Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-11-15 / 11. szám

2~ik OLDAL

"KRÓNIKA”

1954 november.

k tulfegy verkezés adatait fedte fel

a “rabországok parlamentje”

A Szovjet kétszínű békepolitikája: A fegyverkezés leszállítását javasolja, — közben pedig szerződésszegőén áliig felfegyverzi a csatlós rezsimeket!

A rabországok menekült politikusaiból alakult "parlament” október 22-én tartotta 'újabb ülését a new yorki Carnegie Eudowunentben. Az amerikai és UN -zászló mellett az elnöki emelvényen kilenc rabország zászlója sorakozott fel, köztük a 'hásomszinü magyar lobogó is.

Dr, Eckhardt Tibor, a magyar delegáció vezetője a következő memorandumot terjesztette be:

“1. A Magyarországgal kötött békeszerződés III. részének katonai és légügyi rendelkezései “a szárazföldi és légi fegyverkezésekkel és erődítményekkel" kapcsolatban (12. cikkely) Magyarországot szigorú korlátozásoknak vették alá. E megszorítások nyolc évvel a békeszerződés megkötése után. megalázóknak látszanának, ha Magyarországnak nem adatott volna megfelelő alkalom, hogy elfogadott nemzetközi jogi eljárás rendjén, magát ezen megszorítások alól felszabadítsa. A békeszerződés 20. cikkelye azonban gondoskodott erről a lehetőségről. megállapítván, hogy “a szerződés minden katonai és légügyi 'határozmánya . . . mindaddig érvényben marad . . . mig Magyarország nem lesz tagja az Egyesült Nemzeteknek". A szerződés katonai és légügyi rendelkezései változatlanul fennállanak ma is, mivel a Magyar Népköztársaság kormánya sem a múltban, sem a jelenben nem teljesítette azokat a követelményeket, melyek Magyarországot az Egyesült Nemzetek tagságára minősíthették volna. Az Egyesült Nemzetek 1950 november 2-án tartott közgyűlésének 5-ik ülése a magyar kormányt elítélte, mert szándékosan elmulasztottá kötelezettségeinek teljesítéséi:' . továbbá elitélte az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos "hanyag közömbösségéért". mellyel a világ közvéleményét is semmibe vette. A békeszerződés III. részében foglalt katonai korlátozások ennélfogva úgy S a ’törvény, mint a jó erkölcs szempontjából érvényben maradtak és kötelezik a jelenlegi magyar kormányt.

2. A békeszerződés XII. cikkelye Magyarországnak megengedte, hogy ‘‘fegyveres haderőt tarthasson fenn, mely azonban: (a) határvédö csapatokat, a légvédelmi osztagokat és a folyamőrség személyzetét is beleértve nem állhat 65,000 főnél nagyobb erőből, (b) A légihaderő, beleértve a tartalékokat, 90 repülőgépből állhat."

Ezen határozmányok nyílt megsértésével és túlfeszített katonai készülődésével, mely a magyar népnek keserves nélkülözéseket okoz, a jelenlegi rendszer sokkal nagvobb haderőt szervezett meg, mint amekkora békeidőben Magyarországon valaha is volt. A túlméretezett szovjet megszálló

csapatokon felül ez a túlzott és törvénytelen katonai felkészülés nem indokolható meg semmilyen védelmi céllal, "a belvédelemmel, vagy határvédelmi feladatokkal", mint azt a Magyarországgal kötött békeszerződés 12-ik cikkelye meghatározza. Mindez a szokatlan készülődés nyilvánvalóan a szovjet imperializmus és koloniális elnyomás érdekében történik és támadó tervek alátámasztására szolgál.

1953 végén a magyarországi vörös hadsereg a következő egységekkel rendelkezett. Megállapítható az a célzat is, hogy ezeket még tovább növelje:

I. A SZÁRAZFÖLDI HADSEREG:

9 gyalogsági hadosztályból állt.

1954 közepén azonban a hadosztályok száma még magasabb volt. Némely hadosztályok azonban még nem teljesek. Másfelől bizonyos hadosztályok keretébe szokatlanul nagyszámú ezred tartozik. Ennek oka részben az, hogy eltitkolják a hadsereg valódi erejét, részben egyes hadosztályok kibővítésével lehetővé kívánják tenni újabb hadosztályok létesítését.

Két páncélos (motorizált) hadosztály. Ezeket immár hadtestekké alakították át és előreláthatólag még több ilyen hadtestet fognak később felállítani.

Négy tüzérségi osztály.

Kilenc légvédelmi osztály. (1953-ban ezek számát 9-re emelték.)

Négy műszaki brigád.

Egy kémiai zászlóalj.

Egy huszárezred.

Egy híradó ezred.

Egy vonatbrigád.

Ezen erők összlétszáma 1953 október havában 250.000 főre emelkedett. Ebben a számban azonban nincsenek benne azok a nagyszámú képzett tartalékok, melyek rendszerint a tényleges ezredekben nyernek kiképzést. Az uj egységek folytatólagos létesítése arra enged következtetni, hogy az állandó hadsereg ereje növekedőben van. Feltehető, hogy vannak eddig még be nem osztott ezredek is.

II. HATÁRVÉDELEM:

A kommunista Magyarország állandóan és szigorúan őrzi az ország határait. Ezt a szolgálatot külön alakulat látja el: a határőrség. Békeidőben a határőrség a Politikai Rendőrség (ÁVÓ) alá van rendelve, mig a felfegyverzés és felszerelés a ‘hadsereg és a kerületi parancsnokságok kezében van. Háború esetén a határőrséget határvédelmi osztagokká fogják átalakitani. A határőrség-11 parancsnoksági kerületre oszlik, függetlenül az egyes hadseregparancsnokságoktól. Minden határvédelmi kerületben három vagy négy zászlóalj van, melyek létszáma egyenként csak néhányszáz főre rúg.

III. DUNAI FOLYAMŐRSÉG

(flottila):

A folyamőrség az orosz tengerészforradalom hagyományait követi és kizárólag párttagokat foglal magában, akiket előzőleg szigorú politikai vizsgálat alá vetnek. Miután ennéj a szolgálatnál á technikai ügyesség elengedhetetlen. a legénységet tengerészek, halászok és gépészek közül választják ki.

A dunai folyamőrség és flottila elsősorban katonai érdekeket szolgál és a következő egységekből áll:

Két hajós hadosztály, (parancsnokság Budapesten és Komáromban ).

Két aknász zászlóalj.

Egy kiképző zászlóalj és hajójavító egység (Óbudán).

Három partvidéki zászlóalj.

Úszó egységek.

IV. A MAGYAR LÉGIERŐ

egy vadász hadosztályból áll, melyen belül van:

Három ezred, melyek mindegyike két szakaszból áll, három osztag 20 géppel, vagyis ezredenként 120 géppel.

Hat egyes osztag összesen 120 géppel.

Egy légiezred Kecskeméten 50 géppel.

Egy bombázó vadász ezred 37

géppel.

Ezen adatok jórészt az egy évvel ezelőtti helyzetet mutatják és a légihaderő ezidőszerint bizonyosan meghaladja az500 gépet.

A magyar repülőterek átépítése és modernizálása a háború óta és különösen több uj katonai repülőtér építése arra enged következtetni, hogy az oroszok Magyarország területét a Nyugat ellen katonai légi bázisként is kívánják használni.

Ámbár a Szovjet eddig nem nevezett ki orosz főparancsnokot a magyar hadsereg élére, mindazonáltal szigorú ellenőrzést gyakorol az egész magyar haderő felett. Ez az ellenőrzés nemcsak a magyar haderő szervezetére, kiképzésére és parancsnoklására vonatkozik, hanem érvényesül az alacsonyabb egységekben és a Moszkva által előirt szervezési terv gyakorlati alkalmazásában is.

Végezetül megállapítható, hogy 1955 végén a magyarországi kormánynak 12 jól kiképzett és felszerelt hadosztály áll majd háború esetén rendelkezésére, melyek mozgósítás esetén könnyen felduzzaszthatók a háborús létszámra (15,000). Addigra már teljes befejezést fog nyerni a magyar haderőnek az orosz taktikai és kommunista politikai előírások Szerint véghezvitt átalakítása is.

3. A kommunista nevelés gonosz munkáját kiegészítik a katonai kiképzést megelőző és katonai kiképzést tovább folytató szervezetek. Hattól hatvan éves korig Magyarországon különböző szervezetek pusztítják ki a nemzet kom munista ellenes és vallásos érzületét, különösen az ifjúság lelkében. Ezen szervezetek közül a következőket soroljuk fel:

a) Az "Úttörők”, azonos a szovjet “Pionír mozgalommal" és

magában foglalja a 6 és 15 év közötti fiukat és lányokat.

b) A leghatásosabb katonai előképzés és indoktrináció a 15-18 éves korosztályokban történik. Ezen korosztályok számára öt különböző szervezet létesült: a “Szít", a "Minsz”, a ‘Disz’, az Önkéntes Brigádok és a Munkabrigádok, a "Szabadság Harcosai" keretében. Ezen szervezetek tagjai raktárokat és traktorállomásokat őriznek. Ezenkívül partizánoknak, vasúti pályamunkásoknak és gépészeknek is kiképzik őket. A "Disz” azonos a szovjet "Komszomol" szervezettel és mialatt tagjait katonai kiképzésben részesíti, egyidejűleg rendszeres kommunista és ideológiai indoktrinációt is nyújt,

c) A 18-21 éves korig a "Magyar Szabadságharc Szövetség” tagjai a legalaposabb katonai előkiképzésben részesülnek. Ez a csoport megfelel a szovjet orosz "DOSARM”-nak. Ideológiai és katonai szempontból ez a legfontosabb szervezet, mely a kommunizmus számára fanatikus partizánokat és harcosokat nevel. E szervezet tagjai a rendes katonai nevelésen kívül ejtőernyős kiképzést is kapnak. Megtanítják őket azonkívül titkos rádióállomások kezelésére, hírszerzésre és felderítő szolgálatra is.

d) A 22-35 éves korosztályok számára többféle szervezet létesült a katonai tudás fenntartására és tökéletesítésére. A tartalékosokat partizán taktikára oktatják, azonkívül kiképzik őket a munkazászlőaljakban teljesítendő szolgálatra is. Ebben a munkában a szabadságvesztésre ítéltek is résztvesznek, kiket főleg földi aknák felszedésére és stratégiai utak javítására képeznek ki.

e) a szovjet "GTO" mintájára alakult a 35-60 éves korosztályok részére a "Munkára, Harcra Kész Mozgalom”. Ez magában foglalja mindazokat a személyeket, kik nem teljesítettek rendes katonái szolgálatot. Ezeket repülőterek és utak építésére, rakodómunkára, stb. használják fel. Az egésségeseket katonai kiképzésben részesítik és lőgyakorlatokba is bevonják. Állami alkalmazottak, szellemi munkások és kézművesek mind tagjai ennek a szervezetnek, mely bizonyos fokig az egész polgári lakosságot militarizálja. Ezeknek a szervezeteknek a nők is tagjai. Vannak azonban olyan különleges célú szervezetek is, melyeknek csak nő tagjai vannak, akik bizonyos különleges kiképzést kapnak. pl. ápolónők, stb.

4. A magyar hadsereg átszervezését a kommunisták az előirt terv szerint pontosan keresztül viszik. Áll ez főleg 1949 óta, mikoris az uj ötéves tervet felfektették, mely minden gazdasági és pénzügyi szempontot a Szovjet fő igyekezetének rendel alá: ez a magyar fegyveres haderő gyors kifejlesztése.

A szovjetkormány szempontjából mi sem volt fontosabb, mint Magyarország hadiipari teljesítőképességének minél sürgősebb növelése. Az 1950-54-es Ötéves Tervet ennek megfelelően kétszer módosították, mindaddig, amíg a hadicélokra beállított 35 ezer millió forint 85 ezer millióra emelke-