Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-10-15 / 10. szám
10 “K R ó N I K A” X 1955 október. Milyen lesz Magyarország gazdasági helyzete felszabadulás esetén? Májusi fényben... Tavasz napsütésben, ha kigyulnak a hegyek, Nyiló virágokkal mindig hazamegyek. Rá-borulok hantra, kidőlt keresztfára — Porladó kiskapunk ibolyás romjára. Kopott tarisznyámat fáink alá teszem, Őszülő fejemet csendben pihentetem. S lángja kél ilyenkor az ezeréves tájnak Könnyeim peregnek, érzem hazavárnak! Chaska, 1955. P. SZELÉNYI. lakosság szemfényvesztését szol- nem azonnali vagy közeli szükség-A második világháború előtti és mai Magyarország gazdasági hely zete nagy vonalakban a következő általánosan ismert megállapitásokkal jellemezhető: I. Magyarország sok természeti kinccsel rendelkező, de tőkeszegény, főként mezőgazdasági jellegű ország, amely azonban bizonyos, többé-kevésbbé fejlődésbeli lévő iparral rendelkezett. Az ország lakossága tulnyomórészben az eléggé külterjesén müveit mezőgazdaságban talált elhelyezkedést s csak sokkal kisebb mértékben az iparban. Nagyobbarányu munkanélküliség inkább csak az értelmiségi foglalkozásúaknál volt az 1931 és az utána következő válságévek során. 1937-től kezdve az egyre javuló konjunktúra hatására már ez a réteg is teljes foglalkoztatásra talált s nem volt többé munkanélküli az országban. A mezőgazdasági termények közül a baromfifélék egész Európában keresettek voltak, a vágóállatokat és a gyümölcsféléket a környező országokban el lehetett helyezni. A gabonafélékkel azonban nehézségek voltak, mert a drá gább magyar gabona csak Ausztriában és Csehországban tudott a nagyon rövid szállási távolságok miatt az amerikaival és kanadaival versenyezni. A konzervipar termékeit az egész világra szállították. Az általános felfogás szerint a feladat a magyar mezőgazdaság belterjességének fokozása volt az ipari növények termelésére való fokozatos áttéréssel és a mezőgazdasági ipar kifejlesztésével, mely száméra korlátlan lehetőségek mutatkoztak. Szükséges lett volna az egészségtelen birtokmegoszlás megszüntetése annak figyelembevételével, hogy az ország különböző vidékein a nagyon eltérő szántóföldminőségek és termelési viszonyok miatt mindhárom birtokkategória, a nagy-, közép- és kisbirtok harmonikus aránya lett volna kívánatos. A magyar ipar általában igen szélsőséges elrendezésű volt. Az ország szükségleteihez mérten túlméretezett nehézipar nem tudott megküzdeni a német és amerikai versennyel. Csak alkalomszerűen és különleges cikkekben (Ganz motorkocsik, stb.), főként az alacsony munkabérek miatt tudott külföldi rendeléseket kapni s ezek és az állami támogatás segítségével magát fenntartani. A villamosipar termékeit a világ minden részén el tudta helyezni. Úgyszintén a kémiai és a gyógyszeripar helyzete állandó fejlődés mellett igen kedvező volt. A hatalmas textilipar is túlnőtt az ország szükségleteinek a keretén, a külföldi versenyt érezte, de termékeit mindig el tudta helyezni s a válságévek alatt éppen ez az iparág tudott a legtöbb személyt foglalkoztatni. A lispei nyersolajforrásokkal kapcso latban alakuló iparágak állandó fejlődést mutattak. A magyar műanyaggyártás szép kezdeti sikereket ért el. . A fentieket összefoglalva mondhatjuk, hogy mind a mezőgazdaság, mind az ipar egészséges fejlődésének lehetőségei adottak voltak olymódon azonban, hogy az ország gazdasági életének túlnyomó mezőgazdasági jellege változatlanul maradjon. * * * II. A most már tizedik éve tartó orosz megszállás döntő strukturális változást hozott az ország életében. Az ország gazdasági életének a szovjet igények szerinti átalakulását és a kizsákmányoló gazdálkodás rendszerét a következők jellemezhetik: Az 1945. évi földreform és a háborús pusztítások a mezőgazdaságot erősen visszavetették, de még ki sem alakulhatott a mezőgazdaság uj képe, amikor a szovjet megszállók utasítására az erőszakos kollektivizálás és mechanizálás megkezdődött, hogy az oroszok számára érdektelen mezőgazdaság ból minél nagyobbszámu munkaerőt lehessen kivonni az egészen nagyarányú iparosítás emberszükletének biztosítására. A mezőgazdaság szerepe csak alárendelt s az ország lakossága minimális élelmiszerszükségletének biztosításán ki vül legfőbb feladata a speciális orosz igények kielégítése s legfőképpen a cseh élelmiszerhiány pótlása. A szovjetizálás célja a mezőgazdaság és ipar egész területén az önálló gazdasági egyedék teljes megsemmisítése és mindegyes embernek a központi államhatalomtól való függővététele. Az ipari vonalon elhelyezkedett személyektől megkívánják, hogy esetleges földtulajdonukat adják át az államnak, hogy igy a mezőgazdaságból újon nan átkerült munkásnak a gyártól való teljes függősége elérhető legyen. Persze időnkint elhangzanak mezőgazdaságfejlesztő jelszavak, de lényegében minden, ami a mezőgazdaság érdekében történik, az igazság elkendőzését és a gálja, mert Magyarországnak, mint a többi - csatlósországnak egyaránt az a döntő fontosságú szerepe, hogy az orosz ipar hiányosságait a saját termékeivel pótolja. Ebből a célból soha nem látott iparfejlesztési programmot hajtanak végre. Elsősorban a nehéz-, ipart fejlesztik nagymértékben, mert az orosz szükségletek éppen ezen a téren kielégíthetetlenek. De kivétel nélkül minden egyes iparág erőteljes fejlődésben van, erőltetett munkatempóval dolgozik és összes termékeit a Szovjetunió nyeli el. Ez a magyar szempontból hatalmassá fejlesztett ipar és a másodrangu mezőgazdaság azonban a jóvátétel idején ingyen’ az orosz magyar kereskedelmi szerződés alapján pedig —• mondjuk — félig ingyen dolgozik az oroszok számára. Hogy ezt a hatalmas megterhelést az ország gazdasági élete elbírja, azért az embereknek megfeszített erővel kell dolgozniuk egyre csökkenő reálbérek ellenében, egyre súlyosabb élelmezési és létfeltételek között, amit az egymásután bevehetett újabb és újabb jegyek kiáltóan igazoltak. El sem képzelhető, hogy ezt a szörnyű kizsákmányolást a gazdasági élet másként, mint az életnívó állandó süllyedése árán tudja csak elviselni. A magyar gazdasági élet nyugati piacait csak olyan mértékben tarthatja fenn, amilyen mértékben az oroszok és saját maga számára döntőjelentőségü anyagokat cserében kaphatja onnét. * * * III. A közelmúlt és jelen vázlatos áttekintése után feltehetjük a nagy kérdést: Vájjon gazdasági szempontból mivel kellene szembenézni az ország remélhetőleg végleges felszabadulása esetén? Nem jósolni akarunk, hanem megint csak nagy vonalakban megemlíteni azokat a problémákat, amelyek a jelenlegi helyzet megváltozásának szükségképpeni következményeként minden bizonnyal felmerülnek. Az oroszok kivonulása vagy békés utón, vagy valamilyen háborús cselekménnyel kapcsolatosan képzelhető el. Mindkét esetben biztos az ország egy utolsó kifosztása, amihez háború esetén még a háborús pusztítások is hozzájárulnak. Különben már ma is az a helyzet, hogy a Szovjet semmi ipari vagy élelmezési készletet nem tűr meg az országban: ami letre szolgál, azt azonnal ki kell szállítani a Szovjetunióba. Az oroszok elvonulásával a jelenleg központian irányított mezőgazdaság és ipar teljes organizációjának szétbomlása és megsemmisülése fog együttjárni. A második világháború utáni helyzettel ellentétben, amikor is lényegében az előző gazdasági rendszer kereteinek helyreállításával indult meg az újjáépítés, most a központi vezetésű tervgazdálkodástól eltérő uj organizáció válik szükségessé, amelyhez a kommunisták által szétrombolt magángazdasági keretek csak kevés támpontot nyújthatnak. így feltehetjük, hogy az újjáépítéssel egyidejűleg a gazdasági életnek igen mélyreható és súlyos organizációs problémákkal kell majd megküzdenie, melyeknek részleteit ma még elképzelni sem tudjuk, de amelyek biztosan jelentős nehézségeket rejtenek magukban. A mezőgazdaság helyreállását a többszörösen felkavart tulajdoni viszonyok bizonyára erősen hátráltatni fogják, de kellő körültekintéssel hozott átmeneti intézker désekkel valószínűen el lehet érni majd azt, hogy három év átlagos termése az állatállományt nagyjából helyrehozza és az ország lakossága élelmezésének nyugodt és kellő mérvű biztosítását lehetővé teszi valamelyes kis élelmiszerexporttal is egybekötve. Persze az oroszok elvonulásával egyidejű kifosztás után közvetlenül az első évben nagy élelmiszerhiánnyal kell számolni, de remélnünk kell, hogy ezt a szabad népek támogatása át fogja hidalni. A mezőgazdaság legfontosabb problémája a földkérdés rendezése lesz. Ennek azonban az államélet helyreállítása után alkotmányosan választott országgyűlés többségének akarata szerint kell történnie, mégis lehetőleg úgy, hogy az újonnan meginduló termelést minél kisebb mértékben zavarja meg. Ennél még súlyosabb problémákat találunk azonban, ha az ipar helyzetét kíséreljük meg elképzelni. Az esetleges háború kétségtelenül súlyosabb károkat fog okozni az iparnak, mint a mezőgazdaságnak. A mezőgazdasággal szemben egyetlen dolog látszik talán kedvezőbbnek: Az egyes üzemek alkalmazottait és munkásait a vállalat tulajdonjogi helyzetének bizonytalansága kevésbbé fogja zavarni az ujjáépités és az üzem újraindítása szempontjából. Viszont azonnal egy sokkal súlyosabb, tátit Avenue Public Service Bureau. 277—5 th AVENUE, NEW YORK 16, N. Y. (29th St.) Telephones: MU 4-1818 és LE 2-5322 -ik éve specializál és szolgálja a magyarságot szeretetcsomag küldésben és hivatalos pénzátutalásban. IKKA csomagok Magyarországba újból rendelhetők! Világhírű CARE ajánl a vasfüggöny mögött országokba való * csomagküldésre, írjon, telefonáljon ma ingyenes körlevélért.
