem maradt fennt a krónikában. A másik tényező: a szentistváni hagyományokat folytató Béla kir ály, az önzetlen, tisztakezü, nem részletérdekeket néző ál­lamhatalom és a Szt. Margit ki­rálylányban megszemélyesült uj keresztény szellem, mely a tatár­járás után a magyar keresztény­ség legvirágzóbb évszázadait ké­szítette elő. Az ujjáépitök, a második hon­foglalók között nem tud a törté­szellem”-hez, barátságosabb hang­hoz!) azzal a nyíltan hangoztatott céllal, hogy a polgári országok új­ból egymással vetélkedhessenek s ne a kommunista országokban, hanem a piacok elorzása, vagy va­lamely más anyagi vagy hiúsági ok miatt egymásban keressék a gyűlöletes ellenfélt, egymással há­borúzzanak, nem pedig igazi, kö­zös ellenségükkel a Szovjettel. Sztálin elég világosan célzott arra, hogy a polgári országok egymás ellen háborúba sodrására van is­mét szükség, hogy a Szovjet, mint nevető harmadik, újra learathassa a győzelem termését... Kruscsev a beszédében pontosan ezt a vonalat követte, amiként tel­jesen Sztálin említett beszédének követése az is, hogy Kruscsev népfrontok alakítását kívánja a szabad országokban, koalíciós csoport alakításokat a szociálde­mokratákkal és esetleg polgári radikális elemekkel. Duclos francia kommunista ve­zér már meg is kezdte e próbálko­zásokat és más országokban is folytatni akarnák, ha a szociálde­mokraták és a többiek oly együ­­gyüek volnának, hogy nem tanul­tak volna semmit a Vasfüggöny­mögötti országok azon 1945-48-as szociáldemokrata és polgári poli­tikusai példájából, akiket arra használtak ki a kommunisták, hogy a Szovjet-haderő védelme alatt közreműködésükkel betör­­násszák magukat a hatalomba és aztán vagy emigrációba szorítot­ták vagy otthon börtönbe, pusztu­lásba juttatták őket. A szabad or­szágok szociáldemokratái és pol­gári radikálisai megérdemelnék nelem a pártoskodó oligarchák­ról, nem kerültek elő a központi hatalommal dacoló és az ország anyagi, erkölcsi széthullását okozó kiskirályok. Amikor a Gondviselés történetrendező ke­ze visszavonta a megszállókat a hazából, csak a fenti három tényező maradt a romok között. A magyar szabadság, önálló nemzeti létünk örök alapjai. A világon szétszórt magyarok már-már inkább illendőségből, mint meggyőződésből ezidén is megünneplik március 15. nap­ját. Ez a nap már régen nem az 1848 március 15. emléknapja csak, hanem időszerű szabad­ságeszmék és napi tervek kikiál­tásának időpontja. Ma legidőszerűbb kérdés: a megszállt ország és nemzet sza­badsága. De ha nem akarunk megmaradni a szóvirágoknál, világosan kell látnunk, hogy a tőlünk független felszabadulás utáni harmadik •—> vagy ki tudja hányadik ~ országalapitás alapja ma sem lehet más mint az 1240 -es években volt: a ke­resztény állam, az ezt tartalom­mal megtöltő megújult keresz­ténység s ~azok, akik ma “szer­­tenézve nem lelik honjukat a ha­zában . Népünk névtelen mil­liói. NAGY KÁZMÉR. sorsukat ha e példák dacára, lép­­remennének a Sztalin-Kruscsev módszernek, az 1945-48-as rabor­szági kommunista taktika szabad földön való megismétlése sötét tervének! * * * Ismételjük: mindez nem uj, nem szenbehelyezkedés Leninnel, ha­nem pontos követése a taktikai iránymutatásoknak, amelyeket Sztálin politikai végrendeletéül ha­gyott. Sztálint látszólag "elejtet­ték”, de Kruscsev a külpolitikában az ő hagyatékának végrehajtója kíván lenni. Kruscsev nemcsak az orosz kommunisták, de a kommu­nista világfront, az egyelőre hideg világforradalom vezére is, egy mozgékonyabb, frissebb, szemfü­les uj Sztálin, — akivel nem eny­hült, de fokozódott a feszültség, a szabad népeket fenyegető ve­szély és a rabnépek keserve! A szabad világnak még inkább szük­sége van olyan vezetőkre, akik átérzik történelmi hivatásukat és felelősségüket a világ szabad fe­lének megmentése s a másiknak felszabadítása sorsdöntő, kettős nagy feladatára! LESZÁLLÍTOTT ÁRON KAPHATÓ Csighy Sándor legutóbb megje­lent, nagysikerű verseskönyve! Az emigráció legigazabb és leg­­müvészibb költője megkapó alko­tásainak tárháza! Megrendelhető most $1.50 árban a szerzőnél, 1717 Jackson Ave., New Orleans, La. Kérjük, elolvasás után adja to­vább a lapot ismerőseinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom