Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-15 / 5. szám
1955 május KRÓNIKA” 11-ik OLDAL társaságnak, törvényes Habsburg uralkodó, vagy más dinasztiából származó királlyal az élén, az mindenkinek" az egyéni joga, felfogás dolga, de ugyankkar az ellenvéleményen állókat sem lehet ettől a jogtól megfosztani, különösképpen , azonban nem lehet és nem illik meggyanúsítani azokat egy olyan lapban, amely egyházi jellege folytán minden politikai véleményen levő egyén hitbeli sajtóképviseletének jelenti ki magát. Nagyon csúnya volna pld. azt állítani, hogy Tildyi Zoltán államfői mivoltát református lelkészi minősége tette kívánatossá a reformátusok szemében, amint hogy azt Sem lehet senkinek a rovására írni, (hogy II. Józsefet, aki a magyarságot az egységes monarchiába akarta mindenáron beolvasztani, a protestánsok mégis kegyelettel említik, mert a javukra szóló Türelmi Rendeletet kiodta. “Quod uni justum, alteri aequum” Jogtalan, sőt 'helytelen, ha a szóban levő lap azokat, akik a legitim uralkodó hívei, korlátoltsággal, vagy haszonvárással gyanúsítja. A lelki pásztorkodás terén sokkal fontosabb feladatok vannak, mint a napi politika. Elvégre nem a Habsburgok zárták be pld. az ősrégi sárospataki, pápai, nagyenyedi ref. kollégiumokat. « # * Most 150 évvel ezelőtt a húsz éven át vérben úszott Európa nagynehezen megszerzett békéjét zavarta meg ismét I. Napoleon császár, aki úri száműzetéséből visszatérve ismét a világ fölött akart uralkodni. Akkor Becsben 'három úgynevezett abszolút uralkodó tanácskozott a világbéke helyreállításáról, negyediknek egy alkotmányos ország, Anglia kiküldöttje nem kevésbbé korlátlan hatalommal, ötödiknek azonban az a legyőzött állam, amely miután kiirtotta az uralkodópárt, az egész uralkodóosztályt, húsz évig állt fegyverben, nem a saját jogos nemzeti aspirációinak a megvalósítása érdekében, hanem hogy más nemzeteket leigázzon. Az a bizonyos, annak idején annyira kárhoztatott kongresszus, a legnagyobb urak képviselői, annak az osztálynak, azoknak az uralkodóknak, amelyet, akiket a franciák földig alázták, családjuk több tagját vérpadra vitték, nem titkolództak. de nem is diktáltak, meghallgatták a legyőzötteket is és igazán méltányos békét adtak, amely az egész emberiségnek száz esztendőre biztosított zavartalan fejlődést. Nem terelték csordamódra a népeket más karámokba, nem engedélyeztek népcseréléseket, más modern békeszerszámokat, lengyeleknek ősi földjük helyett másnak a földjét, sőt a győztesek között levő cár ellenzésére is bizonyos szélesebb autonómiát is. Ezek a tények a legmegfelelőbb bi rálatai a Yaltában 1945-ben történteknek, ahol a két nagy demokrácia jobban mondva azok, akik a két nagy ember mögött a kulisszákat tologatták, mindenben behódolt annak, akit Hitler után méltán emlegetnek a huszadik század egyik legnagyobb véreskezü zsarnok elnyomójának. A két kongresszus munkájának és eredményeinek az összehasonlítása a legjobb bírálata Yaltának, ahol a pár évvel azelőtt még olyannyira felmagasztalt Atlantic Charternek még a nevét sem volt tanácsos említeni. * * # Norvégiát tudvalevőleg előbb Dánia tartotta évszázadokig leigázva, utána meg Svédország. Most ötven éve nyerte el csak az a kis lakosságú ország a teljes függetlenségét, azóta uralkodik ott Hakon király és aranyjubileumára épp oly lelkesen készülődik a szocialista kormány, mint maga a nép. valószínű, hogy azt a szocialistát, aki Hakon helyett köztársaságot ajánlana, maguk a szociálisták közösítenék ki maguk közül. Épp oly lelkesen ünnepük, mint a mily mélyen gyászolták a múlt évben Astrid trónörökösnőt. senkinek sem jutna eszébe a királynak felhányni, hogy a dán királyi család tagja, Astrid ellen felhozni, hogy a svéd király unokája. Talán másütt is helyesebb lenne felhagyni a múltak felhánytorogtatásával. Elvégre Ferenc József alatt mégis talán jobb volt. mint Pasics, Benes, Bratianu, sőt talán mint Rákosi Mátyás alatt is. K - S. tmmf mm* JM* s—* #»•* HÍREK AUSTRÁLIÁBÓL. Ausztrália miniszterelnöke, R. G. Menzies, három havi külföldi útjáról hazatért Australiába. Mr. Menzies több országban, többek között, az USA-ban is, Australiára, de ezentúl az egész szabad világra nézve is igen fontos és jelentős tárgyalásokat folytatott. Mr. Menzies választókerülete, Kooyong (Vic.), április 1-én a Balwyn Parkban szabadtéri fáklyás gyűlés keretében ünnepelte meg a miniszterelnök eredménydús útjáról való visszatérését. Ezen gyűlés első szónoka: J. G. Robinson, a kooyongi választási bizottság elnöke, meleg szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt és a gyűlésen megjelenteket. Ezután Mr. Menzies tartott rendkívül érdekes beszámolót az útjáról és a jelenlegi helyzetről. A miniszterelnök beszédjét követőleg H. E. Holt, a bevándorlási s munkaügyi miniszter mondott egy beszédet, melyben többekközött méltatta a miniszterelnök elévülhetetlen érdemeit és szeretettel emlékezett meeg az uj állampolgárokról és a New Austrálokról. Az ünnepély hivatalos részének a lebonyolítása után, amikor a miniszterelnök lejött az emelvényről, a gyűlésen megjelent uj állampolgárok és uj australok nevében vitéz Rapaics Dezső köszönte meg a miniszterelnöknek a demokrácia és Australia biztonsága érdekében kifejtett tevékenységét és biztosította őt arról, hogy a gyűlésen megjelent uj állampolgárok és New Australok sziklaszilárdan állanak mögötte. A miniszterelnök köszönetét fejezte ki a bizalomért. A Sydney-i Regnum Marianum a márciusban megtartott közgyűlésen elhatározta, hogy a jövőben kizárólag csak római katholikus szerv lesz, mely a Sydney-i Érsek alá fog tartozni. Eddig a Sydney-i Regnum két részből állott, mégpedig egy kizárólag egyházi vonatkozású szervből és egy később létesített polgári szervből. Az előbb említett közgyűlés elhatározta, hogy a polgári szerv létesítésére kapott engedélyt vissza fogják adni az engedélyező austral hatóságnak és egy 10 tagból álló bizottságot . választott, mely a Sydney-i magyar katolikus pappal együtt ki fogja dolgozni a Regnum uj alapszabályait és azt a Sydney-i érsek elé fogja terjeszteni. A Regnum meg kívánja őrizni a kizárólagos katholikus mivoltát és ebből kifolyólag semmiféle más egyesülettel nem fog társulni. A Sydneyben levő úgynevezett Regnumház a jövőben vagy kizárólag a Regnum céljait fogja szolgálni vagy eladásra fog kerülni. LEVELEKBŐL NÉHÁNY MEGJEGYZÉS. V. ADONYI: “A MAGYARKATONA A II. VILÁGHÁBORÚBAN” KÖNYVÉRE. Nemes szellemben megirt, hősi Annelesek, történelmi tettek vonulnak el az olvasó lelkében. Erőfeszítések, egyéni bátorságok, vérbenfogant csaták megrázó áldozatai a könyv értékei. ítéletei, megállapitásai, következtetései azonban három nagy lélektani dolgot nélkülöznek: 1. Kihagyta a B-listák legitimista hátterét és igy egyben elkallódott érvei között az uj hadsereg felállításának legmélyebb pontja! A szegedi-gondolat épitő terveibe s főleg kivitelezésébe, igy csúszott bele, olyan fatális és katonai hiba, amit semmiféle magyarázattal elfogadhatóvá tenni nem lehet! Ezt a meggondolatlan császár vágást, még a bolsik sem követték el. amit igazol: Timosenkonak, Zhukownak, Szokolovszkynak, Budgeninnek, Vorosilovnak . . . mai jelenléte is! Egy nemzet hadseregében, főleg, amely nem politizált, királyhüségéért nem szabadott volna B-listára kerülni, amikor Lilla-Palotaszállók épültek, súlyos milliókkal a legveszedelmesebb tűzfészkek tőszomságában! (Diósgyőr!) 2. Az újonnan felállított hadseregünk harcászati tapasztalata, igy igen nagy és komoly százalékban kiesett, a megmaradhattak sem mertek és tudhattak, olyan töretlen akarattal és elszánással dolgozni, képezni és oktatni, mintha a királyság komoly légkörében lennének honvédségi tisztek, vagyis, ahogy írták, de nem lehetett megtenni: magyar királyi honvédség! A magyar honvédet, de főleg a paraszt ősi lelkületét mindig gyanú és bizalmatlanság töltötte meg, amikor e fából-vaskarika kormányzóságot hallotta és “dumáltak” neki! Jól tudta, hogy a csehek, a románok és a szerbek is rettegtek a királyunktól, amit Groza, oly lakonikusan megirt: “egy gondunk volt, hogy mi lesz, La a magyarok visszahozzák a királyukat?” Csak gondoljon viszsza v. Adonyi vk. őrnagy, azokra a paraszti megmozdulásokra: a Nyírségen, Szabolcsban, Dunántúlon. amikor 1935-1936-ban az osztrákok is restaurálni akartak! Ezrével indultak a paraszt kocsik, szekerek Nyírbátorba (ezt magam is láttam, 1936 julius 26-án!) és az ottani zsidóság is követelte: “mikor hozzák vissza az apostoli királyt, nem tudjuk, kinek fizetünk adót!" Gondoljon vissza az 1935-ös képviselő választásokra, ahol a munkásság nagy része királypárti volt. A zsidóság, Zsedényi, még 1939-ben is legitimista programmban látták a II. Világháború kitörésének elakasztását! Hitler bosszúja, hogy büszkén bevonul a “Császár-városba”, sose valósult volna meg, ha mi is csatlakozunk Dolfusshoz! Olvassa el a külföldi újságokat, ebből az időből! Az osztrák megszállást nem érti, nagy vonalon! 3. A fennti két dologból érthető lesz az is, hogy Gömbös Gyula jóindulatú, de kislátókörü emberünk lehetett hadügyminiszter, egy v. Rátz Jenő korában! Ez rántotta magával, azt a borzalmas hibát is, hogy mellőzött, vagy gyenge minősítésű -törzstisztek kerültek ki az élet-halál harcunkba, akik miatt p. o. oly lenézett, lekezelt lett a “megszálló hadosztályok” harci cselekménye, mostoha elbánása! S igy következett be, a másik tragédiánk, hogy, akik veszélyesebb partizán-területeken, még is megmaradtak (háromszor volt feltöltve az 53. gyalogezred!) be lettek vetve, amikor a doni-vonalunk összeomlott! Aki ismeri a honvéd lelkületét, harmadszori behívásának elhibázott oktondiságát, az ócska felszerelést, az ő harcainak pesti lefitymálását, azok másképen írták volna meg: a doni csatát! Itt, csak a hadbiztosok “kurski nagy magazinjairól” szerettünk volna kisded dolgokat olvasni és úgy megszellőztetni a Vizkeletyek, Zokonyiak, Pósfayak, Massányiak hősi halálát! Ezek feltárásával igazabb és mélyebb lett volna a könyv, mert hisz, ma már nem titkolják Yaltát sem! Nekünk sem ártott volna kissé fellebbenteni a hibákat ügyesen takaró lepleket! A honvéd, úgy is tudja s ha könyvben látná, ma, ő is magába térne és el-elmélkedhetne, a hősök tetteiről, de a maga paslizásairól is! Hiányoljuk: Massányi hősihalálának kihagyását! Ez a kulcs az egész II. Világháborúnk őszinte megértéséhez! EGY DÓNI HARCOS. A Krónikának oly hosszú időn át való pontos elküldéséért a leghálásabb köszönetemet fejezem ki s kérem Főszerkesztő Urat, hogy a jövőben sem feledkezzék meg rólam, mert hontalan életem, sokszor reménytelen vergődése közt uj erőt, reményt és hitet ad a további küzdelemhez. Isten áldása legyen nemes munkájukon s jöjjön el mielőbb a feltámadás napja édes hazánkra s hősiesen szenvedő népünkre! Passau, Bajorország, 1955 már. Krescencia Fleger. EMIGRÁCIÓNK ÉRDEKES KÖN Y VUJDONSÁGAI: HORTHY MIKLÓS: "Emlékirataim" .1.....5.00 (kanadai) $ KÁLLAY MIKLÓS “Hungarian Premier” (angolul) .................. 7.00 (kanadai) $ SULYOK DEZSŐ: “A trianoni béke és következményei” 5.00 (kanadai) % Megrendelhetők ‘‘money order”-rel HELICON BOOK SERVICE Box 96, Toronto, Ont, Canada.
