Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-15 / 11. szám
1954 november. “KRÓNIK A” 1 1-ik OLDAL Kérelem a magyar könyvkiadókhoz A napokban fordult hozzám az ausztriai magyar szellemi élet egy kiválósága, egy főiskolai beosztásban működő egyházi pedagógus, hogy adjak neki felvilágosítást az emigrációban megjelent magyar irodalmi müvek irodalmi, szellemi és erkölcsi értékéről, miután nagyon sokan fordulnak hozzá ilyen kéréssel, ő azonban sajnos nem igen ismeri az uj könyveket. Egész természetesnek találta, hogy az iskola minden megjelent magyar könyvből egy példányt megkap és igy mi az emigráció magyar irodalmát jól ismerjük. Ez alapjában véve minden müveit magyar ember előtt természetesnek látszó tény azonban sajnos csak álom, mert úgy az innsbrucki, mint a németországi lindenbergi magyar középiskolák hiába fordultak eddig a magyar közönséghez, hogy felesleges könyveiket, melyeknek irodalmi értékük van, bocsássák az iskola rendelkezésére, ez a kiáltásuk sajnos a pusztába kiáltó szava maradt. Magyar tanáraink és tanulni vágyó, szépre és magyar szóra szomjas ifjúságunk hősi küzdelmet folytat, hogy eredetiben ismerkedhessen meg a magyar irodalom remekeivel s nem egészen a rövid kivonatokra legyen utalva. Hogy ez mit jelent, mindenki tudja, aki valaha boldogabb időben járt középiskolába. Az innsbrucki iskola - egy-két Toldival és János vitézzel —-TéTiaeikéé'ik. 1 ó tálból tanú «ük meg mind, akik a középiskolának legalább négy osztályát végeztük, édes anyanyelvűnk izét, zamatját, pompás gazdaságát és erejét. A János vitéz, a kis diák tündérvilága, ahol először találkozik a költészet szépségével, a meseszövés bájával, először lepi meg a magyar szó irodalmi varázsa. Bennem is hiba van, én is mulasztást követtem el, hogy nem fordultam eddig 'közvetlenül a magyar könyvkiadókhoz. Ezt a hibámat akarom most, amikor még nem késő helyre hozni. Magyar Könyvkiadók, Testvéreim! Ezeknek a magyar szóra éhes magyar gyerekeknek nevében fordulok hozzátok kérő könyörgő szóval. Tudom, hogy a magyar könyvkiadás az emigrációban nem üzlet, hanem nemes és áldozatkész vállalkozás a magyar szó ébrentartására. Tudom, hogy a legtöbb esetben csak támogatással lehet ma könyvet kiadni. Ezek nek a nehézségeknek teljes tudatában mégis azt hiszem, nem kérek lehetetlenséget, ha azt kérem, adjatok a két magyar középiskolának ez eddig megjelent magyar könyvekből egy-egy példányt. Amennyire csekély anyagi erőink engedik, azokból a könyvekből, amelyek a legfontosabbak, és a magyar nyelv tanítása szempontr jából legértékésebbek, a szükséges többi példányokat úgyis megvenni szándékozunk. Ezt az adományozást tartsátok fönn a jövőben megjelenő magyar könyvekre is. Kérésem ném állít senkit sem lehetetlen feladat elé, a könyvkia* dónak a jövőbe is kell tekintenie, gondolnia kell arra, hogy ha magyar könyvet akarunk a jövőben is kiadni, olvasó közönségről is kell gondoskodnunk. Ezt a célt is szolgálja kérésem teljesítése azonfelül, hogy sok ifjú magyar léleknek nyitja meg a magyar irodalom csodás világát. Abban a reményben, hogy ez a szavam nem marad a pusztába kiáltóé, köszönöm előre is kis magyarjaim nevében a nagy segítséget, amellyel lehetővé teszik nekik, hogy szellemben és érzésben is magyarok maradjanak. Innsbruck, Sillgasse 10. Tirol, Ausztria. ROMHÁNYI ÁRPÁD az innsbrucki Magyar Elemi és Középiskola igazgatója. AUSZTRÁLIAI HÍREK. A Krónika egyik számából, melynek a címlapján egy csoportkép volt, néhány példány Melbourne főpostahivatal utján lett továbbítva. Két cimzett a tudomásomra hozta, hogy a csoportképen Ottó Őfelsége arca a napi postabélyegző háromszoros használatával felismerhetetlenné' lett téve. A fénykép minden kétséget kizárólag megállapítható megcsonkítását bizonyára a főpostán alkalmazott valamelyik magyar követte el, akinek a feladata a beérkező és továbbítandó postaküldemények rendezése, osztályozása és lebélyegzése. Eljárása gyermekesnek és ízléstelennek minősíthető és nélkülöz minden finom érzést. visszaélt a hivatalos működésének ily módon való kihasználásával, hogy kifejezést adjon az egyéni érzelmeinek. * * * Ausztrália egyik államában, a Szt. Istvánnapi ünnepi szónok, aki közismerten köztársasági párti, az ünnepi beszédet többek között arra is felhasználta, hogy Magyarország utolsó törvényes uralkodó házát, illetve annak uralkodását nem a leghizelgőbb módon felemlítse. A Szent István nap minden magyar legnagyobb ünnepe, legyen az bármilyen érzelmű is, épen ezért az ünnepi beszéd ily módon való felhasználása nem tekinthető tapintatosnak. vitéz Rapaics Dezső ny. m. kir. vezérőrnagy. Azonnali garantált szállítás RIMIFON az uj tbc. elleni gyógyszer, streptomicin, penicilin, insulin és min‘ den más gyógyszer! * 1 Szállítunk a világ bármely részébe igy < , Magyarországba is, ahova minden, , szállításhoz magyarnyelvű utasítást , mellékelünk. Nem kell várni export engedélyre! ’ Sürgönyözzön, telefonáljon vagy írjon 1 > árajánlatért. < Reichman Zoltán , _ i v. budapesti gyógyszerész magyar patikája. ’ 1519 First Avenue, New York Telefon: TRafalgar 9-3040. Hallgassa Rádióprogramunkat ’ vasárnap délután 3-5-ig a new yorki1 ■ WWRL-eu, vasárnap délben fél 1-2- > , ig a Bronxi WBNX-en, szombaton ^ , d. u. 2-kor a Philadelphiai WTEL-en. ^ Azonnali garantált szállítás! «r»ww — «w^r'-w'w ^ m LEVELEKBŐL Igen tisztelt Szerkesztőség! E napokban egyik ismerősöm révén kezembe került lapjuk a "Krónika”. Ennek olvasásának első pillanataiban, már valami ragaszkodás fogott el vele szemben. Őszintén mondhatom, nagyon megkedveltem, mert soraiból tisztán kiárad, hogy valóban a magyar érdekeket szolgálja. És ami mindnyájunk fő célja, a drága hazánknak felszabadulására törekszik. Különösen nagy hatással volt rám, hogy a lap valóban nyiltan szót emel Trónörökösünk, Ottó Főherceg mellett, mert az a lap, amely királyunk mellett halad, az a keresztény hithöz áll. És hogy az mit jelent, azt mindegyikünk tudja, mert csak e hit egységében válhat forró kívánságunk lehetővé, mégpedig, hogy szeretett királyunk vezetésével és a szivünkben égő hazaszeretett lángjával mihamarább térhessünk vissza egy szebb, jobb és boldogabb Magyarországra. Ezért kérem a tisztelt Szerkesz« tőséget, ha lehetséges a Krónikát címemre folyamatosan elküldeni szíveskedjék. Nagyon hálás lennék érte, mivel ez alkalmat nyújtana, a lapot rendszeresen olvasni és bizalmamat általa újra megerősíteni tudjam, ami hontalanságunk nehéz napjaiban igen fontos. Előre is sok-sok köszönettel. Heim József, VÉRTANUK ÜNNEPE FRANCIAORSZÁGBAN. Október hó 10-én Ht-Rhin- és Doubs-i menekült magyarok Riedisheim (Franciaország Ht- Rhin megye) községben levő kolostortemplomban az aradi 13 vértanú emlékére szentmisén és szentbeszéden vettek részt. Szentmisét és szentbeszédet dr. Fenyvesi Márton rk. lelkész mondott, I aki az aradi 13-ról meleg szavakkal emlékezett meg. LEGUTÓBBI ELŐFIZETÉSEK Hálásan köszönjük a következő előfizetéseket: K. K. Matheson $2.00, B. I. Pittsburgh $2.00, L. A. New Haven $2.00, B. T. Toronto $2.00. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.) Az U. S.-ben élők money orderrel (postautalvánnyal) vagy a levélben papírpénzt mellékelve fizethetnek elő. (Befizetési laprendszer nincs a U. S.-ben.) HIRDETÉS: A négy hasábra osztott oldal egy hasábjának egy inch-je $2.00. Többszöri megjelenés esetén árengedmény. SZERKESZTŐI ÜZENET. (Bancsina József, Asten, Ausztria) 1. Az első emberpár, a biblia szerint Ádám és Éva a paradicsomkertben élt. Édenkertnek is nevezik ... az éden szó régi latineredetű, mai értelme kellemes hely. A latinok ezt a szót a chaldeaiktól vették át. Mezopotámia régi lakosaitól, bizonyára a zsidók közvetítésével. Az éden szó az ősi szumir nyelven sik területet jelentett. 2. A régészet tudománya (archeológia) szerint a legősibb nép, amely szervezett közösségben élt, a szumir nép volt. Hazája a mai Iraq (régi elnevezése Mezopotámia . . . görögül folyamközt jelent) a Tigris és Eufratesz folyók között terült el a Perzsa öböltől északra. A szumir nép nyelvének szerkezete csupán anynyiban hasonlít a turányi nyelvekhez, hogy ragozó, összerakó természetű. 3. A Mezoptámiai éghajlat őszszel, télen, tavasszal enyhe, nyáron forró, száraz. Áprilistól októberig nincs, vagy alig van eső. így a termőföldek mesterséges öntözésre szorulnak. A szumirók és utódaik nagyarányú csatornarendszert létesítettek, amelynek nyomai ma is láthatók a régi szumir, babiloni és asszír városok romjai környékén. 4. A szumirók . . . müveit nép lévén . . . nem nyershussal táplálkoztak. Ételeiket főzték, sütötték, értettek a kenyérsütéshez, a borkészítéshez (vcTíSzinüleg datolvá-5. A szumirók háziállata az őshazából hozott tehén és kecske volt. Indiából hozhatták a juhot, Egyiptomból a macskát, mig hazájuktól északra a vadszamarakra vadásztak, amelyeket megszeliditettek és igavonásra, szekérhuzásra, később hadakozásaik van harkocsik húzására alkalmazták. Az ő idejükben a ló ismeretlen, az oroszlán ismeretes volt ezen a vidéken. A szumirók fegyvere az ijj, lándzsa és tőr volt. 6. Mezopotámia őslakói ... a szumirók . . . termetre alacsony, köpcös embertípust alkottak. Hajuk fekete volt, fejüket borotválták, bajuszt, szakáit nem viseltek. Arcuk mongol eredetre vall, de ezt nem lehet bizonyítani. 7. Hogy hogyan keletkeztek a különböző fajok és nyelvek, arra a biblia a bábeli nyelvzavar ismertetésével ad magyarázatot. A tudósok magyarázata más. 8. A németek . . . mint Európa többi népei . . . Ázsiából származnak. Hogy a népvándorlás alatt melyik utat követték, azt ma nehéz megállapítani. Fajilag a skandináv, holland és angol néppel vannak rokonságban. 9. A német, önmagát Deutschenak nevezi. A magyarok a német elnevezést valószinüleg a szlávoktól vették át. 10. Hogy ez a szó . . . magyar . . . honnan származik, őseinktől vagy az ősmagyarok szomszédaitól, többféle magyarázatot adhatunk. Egyet már olvashatott cikksorozatunk elején (a Hunor-Magor legendával kapcsolatban.) a többiről pedig a folytatásokban megjelenő cikkek fognak elmondani egyet-mást.
