Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-02-15 / 2. szám

t>-ik OLDAL "KRÓNIK A” 1954 február. sabb hivatalos amerikai helyről adott megnyugtatás, hogy a szent istváni korona nem képezheti so­ha alkudozás tárgyát. A magyar királyi korona éppen olyan összetartó ereje a magyar­ságnak és a Duna-völgy népeinek, mint az angol királyi korona az angol világbirodalomnak. Éppen ezért tiltakozunk újra és újra az ellen, hogy avatatlan kezek és a nagy magyar multat semmibevevő egyének az ezeréves magyar ko­ronát le akarják kotorni a gyö­nyörű magyar dinerről. Hadd ki­áltsuk azért ezek felé újra: Szent­istváni korona nélkül nincsen szentistváni Nagy-Magyarország! VÁRJUK A KIRÁLYT! Carbone, Janet Clark, Rosalie Dooley, Patricia Lease, Evelyn Ruska­­vich, Larry Sehnal, Karen Stern, Joan Tomaso, Nancy Tywoniw, Marilyn Wodzinski és Evelyn Womelsdorf. A jury tagjai is 19 képet függesztettek ki, a pályázaton azonban nem vettek részt. Boldogemlékü Sigray Antal gróf otthonában egy hatalmas felirat köszöntötte a belépőt. Ez a néhány szó: “Várjuk a királyt!” Ezek a gyönyörű szavak millió és millió igaz magyar szivében él­nek. Bizonnyal eljön az idő, ami­kor ez a várakozás beteljesedik és Ottó Őfelsége, mint koronás ki­rály összehozza és összetartja új­ra a dunai népeket. Ebben a lelki tavaszban hiszünk! A DIJAK: A Woodbridgei Amerikai Magyar Kulturegyesület amellett, hogy az összes kiadásokat fedezte, öt egyenkint tiz dolláros dijat tű­zött ki. Ebből négyet a nemhivatásos festők részére, egyet pedig an­nak a festőnek, akinek festményét a "közönség (szavazás alapján) a legkitűnőbbnek találta. Hivatásos festőművészek részére három $25-os pályadij volt kitűzve, a negyedik $25-os dij a vallásos tárgyú fest­mény készítőjének. Ezeket a dijakat Dr. Frederick György woodbrid­gei magyar orvos, Father Dávid Ferenc yonkersi plébános, Lichtman Ernő, a perthamboyi Lichtman Bros. rádió-television-electric appliance üzlet társtulajdonosa, valamint Andrews György és neje new yorki baba gyárosok ajánlották fel. A WOODBRIDGEI MAGYAR KULTUREGYESÜLET KÉPKIÁLLIT ÁS AT RAGYOGÓ SIKER KÍSÉRTE. Markos Lajos festőművész az első dij nyertese. Január három utolsó napján, pénteken, szombaton és vasárnap a Woodbridge, N. J. Magyar Református Egyház auditóriumát a helyi és környéki magyarok és amerikaiak nagy csoportokban látogatták. Itt rendezte a háromnapos képkiállitását magyar és amerikai festő­művészek közreműködésével az immár hároméves múltra visszatekin­tő Amerikai Magyar Kulturegyesület. Mint minden magyar kultur­­mozgalomnak, e képkiállitásnak is voltak kezdeti nehézségei. Az egyesület vezetősége és tagsága azonban elhárított minden akadályt és amikor a kiállítás január 29-én este a hirdetett pontos időben meg­nyílt, percek múlva már az érdeklődők százai nyüzsögtek a szebbnél­­szebb festmények előtt, hogy azoknak színeiben gyönyörködjenek. A nem várt nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítás ren­dezősége másnap délután nyitotta ki az ajtót és este 11-ig még az első estének látogatottsága is fokozódott. Aki pénteken látta a kiállítást, másnap is eljött és elhozta barátait. Vasárnap délután, amikor a dijak kiosztására került a sor, a reformátusok nagyterme kicsinek bizonyult, oly sok nézője volt a tárlatnak. És este, amikor a kiállítás véget ért és a festményeket leszedték a falakról, még mindig jöttek a környéki városokból, magyarok és amerikaiak, de már csalódottan kellett tá­­vozniok, mert a száznál több festményből alig maradt egy tucat a te­remben. HOGYAN KEZDŐDÖTT? Hónapokkal ezelőtt a Kulturegyesület tagjai megtekintettek egy képkiállitást, amelyen magyar festőművészek is résztvettek. E so­rok írója is velük volt és a dijak kiosztása után érlelődött meg bennük a gondolat, hogy magyar és amerikai festőművészek közreműködésé­vel tárlatot rendezzenek Woodbridge-en. Helység után kellett látni. A High School által felajánlott terem nem volt alkalmas, mert csem­­pés falai és a sok ablak miatt nem lehetett volna a képeket elhelyezni. Egy másik nagytermet abban az időben díszítettek és igy nem lehe­tett kibérelni. Rév. Kecskeméthy László, a woodbridgei magyar re­formátusok lelkipásztora, az Egyesület kérelmét teljesítette a terem­bérlettel kapcsolatban és igy hozzáfoghattak a kiállítás rendezéséhez. Előzőleg Llewellyn Holden, a woodbridgei High School művészeti igazgatójának javaslatára a környéki ismert amerikai festőművészeket kérte fel az Egyesület a jury-ben való részvételre. Ezek a festőművé­szek Elizabeth Spencer, Woodbridge; Mrs. Chester Davis, Rahway; Herbert Wyllie, So. Plainfield és az aveneli Charles Miller, a Rahway Art Center igazgatója alkották a juryt, amelynek elnöke Llewellyn Holden lett. A jury teljes pártatlanságot tanúsított annál is inkább, mert a kiállító magyar művészek közül egyet sem ismert személyesen és alkotásaikat a jury tagjai csak a kiállítás helyiségében látták először. A DÍJNYERTESEK: Az öttagú jury vasárnap délután 3 órakor hirdette ki az ered­ményt. A terem közepére helyezett hosszú asztal mellett foglalt helyet a bíráló bizottság, amelynek elnöke Llewellyn Holden a pályadijak nyerteseit a következő sorrendben hivta az okiratok és pályadijak át­vételére: Első dij: Markos Lajos, . . . portrait-ért. Második dij: Juharos István . . . “Fasor” festményért. Harmadik dij: Major Sukru Erdiren . . . “Piros és Zöld” port­rait-ért. Külön dij a legkiválóbb vallásostárgyu festményért: Kun Er­zsébet “Áhitat” cimü festményért. Negyedik dij: Schmiedt László “Carmen” festményért. Ötödik dij: Vajtay Margit “Tengerpart” festményért. Hatodik dij: Karen Stern “Dismal Street” festményért. Hetedik dij: Patrícia Lease “Our Attic” festményért. (A hatodik és hetedik dij nyertesei a High School növendékei.) A dijak kiosztását a kiküldött amerikai lap fotoriportere lefény­képezte. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a fényképek nem sikerültek és ezért nem közölték. Számítva erre az eshetőségre, a Kul­turegyesület vezetősége külön fényképéztetett, sőt mozifilmre is fel­vétette az egész tárlatot a dijak kiosztásával együtt. Saját felvételei sikerültek és a Kulturegyesület termében bemutatták. Fénykép felvé­teleket készített Dienes László, a perthamboyi Híradó magyar hetilap szerkesztője, (közölte is lapjában a riporttal egyidőben) valamint a Fort Monmouth hivatalosan kiküldött katonai fényképésze. A dijak kiosztását a közönség lelkes tapsokkal hagyta jóvá. Zárás előtt háromtagú bizottság számolta össze a szavazatokat és a végeredmény újabb bizonyítéka volt a zsűri választásának: a közönség is Markos Lajosnak Ítélte meg a külön tiz dolláros dijat “Nővérek” cimü remek olajfestményéért. A TANULSÁG: Régi woodbridgei lakosok sem emlékeznek arra, mikor volt Woodbridge-n ilyen nagyszabású kiállítás. Sokan azzal a kéréssel for­dultak a Kulturegyesület vezetőségéhez és Markos Lajoshoz is, hogy folytassák a kiállítást más magyarlakta városokban és hogy ismétel­jék meg a jövő esztendőben is. Ezeket a javaslatokat az Egyesület megfontolás tárgyává teszi. Sőt amennyiben Woodbridge-n megismét­li, úgy szoborkiállítással fogja egybekapcsolni. Esetleg magyar nép­művészeti tárgyakkal tarkítva. Mert a kiállított festmények mellett az asztalokra helyezett magyar hímzések, díszes tányérok, stb., valamint Szent István koronája különösen az amerikai közönség körében sok bámulóra talált. A Kultur Egyesület valóban kulturmunkát végzett, amikor hivatásos és műkedvelő festőink és a magyar népművészet re­mekeit bemutatta az amerikaiak előtt. TARCZ SÁNDOR. A FESTŐMŰVÉSZEK. A második világháború menekültjei között sok magyar festő­művész van. Akik Woodbridge környékén laknak, (Prof. Juharos István, Győrffy Károly) a Kulturegyesület több esetben meghívta őket előadások tartására. Woodbridge szomszédságában, Perth Amboyban lakik Markos Lajos festőművész, akinek müveit az amerikaiak már ismerik, hiszen több festménye amerikaiak tulajdona. A hivatásos magyar festőművészek mellett és azok tanító keze alatt uj magyar festőművész gárda van kialakulóban. Kun Erzsébet aveneli, Schmiedt László, aveneli és Vajtay Margit iselini lakosok (Prof. Juharos tanít­ványai) a paletta hívei. A magyar tehetségek mellett a woodbridgei High School is sok tehetséges festőnövendékkel dicsekszik. Nem volt nehéz tehát kiállító művészeket találni, sőt volt önként jelentkező is Sukru Erdiren személyében, aki a török hadsereg őrnagya és jelenleg Fort Monmouth-ban, az amerikai hadsereg meghívottjaképpen végez hadászati tanfolyamot. Jelentkezett továbbá Donald Garretson, (Perth Amboy) és Walter McBride (Matawan), akik nehány szép képpel gazdagították a tárlatot. A High School tanulók közül tizenhármán állítottak ki képeket, névszerint: Le Roy Alexander, June Barby, Santa EISENHOWER ELNÖK ÉS FULTON J. SHEEN PÜSPÖK AZ AMERIKAI LÉGIÓ VENDÉGSZÓNOKAI. “Vissza az Istenhez” jelszó alatt rendezte félórás televíziós prog­ramját február 7-én, vasárnap, az American Legion. Arthur J. Con­nell, a légió főparancsnoka konfe­rálta be a műsort, amelynek ven­dégszónokai voltak Eisenhower elnök, Fulton J. Sheen new yorki rom. kath. püspök, a kiváló hit­szónok, valamint a református és zsidó felekezetek vezető papjai. UJ TÖRTÉNELMI REGÉNY. Kerecseny János kitűnő, mene­kült magyar Írónak “A világmeg­váltó eszme” címen a Krisztus Urunk születése utáni években játszódó történelmi regénye ápri­lis 15-én jelenik meg. Előfizetési ára 5 dollár, amely a Turul Pub­lishing Co., P. O. Box 1018, Cle­veland, Ohio címre küldendő. KANADAI MAGYAROK FIGYELMÉBE! A KRÓNIKA torontói elosztója: a Torontói Magyar Helikon könyvosztálya. Előfizetések felvé­telére a Helikon jogosult. Postá­éi m: Hungarian Helicon, Box 246, Toronto, Ont. Egyes számok kaphatók a Bá­­lint-féle könyvkereskedésben, 272 Spadina Ave„ Torontó,

Next

/
Oldalképek
Tartalom