Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-11-15 / 11. szám
J. “KRÓNIKA” 1956 november. bázni fogják őket. Hogy komolyan gondolta ezt Zhukov, vagy időnyerés céljából, azt a későbbi események igazolták. Időközben Magyarországot és a világot örvendetes hír járta be. Mindszenty József bíborost a szabadságharcosok kiszabadították fogságából. Egy nappal azelőtt, hogy Nagy Imre megigérte a hercegprímás szabadlábra helyezését. A Magyar Kommunista Párt pedig újjászerveződött. Kádár János lett a párt főtitkára, aki Tildyvel és a nemzeti Parasztpárt nevében Erdei Ferenccel együtt a rádión bejelentette, hogy Magyarországot semleges államnak nyilvánítják, a szabad választást minden párt részére kilátásba helyezik és követelik, hogy a szovjet seregek vonuljanak ki az országból. (Kádár azóta visszahívta az oroszokat.) * * * E nevezetes napnak korai óráiban az Andrássy ut 60 ellen )Stalin ut volt a neve pár nappal azelőtt) a felkelők támadást intéztek. Az ÁVO tankja védte az épületet, ahonnan gépfegyverrel lőttek a patriótákra. Tim Foote, a new york LIFE magazine fotoriportere és Jean Pierre Petraghini a Paris Match képes folyóirat fényképésze megsebesült az ÁVO-sok golyóitól. Ez a megerősített épület, vastag falaival e cikk írásakor még állt, benne több száz fogollyal és ÁVO-sal. Sorsukról a hírekben és rádió jelentésekben semmi újat nem tudtunk meg. A legutolsó magyar erőd az Üllői-uti Mária Terézia laktanya volt. Magyar katonáinkhoz a környék diákjai, munkásai, háziaszszonyai, fiú- és leánygyermekei is csatlakoztak. Előbb védelemért, azután a védekezésben való részvételért. Hősiességük Szigetvár és Eger védőinek kitartó bátorságára emlékeztet. John McCormac amerikai riporter volt haditudósító, a N. Y. Times október 31-iki számában leírja a védőkkel való találkozását, azok hat napig tartó ostromlását. Oly jellemző és megható az uj magyar szabadságharcnak ez az epizódja, hogy lapunk más helyén teljes egészében “A MÁRIA TERÉZIA" LAKTANYA HŐS VÉDŐI címen leközöljük. * * * Nagy Imre kijelentette, hogy nem volt előzetes tudomása arról, hogy Gerő Ernő az oroszokat behívta a szabadságharc elfojtására és amikor megtudta, már nem lehetett megakadályozni. Ezért Gerőt felelősnek tartja és követeli, hogy a magyar bíróság elé állítsák és megbüntessék. A varsói szerződést felmondta. A hat napig tartó budapesti harc magyar áldozatainak száma — halottakban és sebesültekben — 13,000. A szovjet részéről... 2500 orosz katona adta életét Bulganin és Khrushchev parancsára, 5,000 pedig megsebesült, talán örök életére megrokkant. A további fejleményekről 12-ik oldalunk tudósit. Az Egyesült Nemzetek olyan, mint a fogatlan oroszlán. Az egész világ bámulja a magyar hősiességet és bízni kell. JÖN A FELSZABADULÁS ÓRÁJA! TARCZ SÁNDOR. A szabadság vágyát sohasem lehet elfojtani erőszakkal XII. PIUSZ PÁPA ENCYKLIKÁJA A MAGYAR NEMZET SZABADSÁGÁÉRT. XII. Piusz pápa október 28-án (Krisztus király ünnepe) encyklikát (pápai körlevelet) adott ki, amelyben felhívja a püspököket, szervezzenek imahadjáratot Magyarország és a többi rabországok felszabadulása érdekében. A történelmi horderejű, pápai szózat, amelyből a forró atyai szeretet és elismerés heve árad az önfeláldozó, hősi magyar nép felé, igy hangzik: “Azok a nagyon szomorú események, amelyek Keleteurópa népét s különösen Magyarországot, amely ország a legkedvesebb nekünk, sújtották most, borzalmas vérfürdőt hoztak s mélységesegen megindították atyai lelkünket, de nemcsak a miénket, hanem egészen bizonyosan mindazokét, akik szivükbe zárva őrzik a civilizáció, az emberi méltóság és a szabadság jogát, amely egyéneknek és nemzeteknek egyaránt tulajdona." “Ennélfogva, apostoli küldetésünk lelkiismerete arra késztet, hogy forró kéréssel forduljunk valamennyiötökhöz, Tisztelendő Testvéreink és a nyájhoz, amely mindannyiotokra bízatott, hogy atyai jósággal és együtt velünk, alázatosan esedezzetek Istenhez, akinek kezében nyugszik a népek sorsa és a népek uralkodóinak nemcsak a hatalma; de élete is, hogy vessen véget a vérontásnak és végül azért, hogy ragyogjon fel ismét a valódi béke, amelynek alapjai: igazság, jóság és igaz szabadság." “Legyen világossá mindenek előtt, hogy a rendet nem lehet visszaállítani szétszaggatott népek között fegyverek erőszakával, amely oly sokaknak hoz halált. De nem lehet visszaállítani olyan önkénnyel sem, amely csak megsebzi a népeket, de amely nem kényszerítheti ki benső hozzájárulásukat, vagy pedig olyan hamis teóriák révén, amelyek megrontják a gondolkozást és amelyek sértőek és ellenszenvesek a civilizált és keresztény lelkiismerettel szemben és amelyek háborgatják az egyházat jogaiban. Az igaz szabadság vágyát sohasem lehet elfojtani külső erőszakkal.” “Ezek között a súlyos körülmények között, amelyek annyi gyötrelmet hoznak a keresztény nyáj annyira szeretett egyik részére, hálás emlékezéssel idézzük azt az időt, amikor évekkel ezelőtt Budapestre mentünk mint boldog emlékezetű elődünk, XI. Pius pápa legátusa, hogy részt vegyünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, amelyet akkor ültek meg ott. Akkor boldogságunk és megerősödésünk volt ez, látván, hogy Magyarország legjobban szeretett katolikusai hogyan követték hő ájtatossággal és legmélyebb tisztelettel a legméltóságosabb Oltáriszentséget, amelyet diadalmasan hordoztak körül városuk utcáin és terein.” “Bizonyosak vagyunk abban, hogy ennek a népnek a lelkében még mindig lángol Isteni Megváltónk iránti ugyanaz a hit s ugyanaz a szeretet, mégis az istentelen kommunizmus arra törekszik minden erejével, hogy megrabolja őket elődeik ősi vallásától. Mi bizakodással érezzük, hogy ez a legnemesebb nép még ebben a megpróbáltatásban is, amelyben most forog, forró imánkkal fogja ostromolni az Urat, hogy elnyerje az óhajtott békét, amely jogos renden alapul. Él bennünk az a remény is, hogy mindenfelé a nagyvilágban minden igaz keresztényjóakaratának bizonyításaként egyesül könyörgéseiben azokkal a testvéreivel, akiket oly számos csapás és gonoszság nyomott el." “Az imáknak ebben a keresztes hadjáratában különösen buzdítjuk azokat, akik különös szeretetünk tárgyai, amint az Isteni Megváltó, akinek földi helytartója vagyunk, különleges szeretettel fordult feléjük, a gyermekeket buzdítjuk azokat, akik korai ifjúságuknak virágában, édességében és kegyelmében vannak. Bizakodunk az ő imáikban, mert hiszen, habár erről a világról valók, amelyet annyi vér és bűn mocskol be, mégis angyaloknak is hívhatjuk őket." “Jöjjetek valamennyien keresztények, könyörögjünk velük leghatalmasabb Patrónánkhoz, Szűz Máriához. Isten előtt Szűz Mária a legnagyobb hatalmú pártfogónk, mivel édesanyja az Isteni Megváltónak és a mi legjobban szerető édesanyánk is.” “Nincs kétségünk az iránt, hogy minden népek, nagyvárosok, városok és kicsi falvak népei egyaránt és mindenfelé, ahová az Evangélium világossága elérkezett már, minden keresztények és különösképen a gyermekek, készségesen követik ezeket a mi buzdításainkat, amelyekben Ti is valamennyien egyesülni fogtok.“ “És ilyeténképen Istennek sugallatára és segítségével, aki meg fogja hallgatni annyi imádkozónak a hangját és Áldott Szűz Mária közbenjárására, a szeretett magyar nép, amelyet oly sok szenvedés és vérontás sújtott és hasonlóképen a többi keleteurópai nép, amelyet megfosztottak egyházi és polgári szabadságjogaitól, valamennyien boldogan megoldhatják ezeket a nehézségeket igazsággal, jogrenddel és békével, tisztelettel adózva az Isten törvényeinek és Jézus Krisztus törvényeinek, a mi Királyunkénak, akinek a királysága az igazságnak és világosságnak, királysága a szentségnek és kegyelemnek, királysága a jognak, szeretetnek és békének." “Megerősítve ettől a legédesebb reménységtől, szeretettel az Urban, az Úrtól kapott kegyelem alapján mindenikőtöknek: Tisztelendő Testvéreim, egyénenként és összességben nyájatoknak, különösképen pedig azoknak, akiket Magyarországon és a többi keleteurópai államban közvetlenül sújt és elnyom a baj, csapás és legkülönösképen pedig ez országokban élő vértanulelkü püspököknek, akik vagy börtönben senyvednek, vagy elhurcoltatásban őriztetnek, vagy pédig száműzetésbe kényszerültek, apostoli áldásunk.” Rómában, Szent Péternél, 1956 október 28-án, pápaságunk 18-ik évében a mi Urunk Jézus Krisztus királyságának ünnepén. XII. PIUS PÁPA. * * * Őszentsége a következő napokban még két encyklikát bocsájtott ki a magyar nép érdekében, november 10-én pedig szózatot intézett a szabad világhoz, hangoz tatva hogy “a magyar nép bűne csak annyi, hogy az alapvető emberi jogok tiszteletben-tartását kívánta” és a szabad népek fogjanak össze, hogy “minden megengedett eszközzel" megmentsék Magyarországot. WASHINGTON BUDAPESTI SZOBRA AZ AMSz KARÁCSONYI BÉLYEGÉN. Az Am. M. Szövetség közli: Most van éppen 50 esztendeje annak, hogy Cleveland magyarjainak kezdeményezésére gyönyörű bronz szobrot állítottak Magyarország székesfővárosában az Egyesült Államok honalapító atyjának, Washington Györgynek tiszteletére. Bezerédy Gyula szobrászművész alkotása ma is ott hirdeti az Andrássy (még mindig Sztálin?) ut végén, Horváth Ferenc, rendkívül tehetséges fiatal művész ajánlotta fel tetszetős bélyegtervét, amit hamarosan minden testvérünk címére megkült a Szövetség. A bélyeg a budapesti Washington szobrot ábrázolja, amint dacosan tekint bele a mostani magyar éjszakába. Horváth Ferenc, bár philadelphiai születésű, önként ajánlotta fel művészi közreműködését, mert ezzel is elő óhajtja segíteni az Amerikai Magyar Szövetség 527 Mills Bldg. N. W., Washington 6, D. C. munkáját. * # sfc Az Amerikai Magyar Szövetség hosszabb jelentésben számol be a magyar szabadságharc megsegítése érdekében annak kezdete óta kifejtett sok-irányu, nagy tevékenységéről. Sajnos, a nagy politikai események torlódása miatt nincs annyi helyünk ez erőteljes munkának részletes ismertetésére, mint amennyire oly nagyon megérdemelné. A Szövetség sok egyéb között nagyösszegü orvosságsegélyt szerzett és biztosította, hogy légi utón kerül elszállításra. A rabnemzetek amerikai fiai egyleteinek egész sorát mozgósitotta és közös táviratban kérték Eisenhower elnöktől a magyar felkelés segítését. Bácskay Béla főtitkár átütő érvekben gazdag memorandumot küldött Dulles külügyminiszternek is Magyarország mentése érdekében és a legnagyobb eréllyel és odaadással dolgozik azon, hogy az amerikai magyarság képviseleteként megfeleljen a mostani sorsdöntő helyzetben Amerika szabad magyarságára háruló, nagy históriai feladatoknak. I
