Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-09-15 / 9. szám
1955 szeptember “KRÓN1K A” 5 VITA-FORIJM Magyar egység Érdemes erre reávilágitani, mivel az emigrációs magyarság ezt különböző módon értelmezi. Nézetem szerint a "magyar egység" kifejezés csak három lényeges kérdésre vonatkozhat, mely kérdésekben, úgy hiszem, hogy minden magyar ugyanazon álláspontot képviseli, tekintet nélkül ar ra, hogy egy felszabadulás után milyen belpolitikai irányzatot kíván majd támogatni, valamint arra, hogy a felszabadulás után szándékozik e hazatérni vagy sem. A három lényeges kérdés, melyekben nem hiszem, hogy a magyarok között felfogásbeli különbség lenne, az alábbi: 1. A kommunizmus elleni megalkuvásnélküli küzdelem. 2. Minél hatásosabb propaganda kifejtése Magyarország mielőbbi felszabadítása érdekében. 3. Történelmi és földrajzi adatokkal alátámasztott propaganda kifejtése az 1000 éves határok visszaállítása érdekében egy uj Európa rendezésnél. Minden ember a saját fejével gondolkozik és a felfogását önmaga alakitja ki, melyből még az egység kedvéért sem hajlandó engedni, kivéve, ha meggyőződik arról, hogy tévedett. Ezt figyelembevéve, nem is lehet senkitől sem azt' kivánni, hogy a fentemlitett három lényeges kérdéstől eltekintve, elfogadjon egy reákényszeritett egységes felfogást, melynek a célkitűzéseit, nézete szerint, a magyar nemzetre hátrányosnak, sőt esetleg károsnak is tartja? A demokrácia egyik lényeges pontja a szabad véleménynyilvánítás, mely azonban egyáltalában nem zavarja meg a demokratikus nemzetek egységét alapvető és a nemzetükre nézve életfontosságú kérdésekben. Minden demokratikus államban több párt alakul és működik, hiszen pártképzés nélkül el sem képzelhető egy igazán demokratikus állam. Az időszakos választások előtt az egyes pártok a nemzet elé terjesztik a programm jukát és a nemzet ezen programmok meghallgatása és mérlegelése után, hozza meg a választások alkalmával a döntését arról, hogy mit kíván, illetve melyik pártra kívánja reábizni az ország vezetését és sorsát. A szabadföldön élő "osztályöntudatosok” élénk tevékenységet fejtenek ki a jövendő Magyarország belpolitikai irányzatával kapcsolatban. Ezen tevékenységük természetesen bizonyos ellentevékenységet von maga után, mert a teljes passivitás csak az ő javukra válna. Ha nem teszünk egyebet, csak kritizáljuk őket elvi síkon, már akkor is bizonyos mértékig belpolitikai tevékenységet fejtünk ki. Egy nemzet szabad döntésének egyik alapfeltétele az, hogy mindenki SZABADON nyilváníthassa a véleményét. Nem is abban van a hiba, hogy szabadföldön élő magyarok bizonyos jövőbeli kérdéseket megbeszélnek, sőt esetleg azokról vitatkoznak is, hanem abban, hogy a legtöbben a más véleményen levőket a magyar nemzet és a sajátmaguk ellenségeinek tekintik és még a nagy közös célok érdekében sem hajlandók velük összefogni, továbbá abban, hogy a felmerülő nézet és felfogásbeli különbségeket nyilvánosan annyira kiélezik, hogy a nagyhatalmak, melyek segítsége nélkül nem igen számíthatunk a felszabadításra, úgy Ítélik meg a helyzetet, hogy a szabadföldön élő magyarok, még az országra és nemzetre nézve legfontosabb kérdésekben sem akarnak közös tevékenységet kifejteni. Itt reá kell mutatnom arra, hogy a demokratikus nagyhatalmak nem fogadnak és nem is fogadhatnak el olyan képviseleti szervet, mely kizárólag egy és ugyanazon pártállásu egynekből alakult meg. Ez szöges ellentétben állna a demokratikus alapelvekkel. Ha egyszer majd Magyarország felszabadul, úgy akkor a magyar nemzet összessége fog dönteni szabad választások utján az összes személyi és tárgyi vonatkozású kérdésekben és a nemzet összessége fogja meghatározni Magyarország újjáépítésének az irányzatát is. Az természetes, hogy, a nemzet, mielőtt meg fogja hozni a döntését, meg fogja hallgatni az egyesek által a nemzet elé terjesztettprogramokat. Annyi bizonyos azonban, hogy a magyar nemzet döntése, elsősorban a jelenleg elnyomatás alatt álló, illetve otthon szenvedő, zömtől fog függeni. Ha figyelembe vesszük az öszszes felsorolt körülményeket, úgy ajánlatos lenne, ha a szabadföldön élő magyarok a jövőbeli belpolitikai vitáiknál, legalább is szordinót tennének a hangjukra és belpoli- . tikai pártállásra való tekintet nélkül a három felsorolt nagy és lényeges kérdésben egységet mutatnának a nagyhatalmak felé. Ez korántsem jelentené azt, hogy bár- . kinek is fel kellene adnia a jövőbeli belpolitikai irányzat kérdésében elfoglalt álláspontját és senki- . sem kívánja azt, hogy bárki is megtagadja a meggyőződését. A szabadföldön élő magyarok közül, tartozzon az illető bármilyen belpolitikai irányzatú csoporthoz, senkinek sincs joga a magyar nemzet összessége nevében semmiféle kötelezettséget sem vál- . lalni. Van azonban egy kötelezettség, melyet mindenkinek vállalnia kell, még pedig az, hogy egy felszabadulás után, a magyar nemzet demokratikus alapon fog szabad választások utján dönteni az öszszes kérdésekben. Ne ítéljünk el tehát senkit sem, aki a demokratikus elvek szemelőttartásával, más belpolitikai álláspontot foglal el. El kell azonban ítélnünk azokat, akik a demokratiküs elvekkel szemben, a diktatúra bármilyen formájára törekszenek, valamint azokat is, akik moralis téren követnek el hibákat mozgalmakkal kapcsolatban. Tévedni emberi dolog s nincsen ember hiba nélkül, de ha valaki ADENAUER MOSZKVAI ÚTJA. Lapunk zártakor Adenauer nyugatnémet kancellár Moszkvában van, hogy eleget tegyen a Szovjet három hónap előtti meghívásának. A német egyesítés számára próbálja megnyerni a Szovjetet, de kijelentette a Szovjet-vezetőknek, hogy nem kiván külön megegyezni velük, hanem rábízza a Nagy Négyre, akik annakidején az országot kettéosztották, hogy októberi genfi konferenciájukon létrehozzák az egyesítést. Csak a diplomáciai kapcsolat felvételére történt megegyezési de Anenauer Bulganinhoz irt levélben leszögete, hogy a mai határokat és a Szovjetzóna bábkormányát nem ismeri el. A Szovjet nem hajlandó az egyesítéshez hozzájárulni, amig Nyugat-Németország tagja a NATO-nak és Nyugati Unionnak és nem lesz “semleges”. « * # Adenauer moszkvai látogatásával egyidejűleg nyilvánosságra került, hogy a nyugati szövetségesek egymásközt kölcsönös biztonsági szerződés tervével foglalkoznak, amelyet tizennégy ország ima alá, egyrészről az Egyesült Államok és a Nyugati Union tagországai, másrészről a Szovjet és több rabországa, köztük Magyarország. A szerzödésterv szerint ha a németek megtámadnák a Szovjetet vagy a rabországokat, a Nyugat a megtámadott ország segítségére megy. (Az Egyesült Államok, mint a NATO-egyezménynél, ha a kongreszszus jóváhagyja a hadbalépést.) Ha ez a terv a megvalósulás állapotába kerülne, nem szabadna, hogy a rabországok nevében az erőszakkal hatalomba került kommunista kisebbségi kormányok írják alá, hanem előbb nemzetközi ellenőrzés alatti szabad választásokat kellene tartani. Csak az e választások alapján létrejött népakarati többséget képviselő uj kormány volna hivatott arra, hogy a nemzet nevében aláírja a szerződést, mert ha a kommunista bitorlókormány írja alá, egyértelmű volna Magyarország rabsorsa meghosszabbításával, Yalta kijátszásának, a mai helyzetnek jóváhagyásával és napjainkra való állandósulásával, ami szöges ellentétben állna a nyugati szövetségesek eddigi álláspontjával és azon nyilatkozataival, melyek szerint nem írnak alá oly szerződést, mely .meghosszabbítaná vagy állandósítaná a rabországok balsorsát. idejében és férfiasán belátja a tévedést és hibáját, úgy afelé nyújtsa ki mindenki a kezét a legnagyobb megértéssel és szeretettel. Aki az országra és nemzetre annyira fontos három kérdésben sem hajlandó az ő belpolitikai felfogásától eltérő, de demokratikus alapon álló magyarokkal együttműködni, sőt azokat a nemzet és önmaga halálos ellenségének tekinti, vagy aki mozgalmakkal kapcsolatban moralis téren folytatja a hibák sorozatainak az elkövetését, az saját maga zárja ki önmagát a nagy célok érdekében anynyira szükséges összmüködésből. Boronia, 1955 szeptember. VITÉZ RAPAICS DEZSŐ. AZ AMERIKAI SAJTÓ A MAGYAR NÉP IGAZSÁGÁÉRT. A Szent István ünnepét megelőző hetekben hol ennek, hol annak az angolnyelvü nagy újságnak a vezércikkoldalát valamenynyiünk fájó szivéhez közelálló kép ékesítette. A mesterkézre valló rajz kis családot ábrázol a vasfüggönyön túl, amint az ezeréves Magyarország körvonalaihoz hasonlító töviskoszoruval övezetien az ég felé tekint apa, anya és gyermek. A háttérben a kétes értékű genfi négyhatalmi értekezletet érzékelteti egy hófedte hegycsúcs, mig a magasságból fénycsóva irányul a csapdába szorult kis családra, ezzel a felírással: “Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyeknek országa. . . ” Az Amerikai Magyar Szövetség hálával tartozik a John F. Dile irányítása alatti chicagói National Newspaper Syndicate hírszolgálati vállalatnak azért, bogy L. D. Warren festőművész rajzát nagyszámú amerikai napilapban, több millió példányszámban hozta forgalomba. A World from the Highest “Summit” cimü képet lapunk más helyén közöljük. Mindenki, aki $2.— évi tagdiját beküldi az Amerikai Magyar Szövetségnek, díjtalanul kapja meg a National Newspaper Syndicate e 8x10 inch méretű Ízléses külsejű különlenyomatot a Szövetség központjától (527 Mill Building, NW. Washington 6, D. C.) MAGYAR BANKETT KNOWLAND TISZTELETÉRE. William F. Knowland republikánus szenátusi vezető tiszteletére az Amerikai Magyar Szövetség keleti osztály New York egyik szállodájában október 3-án diszbankettet rendez. A banketten a szenátor, aki a magyar felszabadulás ügyének egyik leglelkesebb amerikai pártfogója szintén résztvesz és beszédet fog mondani. A bankett a Delmonico szállóban (Park A ve. és 51st St.) lesz. A részvételi jegy $6.50. Aki csak teheti, menjen el, hogy a magyarság minél impozánsabb keretet adjon kiváló jóakarója mondanivalói számára. Jegyek rendelhetők Jager Lajos new yorki elnöknél, 422 E. 92nd Street, New York 28, N. Y. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint a Kerekes-féle könyvkereskedésben (208 E. 86th St.) és Kosmos könyvboltban, 1582 First Ave. is kapható.
