Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-03-15 / 3. szám
A “KRÓNIK A” 1956 március. A magyar szabadság alapjai szerint a kapitalista és kommunista államok között hosszú ideig együttlétezéssel kell számolni. Ha jól megnézzük a két idézetet, láthatjuk, hogy nincsenek ellentétben egymással s a háborús tétel "megtagadása” nem jelent végleges lemondást az erőszak fegyvereiről. Azt jelenti: Legyetek jófiuk, hogy nyugodtan lenyelhessünk benneteket s minél kevésbbé legyünk kénytelenek erőszakot alkalmazni! Marguerite Higgins, a New York Herald Tribune nemrég Moszkvában járt, kitűnő utazóriporternője Írja, hogy a város tele van "A huszadik század második felében minden ut a kommunizmushoz vezet” szövegű plakátokkal. Kruscsev ily utógondolat' tál kinál a szabad világnak — együttlétezést! Emberi elbizakodottság, kevélység, oh! # * * LENIN nem tudhatta, hogy negyedszázad múlva mekkora lesz a kommunizmus uralmi területe. Nem tudhatta például, hogy a 600 milliós Kina is kommunista kézen lesz, nem is szólva az európai rabországokról. És nem tudhatta, hogy közben feltalálják az atom- és hidrogén bombákat és az azokat tengereken át pilóta nélkül célbavivő lövegeket, (missile, roket), amelyek rövid idő alatt óriási néptömegek elpusztítására képesek. Kruscsev ezért építi mondanivalóját a békés együttélés szükségének hirdetésére. Fáznak a superbombák veszélyétől, mert van mit veszteniük, a kommunista hatalom ma az Elbától a Pacificig terjed. Kruscsev azzal fenyeget, hogy ha a szabad világ nem tűri tétlenül, hogy ők a "békés együttlétezés” közben elvégzik a kommunizmus világgyőzelmének egy reájuk is kiterjedő háború veszélyétől mentes előkészítését, akkor tényleg fegyverhasználatra kerülhet sor. Világos beszéd: olyan békés együttélést akarnak kizsarolni, amely a meglévő rablásokat elismerné és további terjeszkedési törekvéseiket nem gátolná, amíg csak Amerika szájáig nem érné a viz, a kommunista terjeszkedés hulláma. Lényegben ezt óhajtották Molotov Bulganin. Malenkov és más moszkvai vezérek előbb is, követelvén, hogy Amerika adja fel a külföldi katonai bázisait, a NATO-t és egyéb szövetségi alakulásokat, egyezzék bele Németország olyan egyesitésébe, amely Nyugat Németországot is bolsevizálná és nyugodjék bele az európai rabországok mai sorsának véglegességébe. Semmisem változott a genfi konferenciák óta és Kruscsev mostani beszéde csak a Szovjet vezetőknek a marxi lenini és sztálini célokhoz való csökönyös ragaszkodását, javithatatlanságát bizonyítja, — ezúttal még nyíltabb két-arcusággal egyszerre fújva hideget és meleget, a békés együttlétezés igéit együtthirdetve a világuralom akarásával. Van jgy kilátás arra, hogy létrejöhessen a becsületes béke? * * * A SZOVJET konszolidálni akarja a kommunista rendszert a rabországokban, mert van annyira józan, hogy tudja, a rabnépek a szivükben nincsenek mellette és könnyen lehet, hogy uj világháború kitörése esetén mindenütt fellázadnának, — még mielőtt a Szovjet le tudja dobni az első atombombákat Amerikára, (ha az azonnali, sokszoros megtorlástól való félelem mégsem riasztaná el a használatuktól). Kruscsev maga is mondja, hogy Szibériában hatalmas ipart akarnak kiépíteni és ezt tiz évi időre tervezik. Kina iparosítására és vasúti kiépítésére is nagy idő kell és ehhez akarnak háború mentes lehetőséget, mármint a Szovjet és Kina belső békéje szempontjából, de a szabad világban a diplomaták és főleg a francia-, olasz-, német-, görög-, finn-, stb. ötödik hadosztályok tovább folytathatják a belső bomlasztást, “hideg háborút”, az aknamunkálkodást és egy-két csatlósháborut vagy nemkommunista országok közti háborút sem bánnának, ha hasznát ismét a kommunizmus fölözheti le. . . Mint ismételten megírtuk, a Szovjet nem oly mohó mint Hitler volt, nem kockáztatja azt, ami már a birtokában van, nem teszi fel a meglévőt egy uj nyeremény kedvéért, nem lehetőleg tét nélkül, kockázat nélkül akar nyerni. Időt hagy magának, mint Sztálin tette húsz évig, a második világháború előtt, hogy megszilárdítsa a kommunisták hatalmát Oroszországban, konszolidálódjék. A Szovjet félévszázadra vagy még többre tervezi az időt, amig eléri a világuralmi célt, de közben sem ül babérjain, hanem nagyobb kockázat kerülésével igyekszik fokról fokra előbbre haladni a cél felé. Spekulál a francia- és olaszországi párt több milliós szavazataira, de a Közép- és Távolkeleten és sok egyebütt, még Délamerikában is fúr, áskálódik, hamiskártyázik és mindenféle álarcban, még nemzetiben is, felfordulást, a viszonyok fellazulását, vulkanizálódását igyekszik elérni, hogy előkészítse a talajt a kommunizmus beférkőzése, diadala számára. Az ördög sohasem alszik, — tartja egy magyar közmondás. # * * ÍGY KÉPZELIK ők a békés együttlétezést. Naiv bevárásaként annak, amig a Moszkva-Peiping tengely elvégezte a maga térfoglalását, Amerika minél teljesebb körülzárását. Az amerikai gazdasági válság régóta megbukott moszkvai reménységével is újra előhozakodott Kruscsev és misem bizonyította inkább, hogy Sztálin politikai vég* rendeletének szellemét követik, mint hogy hosszan ecsetelte, hogy Amerikát, Angliát és Franciaországot előbb utóbb aggasztani fogja Németország és Japán nagy ipari és kereskedelmi konkurenciája és a piacokért meginduló vetélkedés konfliktusokba, egymás közti háborúkba fogja sodorni ez országokat. Tessék visszaemlékezni Sztálin 1952 októberi beszédére, amelyben a nyugati szövetségesek közti ellentétek szitása mellett a Nyugattal fennálló feszültségek megszüntetését irta elő irányvonalul (ezért van az uj taktikában a negyedik pont és ezért ragaszkodik a Szovjet a "genfi Sokan és nem minden ok nélkül hasonlítják a mai magyarországi megszállás idejét a nyolc száz évvel korábbi mongol betörés és megszállás idejéhez. Kevesebben jutottak még el addig, hogy észrevegyék: a külföldre menekült ÍV. Béla és a Halmát partokon, Ausztriában táborokban élő és várakozó magyarok hogyan mentek, hogyan kerültek vissza. . . .? A Gondviseléstől várták a haza felszabadulását, mint ahogy ma mi is szövetségesek nélkül ki mástól várhatjuk? De hogyan tértek vissza ? Mik maradtak az uj élet, a magyar szabadság alapjai? A történelem tanúsága szerint három tényező építette újjá az országot, az erdőkbe, barlagokba bujdosó, rongyokban járó, kiéhezett nép. Akiknek neve nem maradt fennt a krónikában. A másik tényező: a szentistváni hagyományokat folytató Béla kir ály, az önzetlen, tisztakezü, nem részletérdekeket néző államhatalom és a Szt. Margit királylányban megszemélyesült uj keresztény szellem, mely a tatárjárás után a magyar kereszténység legvirágzóbb évszázadait készítette elő. Az ujjáépitök, a második honfoglalók között nem tud a törtészellem”-hez, barátságosabb hanghoz!) azzal a nyíltan hangoztatott céllal, hogy a polgári országok újból egymással vetélkedhessenek s ne a kommunista országokban, hanem a piacok elorzása, vagy valamely más anyagi vagy hiúsági ok miatt egymásban keressék a gyűlöletes ellenfélt, egymással háborúzzanak, nem pedig igazi, közös ellenségükkel a Szovjettel. Sztálin elég világosan célzott arra, hogy a polgári országok egymás ellen háborúba sodrására van ismét szükség, hogy a Szovjet, mint nevető harmadik, újra learathassa a győzelem termését... Kruscsev a beszédében pontosan ezt a vonalat követte, amiként teljesen Sztálin említett beszédének követése az is, hogy Kruscsev népfrontok alakítását kívánja a szabad országokban, koalíciós csoport alakításokat a szociáldemokratákkal és esetleg polgári radikális elemekkel. Duclos francia kommunista vezér már meg is kezdte e próbálkozásokat és más országokban is folytatni akarnák, ha a szociáldemokraták és a többiek oly együgyüek volnának, hogy nem tanultak volna semmit a Vasfüggönymögötti országok azon 1945-48-as szociáldemokrata és polgári politikusai példájából, akiket arra használtak ki a kommunisták, hogy a Szovjet-haderő védelme alatt közreműködésükkel betörnásszák magukat a hatalomba és aztán vagy emigrációba szorították vagy otthon börtönbe, pusztulásba juttatták őket. A szabad országok szociáldemokratái és polgári radikálisai megérdemelnék nelem a pártoskodó oligarchákról, nem kerültek elő a központi hatalommal dacoló és az ország anyagi, erkölcsi széthullását okozó kiskirályok. Amikor a Gondviselés történetrendező keze visszavonta a megszállókat a hazából, csak a fenti három tényező maradt a romok között. A magyar szabadság, önálló nemzeti létünk örök alapjai. A világon szétszórt magyarok már-már inkább illendőségből, mint meggyőződésből ezidén is megünneplik március 15. napját. Ez a nap már régen nem az 1848 március 15. emléknapja csak, hanem időszerű szabadságeszmék és napi tervek kikiáltásának időpontja. Ma legidőszerűbb kérdés: a megszállt ország és nemzet szabadsága. De ha nem akarunk megmaradni a szóvirágoknál, világosan kell látnunk, hogy a tőlünk független felszabadulás utáni harmadik •—> vagy ki tudja hányadik ~ országalapitás alapja ma sem lehet más mint az 1240 -es években volt: a keresztény állam, az ezt tartalommal megtöltő megújult kereszténység s ~azok, akik ma “szertenézve nem lelik honjukat a hazában . Népünk névtelen milliói. NAGY KÁZMÉR. sorsukat ha e példák dacára, lépremennének a Sztalin-Kruscsev módszernek, az 1945-48-as rabországi kommunista taktika szabad földön való megismétlése sötét tervének! * * * Ismételjük: mindez nem uj, nem szenbehelyezkedés Leninnel, hanem pontos követése a taktikai iránymutatásoknak, amelyeket Sztálin politikai végrendeletéül hagyott. Sztálint látszólag "elejtették”, de Kruscsev a külpolitikában az ő hagyatékának végrehajtója kíván lenni. Kruscsev nemcsak az orosz kommunisták, de a kommunista világfront, az egyelőre hideg világforradalom vezére is, egy mozgékonyabb, frissebb, szemfüles uj Sztálin, — akivel nem enyhült, de fokozódott a feszültség, a szabad népeket fenyegető veszély és a rabnépek keserve! A szabad világnak még inkább szüksége van olyan vezetőkre, akik átérzik történelmi hivatásukat és felelősségüket a világ szabad felének megmentése s a másiknak felszabadítása sorsdöntő, kettős nagy feladatára! LESZÁLLÍTOTT ÁRON KAPHATÓ Csighy Sándor legutóbb megjelent, nagysikerű verseskönyve! Az emigráció legigazabb és legmüvészibb költője megkapó alkotásainak tárháza! Megrendelhető most $1.50 árban a szerzőnél, 1717 Jackson Ave., New Orleans, La. Kérjük, elolvasás után adja tovább a lapot ismerőseinek.