Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-15 / 1. szám
1955 január. KRÓNIKA" 7-ik OLDAL KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ RODEO - A COW BOY LOVASTORNÁJA Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. Az uj esztendő úgy az egyes emberek életében, mint a nemzeéletében s azámbavételnek és az uj elhatározásoknak az ideje. Az idei gondterhes uj esztendőben is ez a mi feladatunk. Kezdjük azért a számbavétellel és utána térjünk át az uj elhatározásokra. A SZÁMBAVÉTEL IDEJE. A világ minden részébe szétszórt magyarság éppen úgy, mint az óhazában szenvedő testvéreink őszinte önvizsgálattal kezdik az uj esztendőt. Hiszen minden igaz magyarnak szive fáj és lelke vérzik, hogy mi is történt a magyarsággal és testvérnépeivel az elmúlt évtizedekben. Tiz esztendeje volt most karácsonykor, hogy Budapest ostroma teljes erővel megkezdődött. Akik átélték ezeket a szörnyűségeket, ma is visszaemlékeznek az első orosz aknákra, amelyek rombolták és égették a Duna királynőjét: Budapestet. A tízéves évforduló minden igaz magyart komoly magábaszállásra késztet. Hogy is jutottunk idáig? A KÖZTÁRSASÁGOK ROMBOLÓ MUNKÁJA NAGYMAGYARORSZÁGON. Az ujesztendei számbavételnél legelőször is a köztársaságok rombolását kell újra minden magyarnak világosan meglátni, megérteni és örökre szivébe vésni. ÍJ' _ H_1 r r , rvtii peuiy roKepptTft azért, mert még mindig akadnak olyánok, akik valami újabb -— tehát most már negyedik — köztársaságról szavalgatnak a felszabaduló Magyarország számára. * * * A magyar történetírás megállapította, hogy a 48-as forradalom akkor jutott a lejtőre, amikor 49- ben a debreceni nagytemplomban tartott országgyűlés detronizálta a magyar királyi családot és kimondotta a köztársaságot. Kossuthnak eme lépése elidegenitette a legnemesebb magyar lelkeket a forradalomtól, elsősorban is a legnagyobb magyart: Széchenyi István grófot és hatalmas táborát. A királyi korona csaknem egy évezreden át tartotta össze Nagy- Magyarország népéit. A KÁRPÁT-MEDENCE EGYSÉGEA Kárpát^medencét: a Kárpátoktól az Adriáig és Dévénytől Brassóig a bölcs Isten édesatyai keze alkotta olyan csodálatos egységgé, amely párját ritkítja az egész földtekén. Ezt a csodálatos egységet a legnagyobb magyar uralkodók és államférfiak látták meg, István királytól Ferenc Józsefig, illetve Károly királyig. . . Istennek legyen hála azonban, hogy nemcsak a nagy magyar uralkodók és államférfiak látták meg az isteni kéz gyönyörű alkotását és annak oszthatatlanságát, hanem úgy a magyarságnak, mint a testvérnépeknek legjobbjai is. Akik tehát a szentistváni Nagy- Magyarországért küzdenek, áldoz nak és véreznek, isteni gondolatnak a hordozói és megvalósítói. Ez uj esztendőben szálljon magába minden magyar a testvérnépekkel együtt és értse meg ezt az isteni gondolatot. Mert amit a Mindenható megalkotott, azt gonosz emberek ideiglenesen megronthatják, de az örök isteni gondolatot és akaratot meg nem semmisíthetik, el nem pusztíthatják! A KOSSUTH-JÁSZI FÉLE DUNAI KONFEDERÁCIÓ. A szentistváni Nagy-Magyarország örök isteni gondolata mellett a magyarság egy részének szivében a Dunai Konfederáció gondolata vert gyökeret. A magyarországi első forradalom bukása után Kossuth volt az, aki az ilyen Dunai Konfederáció gondolatát felvetette. A magyarországi függetlenségi politikusok közül sokan hirdették ezt az első világháború előtt. A legnagyobb és legvészesebb hangja Jászi Oszkárnak volt, aki nemzetiségügyi miniszter volt 1918-ban. AKIK MEGLÁTTÁK ÉS MEGÉRTETTÉK AZ ÖRÖK MAGYAR IGAZSÁGOT. 1918 őszén mint tábori lelkész szabadságom idejének egy részét Debrecenben töltöttem. Amikor szabadságomra elindultam, nem számítottam arra, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb eseményének lehetek szem- és fültanuja. Akkor tett látogatást Debrecenben Nagy-Magyarország uralkodója: IV. Károly király nejével, Zita királynéval. E királyi látogatásnak központja az az istentisztelet volt, amelyen Dr. Baltazár Dezső, a tiszántúli egyházkerület püspöke és az egyetemes református konvent elnöke megáldotta a királyi párt. Aki látta ezt a jelenetet, soha nem felejtheti annak egyszerűségét, de egyszersmind szivbemarkoló méltóságát. A szelid uralkodópár meghatva fogadta a püspöki méltóságában tiszteletet keltő egyházfő áldását. E történelmi esemény résztvevőinek nagy utat kellett megtenniük, amíg a debreceni nagytemplomig és az áldásig eljutottak. Hiszen ebben a templomban mondatta ki Kossuth a magyar királyi család detronizálását. Dr. Baltazár Dezső pedig egykor a függetlenségi politikai pártnak volt osz-ÁLDÁSOS, BOLDOG ÚJÉVET kiván szeretettel a FIFTH AVENUE PUBLIC SERVICE BUREAU 277 Fifth Ave., New York 16, N. Y. a USA. és külföldi vevőinek és készséggel áll szolgálatukra csomagküldéssel, orvosság és pénzküldéssel Magyarországba, Németországba, a többi európai országokba és a világ minden részébe. Az amerikai gyerek ha eléri a második esztendejét, születésnapjára, vagy Karácsonyra cow-boy outfitet kap ajándékba, ami hegyesorru, magassarku csizmából (járni benne kényelmetlen), levi-nek nevezett sötétkék hosszú vászonnadrágból, (dörzsöli az apró lábszárakat) fekete vagy tarka ingből, széles nyakkendőből és ugyancsak széleskarimáju, magastetejü kalapból áll. A szülők rendszerint megvásárolják a bőrövet, amin pisztolytartó fityeg, benne egy vagy két játékpisztollyal. A lurkót beöltöztetik és előttünk áll a Vad-Nyugat liliputi hőse, az amerikai bojtár, kezében az elmaradhatatlan lassó. A cow-boy az amerikai élet romantikus alakja, sokban hasonlít a magyar csikóshoz. Aki a Hortobágyon, vagy az Alföld más helyén járt, különösen Szabolcsmegye síkságain és alkalma volt megfigyelni a csikós életét, akaratlanul is párhuzamot von a magyar puszta fia és végtelen amerikai rónák bojtárja között. A cow-boy felszereléséhez tartozik a lasso és a forgópisztoly (Colt) az előbbivel tehenet, borjut fog ki a csordából, az utóbbival a levegőbe lő, ha a megvadult csordát terelni akarja. A csikós szerszáma a pányva és a ménes tereléséhez zajcsinálónak karikás ostorát használja. A csikós csizmáján sarkantyú van, némelyik csak egyik csizmáján viseli a sarkantyút, hogy nyeregbeszállásnál ne sértse meg paripáját. Sötétkék, vagy fekete vászonból készül a csikós ruházata, ami ráncos gatyából, szélesujju (bornyuszáju) ingből áll. Fejét széleskarimáju kalap födi. Parádés alkalmakkor cifraszürben büszkélkedik. Hogy az amerikai rétség, vagy pedig a magyar puszta fia a jobb lovas, azt most nem vitatom. A bojtár foglalkozása más, mint a cow-boyé (az utóbbi a gulyát, csordát őrzi) de szeretném megérni az időt, amikor Magyarország ismét szabad lesz, hogy a csikósok versenyén tiz legjobbnak talált versenyző Amerikába jönne és a cowboyok rodeoján résztvenne. Az eszme nem is olyan fantasztikus, hiszen vagy húsz évvel ezelőtt magyar huszártisztek résztvettek a new yorki Madison Square Gardenben tartott nemzetközi lovastornán, még pedig igen szép eredménnyel. Miből áll az amerikai cowboyok rodeoja? Elsősorban a lovaglás művészetéből, a lasso vetésből, vadlovak nyeregbetöréséből, azután nehány hajmeresztő mutatványból, mint például a Brahma bika hátán való lovaglásból, aminek semmi gyakorlati értéke nincs, ellenben kellemes izgalomba hozza a néző közönséget. Az amerikai rodeo tipikus amerikai szellemben rendezett verseny, bizonyos üzleti szempontok szigorú betartásával. Minden versenyző bánatpénzzel nevez be, amit a pénztárba befizet, fedezi összes kiadásait és részt vesz a versenyekben abban a reményben, hogy az első dijat ami több ezkr dollárt tesz ki, megnyeri. A versenynek több ágazata van. A nyergeit vadló (bronc) lovaglása, a vadbika legyűrése (szarvánál fogva), a vadbikán való lovaglás, a vadlovon, nyeregnélküli lovaglás (zabla és kantár nélkül) félkézzel a sörénybe fogózva, futó borjú pányvázása, vadlovak nyergelése, stb. mind külön versenydijat jelentenek. Bizonyos minimális időt szabnak meg a bírák minden versenyhez. Például a futó bor jut (körülbelül 300 fontos) lassóval kell megfogni a cowboynak, amit lóhátról dob a borjú nyakára, azután leugorva a borjúhoz rohan, azt ledobja a földre és vastag zsinórral háromlábát összeköti. Mindezt 20 másodpercen belül kell, hogy elvégezze, ha azt akarja, hogy a kitűzött dijat megnyerje. A rodeorol nem hiányoznak a cowgirlök sem, akik világoskék, zöld, sárga, piros, stb. kosztümeikban bravúros lovasmutatványokkal gyönyörködtetik a nézőket. Itt azután nagy előnye van Amerikának a magyar csikós-társadalom felett, mert nincs tudomásom arról, hogy a magyar csikós megengedte a fehérnépnek, hogy hivatásába belekontárkodott volna. lopos tagja. A debreceni püspöki székből azonban meglátta az isteni örök gondolatot: Nagy-Magyarországot. Amikor ezt a történelmi eseményt visszaidézzük, arra kérjük az örökkévaló nagy Istent, hogy vezessen minden magyart arra az útra, amelyen Dr. Baltazár Dezső püspök járt: Nagy-Magyarország feltámadásának útjára. Engedje továbbá az isteni Gondviselés, hogy a szentistváni Nagy-Magyarország gondolatában a magyarság és a testvérnépek egyesüljenek. Egyesüljenek pedig a mártír királynak: IV. Károlynak örökébe lépő fia: Ottó Őfelsége uralkodása alatt. A MAGYAR JöVö SÚLYPONTJA AZ ÓHAZAI MAGYARSÁG! A magyar történelemben még soha nem fordult elő az a tragikus eset, amelyben ma van Magyarország. Akár a tatár, akár a török megszállás alatt, akár pedig a német veszedelmek idején a magyarságnak mindig volt talaja az ország területéből, ahol megvethette lábát. Azért legvészesebbek a mai idők, mert a magyarságnak nincsen lábát hol megvetnie a haza földjén. A vörös megszállás birtokba vette a magyar föld minden rögét. És mégis a magyar jövő súlypontja a megszállt magyar földben van. Sokat tehet a külföldi propaganda és segítség, azonban a szörnyű vörös igát mégis a sokat szenvedő magyarságnak kell lerázni magáról. Ebben a szándékban egységes az óhazai magyarság. Külföldi megfigyelők éppen úgy, mint a legújabb menekültek arról tesznek bizonyságot, hogy a lakosságnak talán öt százaléka sincs a mai kor-
