Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1955-07-15 / 7. szám

12-ik OLDAL “KRÓNIKA” 1955 julius. I Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN ■■ ah sl ■■ m ■■ ■ AMERIKAI HUNGARIAN K K || N I K A MAGYAR MONTHLY 11 H V IH ft II HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 277—5th AVENUE SUBSCRIPTION; IL S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR PRICE PER COPY NEW YORK 16. N.Y. ELŐFIZETÉSI DII: az Egyesük Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE 10c. - EGY PÉLDÁNY ÁRA jó hír Márton püspökről Az Egyesült Államokba érkezett, meg nem erősített hirek sze­rint dr. Márton Áron, Erdély nagy katolikus püspöke, akit a román kommunisták 1949-ben elhurcoltak, életben van és gyulafehérvári rezidenciájában gyűjt uj erőt hat évi rabszenvedés után. Márton püspök az erdélyi magyarság körében valláskülön­­ségre való tekintet nélkül a legbensőségesebb szeretetben állott. Me­leg embri egyénisége és hatalmas szónoki képességei Erdély első fő­papjává tették. A háború alatti beszédeiben szembeszállt a nazismus embertelenségeivel, mig a háború után a kommunizmus bűneit osto­rozta rettenthetetlen bátorsággal. Utoljára a hires csiksomlyói búcsún jelent meg lóháton és a magyarság óriási tömegei prófétájukként ün­nepelték. Autón útban volt Gyulafehérvárra, amikor egy szembejövő autó megállította kocsiját és ismeretlen személyek arra kényszerűét-, ték, hogy autójukba szálljon. Évekig titkolták, mely börtönben tartják fogva és előbb halálhíre, majd az a hir terjedt el, hogy kényszermun­kásként elvitték a Duna Feketetengeri torkolatánál folyt nagy csa­tornaépítési munkálatokhoz. Minden magyar szív forrón áhitja, hogy a mostani jó hir igaz­nak bizonyuljon! AZ EGYESÜLT NEMZETEK JUBILEUMA számos pontját és többi közt a rabországokkal kapcsolatban kijelen­tette: — Kelet-Europában hosszú és büszke múltú nemzetek estek szolgaságba. Felszabadittattak az egyik zsarnokság alól, csak hogy ünnepélyes nemzetközi megegyezések megsértésével egy másik zsar­nokság alá kerüljenek. Dulles a beszéde végén megismételte Eisenhower elnök beve­zető beszédének azon szavait, melyek szerint az Egyesült Államok mindent el fog követni az igazságos és tartós béke érdekében. A záró beszédet Truman volt elnök mondotta, aki szintén az Egyesült Nemzetek alapokmánya betartásának fontosságát hangoz­tatta, nehogy a világ anarchiába sülyedjen. Sajnos, az alapokmányt már az alapításnál nem tartották be, amikor a nem a nép szabad akaratából való kormányokat is felvették, sőt köztük a Szovjetnek vétójogot is adtak. AZ AMERIKAI PÉLDA Junius 6-ika történelmi dátum nemcsak az amerikai munkásság, de a társadalmi előrehaladás történelmében is. E napon Walter Reuter, az automunkás szakszervezet elnöke és Henry Ford II. szer­ződést írtak alá, amely biztosítja a Ford-gyár 140.000 munkásának, hogy időleges munkanélküliség esetén a gyár félévig jelentékeny részben kiegészíti a munkás állami munkanélküli segélyét, nehogy az átmeneti időben nyomor fenyegesse. Ez az első, nagyjelentőségű lépés a biztosított évi bér felé, amely a polgári életviszonyokat biztositó kereset mellett polgári exisz­­tenciális biztonságot is fog hozni az amerikai nagyipari munkásnak. Biztos, hogy minden forradalmi osztályharcos kommunista elmélet végkép érdektelenné fog válni számára. Hasonló szerződés készült a General Motors-sal, amely 375,000 munkást foglalkoztat és várható, hogy a nagy munkaügyi reformot a többi nagyipari szakmákban is megvalósítják. Az európai országok viszonylatában kérdéses, olyanok-e az adottságaik, hogy megvalósítható a bér-garancia valamely foka? De ha arra gondolunk, hogy némely európai országban a második vi­lágháború előtt mégcsak állami munkanélküli segély sem létezett, mert a hivatalos körök álláspontja az volt, Logy “nem támogatjuk a munkakerülést'’ kétségtelen, hogy egyes európai országokban még sok tennivaló lesz, hogy a munkáskérdés szavak és elméletek helyett reális módon és oly sikeresen legyen megoldható, mint az Egyesült Államokban történt és történik. Sanfranciscoban, az Operaházban, ahol a megalapítás történt, egész hetet betöltő külön ülésszakban zajlottak le az Egyesült Nem­zetek tízéves jubileumi ünnepségei. A megnyitó beszédet junius 20-án Eisenhower elnök mondotta és kihangsúlyozta, hogy Genfben csak az Egyesült Nemzetek alap­okmánya szellemében jöhet létre a hidágháboru békéje. A naponként tartott üléseken a 60 tagország egy-egy képvise­lője húsz percre korlátozott beszédet mondott s előfeltétel volt, hogy az alkalom ünnepiségére való tekintettel, a szónokok egyetlen tagál­lamot se támadjanak beszédükben. A beszédek igy nagyrészt csak sablonos általánosságokra szorítkozhattak és többnyire untatták a résztvevőket és hallgatóságot. Áll ez még Molotov orosz külügymi­niszter beszédére is, aki másoktól kölcsönzött idővel egy óráig be­szélhetett, de lényegében semmi újat nem mondott, hanem csak az utóbbi idők orosz jegyzékeiben szerepelt követeléseket és ál-értelmü szólamokat ismételte meg. Dulles külügyminiszter fele annyi időbe sem tartó beszédben adta meg rá a választ. A két beszéd együtt, Genfhez előjátékként adott képet a Nyugat és Kelet közti ellentétekről, kivált arról, hogy a Szovjet követelései érdemlegesen miben sem változtak. Molotov hét pontban ismételte meg az orosz követeléseket, köztük a NATO felbomlását, a külföldi repülő bázisok feloszlatását, a fegyverkezések leszállítását, az atomfegyverek betiltását, a meg­szállók kivonulását Németországból, a kommunista Kína felvételét az Egyesült Nemzetekbe együtt a formosai kormány kihajitásával és Formosa átengedésével, stb. Felmelegitette a berlini konferencián tett azon javaslatot is, hogy fektessenek le egy kölcsönös biztonsági szer­ződés hálózatot az európai országok között, az Egyesült Államok be­vonásával. Molotov végül kijelentette, hogy a Szovjet az osztrák bé­keszerződés megkötésével és egyebekkel már bőven kimutatta béke­vágyát és most a Nyugatot van a sor. Dulles a válaszában elutasította Molotov hét pontját és han-t goztatta, hogy elég egy pont is, mégpedig az, hogy mindenkor az Egyesült Nemzetek alapokmánya értelmében kell eljárni. Dulles talpraesetten célzott arra, hogy Molotov hivatkozásai a Szovjet által mutatott békegesztusokra, nem feledtetik, hogy a Szovjet késleltet­te annyi éven át az osztrák békét, ami pedig a koreai és indokinai ügyeket illeti, a Szovjetnek a megoldás iránti tevékenysége nem feled­teti, hogy része volt azok felidézésében. A rabországok ügyét Molotov szóra sem méltatta. Bizalom szükségét hangoztatta, de nem arról beszélt, hogy bűnei helyrehoza­talával akarna bizalmat kelteni, hanem, hogy a Nyugatnak kellene bizalmat keltenie maga iránt azzal, hogy — feloszlatja a repülő bázi­sok gyűrűjét, amellyel körülzárja a Szovjet blokkot. . . . Dulles felsorolta a Moszkva-Peiping blokk bünlajstromáaak A KRÓNIKÁVAL -A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika független lap s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nemcsak Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem Ázsi­ába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lapja lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmelleit szerepel Anglia, Né­metország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmániával, Francia-Guyannával, Madagaskárral, Marokkóval, Spanyolországgal, Portugáliával, Bolíviával, Peruval, Uruguáyval, Ceylonnanl, Uj Zealanddal, stb. Példányszámunk folyton tetemesen növekszik. Régi és uj ame­rikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felke­resik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel Írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez híven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjta­lanul küljük a lapot. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltét­lenül mindenben lapunk álláspontját. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a restaurációnak, a törvé­nyes magyar királyság maradandó, virágzó, demokratikus és szociális megújulásának harcosai sorába! VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 277—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $2.00t, amelynek fejében bérem a KRÓNIKA című képes havilapot egy évig az alanti cimre küldeni! Név:____ Utca . Város-Állam.. (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK aján­lott levélben küldjön.) ■v-r-v ■vn

Next

/
Oldalképek
Tartalom