Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-09-15 / 9. szám

10-ik OLDAL "KRÓNÍK A” 1954 szeptember. Őfelsége a Mária Kongregációk Világkongresszusához Irta: KÓRÓDY-KATONA JÁNOS volt országgyűlési képviselő. Őfelsége II. Ottó titkársága az alábbi közlést juttatta a Viläg­­kongresszus magyar delegátusá­hoz: Kóródy Katona Jánoshoz: "Őfelsége a Király nagyon saj­nálja, hogy ez időpontban lehetet­len Rómába jönnie és nem vehet részt a nagyjelentőségű kongresz­­szuson. Őfelsége lélekben s imádságban egész szívvel fog résztvenni a ka­tolikus meggyőződés nagy meg­nyilvánulásán. A Kongresszus után Őfelsége jelentést óhajt an­nak lefolyásáról”. * Lélekben és imádságban le­gyünk együtt a Kongresszussal — és utána is maradjunk együtt — minden Krisztushivő magyar, II. Rákóczi Ferenc, Apponyi Albert, Mindszenty József kongreganisták voltak és sokan mások. Dr. Hász István püspökünknek felhívása, melyben a külföldön szétszórt ma­gyarságot lelki és hitéleti megúj­hodásra hívja fel, élénk vissz­hangra talált. Sorra jönnek hozzá a beszámolók és bízunk benne, jönnek Ígéretek a jövőben is. Megújul hitében a külföldi magyar ság és nem fogja életkedvét elve­szíteni. Megtelnek templomaink és áldoztatópadjaink férfiakkal, fia­talsággal, több lesz a munkakedv, az egymássegités, a békesség a családban, tettrekészség a haza visszaszerzésére. * A magyar delegáció a Világ­­kongresszushoz az alábbi javasla­tot terjesztette: 1. A Mária Kongregációk Vi­lágkongresszusa kéri és várja az összes testvérkongregációktól — de minden hivőtői — hogy kong­resszus után belső életüket mele­gítik és apostoli tevékenységüket az eddigieknél fokozottabban fej­lesztik. Gondoskodjunk uj kongre­gációk alapításáról ahol az élet­­szükséglet. (Ahol a magyarság tömegesen lakik.) 2. Rámutat a Világkongresszus a marxizmus és kommunizmus fe-Amikor Columbus Kristóf 1942- ben felfedezte Cuba szigetét, elra­gadtatva kiáltott fel, hogy ez a leggyönyörűbb földdarab, melyet valaha «látott. A tenger mély kék­sége, mely a Földközi tengerre emlékeztet, a növényzet bujasága, a vadon termő pompás tropikus gyümölcsök, — ananász, mamey, mango, sapodilla, anón és guana­­bana, — nem csoda, hogy rövide­sen a spanyol bevándorlók töme­gét vonzották az uj spanyol gyar­matba. Cuba szigetnek viharos törté­nete volt, amiről a Havanában minden oldalon emelt erődök ta­núskodnak — ósdi fekete ágyuk­kal, ijesztő, szürke kőfalakkal, melyek között sok szörnyű ke­gyetlenség játszódott le. De 1902- ben végre kiküzdötte Cuba önál­lóságát. A nőknek is van 'szava­nyegető istentelenségére s apostoli készséget kíván annak eszmei le­küzdésére. Szükség van a hitvé­delmi tudás erősítésére, a kimon­dottan keresztény lapok terjeszté­sére. 3. Felhívja a Kongresszus az összes hivőket, hogy küzdjenek minden országban, államban 1. az iskolai kötelező vallásoktatásért minden rangú iskolában, 2. a hit­­vallásos iskolákért, 3. Gyermeke­ink, ifjúságunk otthoni példaadó szeretetteljes vallásos neveléséért. 4. Az eldurvulással szemben akarja a Kongresszus az ember­társaink iránti udvariasság eré­nyének visszaállítását, vagy ahol még hiányzik annak behozatalát. Az udvariasság keresztény erény. Egyik része a szeretetnek. Szok­tassuk fiatalságunkat udvarias­ságra. Irtsuk a durva gondolko­zást és viseletét. Ezeket a határozatokat hajtsuk végre a magunk életében. DE GASPERI f Meghalt Olaszország nagy ke­resztény államférfia, háború után Olaszország talpraállitója, a De­mokrácia Christiana nagy párt­jának vezére, meggyőződéses szo­ciális reformokat hozó, vallását gyakorló katolikus politikus, har­cos lélek a népet félrevezető kom­munizmus ellen. A keresztény nemzetek szolidaritásával gyá­szoljuk őt mi keresztény magya­rok. Kívánunk ily államférfiakat a mi népünknek. Megölte őt a szive, mely együtt dobogott népe keresztény sorsával és a keresz­tény Európa jövőjével. A MINDSZENTY MOZGALOM küzd a menekültek teljes egyen­­jogositásáért minden országban munkavállalási szempontból! Ameddig ez nincs meg, szolgasors a menekültek sorsa. Miért van U. N. - Hochkonmissar Genfben a menekültek számára, ha nem védi meg őket? .... zati joguk, sőt a képviselőháznak van egy pár női tagja. Barátnőm, Senora Marina Canseco ügyvéd, ki engem Havana város neveze­tességeivel megösmertetett, szin­tén tagja volt évekig a képviselő­háznak s most a Liberális Nők Egyesületének elnöke. Havana 'lakóiban van valami közvetlenség és barátságos jóin­dulat, ami sajátságosán hat olyan­ra, ki északabbra fekvő országból, egy hűvös, közönyös, gyanakvó nagyvárosból került ide. A lakos­ság nagyrésze mélyen és őszintén vallásos. A katholicizmus min­dennapi életük egy részét képezi. A házi oltár, mely előtt éjjel-nap­pal mécses ég, nemcsak jelentőség nélküli bútordarab, hanem vallá­sos érzelmük kifejezést is nyer em­berbaráti szeretetben, szolgálatra­­készségben. Sok családnak van egy kiválasztott védszentje, kinek szobrát oltárára állítja, nevét imá­iba foglalja, segítségét kérve. A havanai katedrális, mely Szent Kristóf emlékének szenteltek, a jezsuiták által lett alapítva. Az előtte levő, körülépitett, szürke kő­vel burkolt, fátlan téren valami­kor rabszolgákat árultak nyilvá­nos árverésen. Nagy ünnepek al­kalmával a havanai hercegérsek a Szent Kristóf katedrálisban ti­zenkét koldusnak mossa meg a lá­bait szinezüst edényben. A nagy templom hajója zöld fényben úszik, a zöld ablaküvegeken át be­szűrődő napfénytől. A nagy oltár •márvány és onyx, gazdagon dí­szítve drága csipkékkel, arany és ezüst tárgyakkal. Az oldalsó ol­tárok mind tiszta mahagóni fából készültek, arany diszitéssel. Sú­lyos mahagóni keretezésben mű­vészi festmények vannak az oltá­rok felett. A legszebb, legragyogóbb ha­vanai templom azonban az Irgal­mas Szűz temploma. (La Merced) Falai és menyezete teljesen fedve vannak remek freskókkal. A me­­nyezet elülső, arany-erkélyes ku­polájában egy Krisztus mennybe­menetelét ábrázoló fal-festmény a világítás hatása alatt olyan be-, nyomást kelt, mintha Krisztus megdicsőült alakja tényleg a fel­hők között lebegne. Ennek a tem­plomnak a belseje tobzódik a szí­nekben, aranyban, fényesre csi­szolt márványokban. Ezt a tem­plomot mutatják meg először az ideözönlő turistáknak. A papok dúsan arannyal hím­zett selyempalástban miséznek. A Tagadhatatlan tény, hogy a mai világ a nagyobb-egységek kiala­kulása felé tendált, minek után: a három nagy, a négy nagy, majd az öt nagy elhibázott politikája titokban, ezt sugallta! A kis né­pek észrevették, hogy az öt nagy kedélyes, vagy mogorva tárgya­lóinak haiígulatától és nem igaz­ságérzetétől függ sorsa és jövő be­sorolása. Legfeljebb öt embernek politikai befutottsága, sokszor sze­mélyes szimpátiája, vagy unszim­­patiája dönti el nemzete boldogu­lását, vagy jogtalan országúira dobását. Nagy egységek, nagy koloniális latifundiumok, igényte­len népek milliói, mint rabszolgák, vagy valami ügyes maszlaggal el­­széditett törzsi-kalodaságok vál­tak politikai és hatalmi divattá! A világtörténelem bőven szol­gáltatott ehhez példát és eljárási rendszert, kezdve Egyptomtól, a perzsákig s folytatva a muszka cá­roktól, Napóleonig! Modern ko­runkban az angolok és a bolsevis­­ta-moszkoviták tartják a régi im­perializmusnak ezt a formáját, amit kisebb sikerrel űztek és utá­noztak a franciák és a belgák. (A Belga-Kongo 83-szor na­gyobb, mint az igazi Belgium!) A dán, a holland, spanyol és portu­gál gyarmatok elúsztak, mert az angol önzés és kolonizáló furfang templomok nőj látogatói mind fS~ tyolt viselnek. A legtöbb fátyol fekete csipke, de fiatal lányok hordanak színeset és fehéret is fe­jükön. Mélységes áhitat kifejezé­sével, 'szinte átszellemült arccal térdelnek a fekete fürtü spanyol leánykák. Amikor a vasárnapi mise után az utcára léptünk, meg­szólított minket egy kék-fátyolos gyönyörű teremtés. Senora Can­­secot ösmerik szerte a városban; mindenütt fehér, barna és fekete emberek üdvözlik. A lányka tört angolsággal kérdezte, hogy Ame­rikából jöttem-e? (Érdekes, hogy itt mindenütt Amerika pusztán az Egyesült Államokat jelenti.) Én meg viszont kérdeztem, hogy ki­ért imádkozott? Biztosan van az ilyen szép lánynak vőlegénye, vagy fiu-barátja? “A családomért imádkoztam,” felelte elkomolyod­va, “meg Havanáért, mert Hava­na az én életem. Most, ezekkel a szörnyű találmányokkal mi sem tudjuk, hogy milyen sorsa lesz a mi szigetünknek. A fivérem az amerikai hadseregbe állt be, mint annyi más. Santa Barbara a mi házunk védszentje. Minden nap imádkozunk, hogy fogja erősen azt a kardot és ne engedje, hogy bárki is felemelje más ellen.” Be­nyúlt az alligátorbőr táskájába és átadott nekem egy kis kártyala­pot a Santa Barbara színes képé­vel. Tovább mentünk, míg én elgon­dolkozva kérdeztem magamban, hogy váljon hány fiatal lány imád kozik naponta ugyanezért, nálunk, a romboló találmányok hazájában. REGÉCZY NAGY MARGIT. aláásta és elgyengítette a többi­eket, nem szólva a germán gyar­matok és olasz kolóniák elorzá­­sáról! Pusztuljon mindenki, csak a britt oroszlán lengethesse farkát: Ausztráliától, Canadáig és Íror­szágtól, Tanga Nyikáig. Napja­ink politikai mélypontja az angol kapzsisák miatt következett be! A menekült erőket oktalanul nem használták fel. Még pedig: a) a Nagyhatalmak kitalálásával, könnyelmű világ­rendezésével határozott politikai sanszokat adtak a kommunizmus­nak és az elnyomott kis népeknek, (nomádok). b) konok önteltségében nem vette észre, hogy folytonosan gyengül, területeit nem bírja meg­védeni (India. Suez, Kenya, Hong Kong . . .) és ugrató politikája idejét múlt kölönc lett a nagyvilág nyakán! Ezek a reális pozitívumok, amit észrevett Hitler feltüntekor! Ez á magára “döbbentés” váltotta ki a veszett fejsze nyelébe való ka­paszkodást, ami uralomra juttatta a bolsevizmust, mert germán-fajta létére, inkább szövetkezett a szláv izmus ördögével, Sztálinnál is, csakhogy ne Németország kerül­jön szóhoz, vagy régi elrabolt gyarmatainak felszámolását kell­jen megkezdenie, civilizált nemze-Vallásos élet Havanában VITA—FORUM Újabb egységek felé...

Next

/
Oldalképek
Tartalom