Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-10-15 / 10. szám
1953 október ‘ K R ó N I K A” 7-IK OLDAL “Pravda Vitézi!” Irta; TAUBINGER M. LÁSZLÓ. Kiállítás Juharos István festőművész stúdiójában Október elején nyilt meg Juharos István jeles magyar festőművész képkiállitása Newark, N. J.-ben, a 780 Lake Street alatti műtermében. A kiállításon bemutatták a festőművész képei mellett tanítványainak olajfestményeit is, amelyek között különösen kitűnt három magyar tanítványának több festménye, illetve rajza. Schmiedt László szundikáló parasztgazdája, Vajtay Margit rajzképe egyik hollywoodi filmsztárról és Kun Erzsébet festményei feltűnést keltettek a többi remekművek között is. Juharos István festőművész műtermében most kezdődik az uj tanfolyam. Kezdők részére a kurzus három évig tart. Az első évben a festőművészet alapismereteinek elsajátitására fektetik a súlyt. A tanfolyam második évében a specializálás az iránymutató, mig az utolsó évben a végleges kiképzésnek szenteli minden idejét úgy Prof. Juharos, mint tanítványa. Haladó tanulók minden kedden és csütörtökön Prof. Juharos irányítása és felügyelete alatt gyakorolhatnak. * Juharos István festőművész rövid életrajzi adatai: Budapesten született, ott végezte az iskoláit és a festőakadémiát. Mint ösztöndíjas diák Olaszországban képezte magát tovább . . . egyik festményét a Szépművészeti muzeum vette meg, másik festményéért aranyérmet kapott. Huszonhétéves korában már mint tanár működött. A második világháború végével Németországban talált ideiglenes otthont, ahol több festményét magángyüjtők vásárolták meg. Megfestette Muenster és Freiburg érsekeinek portréját és Winston Churchill egyik könyvéhez illusztrációkat rajzóit. Amerikába érkezése után festőiskolát nyitott. Azóta Spellman érsek számára lefestette Mindszenty hercegprímás portréját, megfestette Boland newarki érsek és Ottó trónörökös képeit. Műterméből remek tájképek, muralok, portrék kerültek ki és több templom részére nagyméretű szentképeket festett. Sokoldalúságát az amerikai festőművészet hivatott szakértői elismerték. A Krónika augusztusi számának cimlapját Juharos István “Szent István felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának“ cimü festménye diszitette. T. S. Október 28-án ünnepli harmincötéves fennállását Csehszlovákia. Az évforduló csak két kis csoport, a prágai kommunista csehszlovák kormány és a New Yorkban székelő Csehszlovák Nemzeti Tanács, Benes javíthatatlan hivei számára jelent ünnepet, akik a torzszülőtt állam megteremtésével tiszavirág életű imperializmusukat megvalósították ugyan, de ugyanekkor a Dunamedence népeinek sírját ásták meg vele. Az agyonsanyargatott cseh és szlovák népnek legfeljebb a normaemelés és különleges ünnepi munkafelajánlások fogják eszébe juttatni mindazt, amit ezzel a nappal kapcsolatosan a benesi “csehszlovákoknak” köszönhetnek. Az ősi földjükről ugyanezen körök által elüldözött és kifosztott felvidéki magyarság, a milliókat kitévő és ugyanerre a sorsra jutott szudéta németség, vagy a Szovjet Uniónak egyszerűen odaajándékozott egész ruthén nemzet “születésnapi" érzelmeiről, azt hiszem, felesleges itt külön megemlékeznem.' Minden esetre olyan népekről van itt szó, akiknek jólétéért és jogaik tiszteletbentartásáért Benes és hivei nemcsak az 1919 ..szeptember 10-én Saint Germainben aláirt kisebbségi szer zödésben, hanem később az Atlantic Charterben és az Egyesült Nemzetek alapokmányában is ünnepélyes kötelezettséget vállaltak. * * * Miközben Benes csehszlovák ideológiájának emigrációba kényszerült apostolai az államalapítás emléknapján ismét a szabadsághősök szerepében és a bolsevizmus első számú ellenségeiként igyekszenek majd az amerikai közvélemény előtt kijátszani magukat,' szóljanak az alábbi tények Amerika népéhez, melyek a csehszlovák gondolat harcosainak vérbeli "antikommunista” mivoltát fogják bemutatni a "pravda”, azaz igazság tükrében. Nehogy bárki is azt hozhassa fel kifogásul, hogy az 1945 utáni szovjetorosz nyomás akadályozta meg a “csehszlovákokat" abban, hogy európai politikát folytathassanak, az alábbiakban kizárólagosan a csehszlovák rendszer 1945 előtti "antikommunista” magatartásáról mondok el néhány, ugylátszik, hogy azóta már feledésben ment részletet. Az orosz forradalom győzelme után a bolsevizmusban rejlő Világveszélyt felismerve a közép- és keleteurópai államok —r egy kivételével — kezdettől fogva védekező politikát folytattak a Szovjet Unióval szemben és tartózkodtak az orosz kormány elismerésétől. A kommunista párt Magyarországon kívül, Lengyelországban, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában kezdettől fogva be volt tiltva és tilos Volt mindennemű kommunista propaganda is. Az egyedüli kivételt a közép- és délkeleteurópai államok egységes kommunista ellenes frontjában csak Benes Csehszlovákiája képezte. A csehszlovák kormány az elsők között sietett elismerni a Szovjet Uniót és vele nemcsak baráti viszonyt tartott fenn, hanem egyenesen olyan politikát folytatott, mely éles ellentétben állott szomszédainak a kommunista veszély leküzdésére irányuló törekvéseivel. Benes, aki egyik legbuzgóbb szószólója volt Szovjetoroszország felvételének a népszövetségbe, már a harmincas évek elején nyíltan barátsági szerződést kötött Moszkvával és országát a bolsevista világforradalmi tervek előretolt ..bástyájaként ..bocsájtotta ..a Kreml rendelkezésére. A Dunamedence stratégiai fontosságát, melyről köztudomású, hogy birtoklása Európa kulcsát jelenti, a szovjet vezetők is korán felismerték és a Benes által nyújtott lehetőségeket kihasználva, Csehszlovákiát választották ki az Európa ellen irányuló kommunista támadás főhadiszállásául. Ezzel az ország, melyben a kommunista párt — hála a csehszlovák kormányok pártfogoló jóindulatának — kezdettől fogva fontos szerepet játszott, a bolsevizmus középeurópai darázsfészke lett. Hogy miért favorizálták a Benes szellemében működő kormányok a kommunista pártot köztársaságukban, annak is megvolt a maga oka. A kommunizmus térhódításától remélték saját országukban a kisebb ségi pártok gyengítését, szétbomlasztását és saját "csehszlovák” politikájuk erősítését, mely az 1918-ban ősi hazájuktól akaratuk ellenére elszakitott és erőszakkal bekebelezett nemzetiségek elnyomására alapult. . Moszkva a csehszlovák kormány beleegyezésével a KOMINTERN európai főhadiszállását 1935-ben Prágába helyezte át és ettől kezdve Benesék köztársaságából indult ki az európai országok ellen irányuló kommunista földalatti szervezkedés. Ezt követőleg nemsokára reorganizálták a KOMINTERN európai központját és felosztották egy nyugat- ée keleteurópai irodára. A nyugateurópai iroda átköltözött Párisba, a keleteurópai tóvábbra is Prágában maradt és az átszervezés következtében hatványozott mértékben fejtette ki bomlasztó tevékenységét a Csehszlovákiát övező szomszédállamokban. Ezt az irodát a csehszlovák kommunista párt a kormánykörök tudtával, természetesen minden erejével támogatta Togliatti és Moszkva megelégedésének azzal adott kifejezést, hogy az iroda vezetésére a cseh Gottwaldot nevezte ki, aki Ercole, (Togliatti) Florin, Dimitrov' és Manuilski mellett tagja volt a KOMINTERN politbürójának. Mivel a szomszédos országokban, mint ahogy azt előbb említettem, a kommunista pártok működése be volt tiltva, Csehszlovákiában működött ezeknek a főhadiszállása is, ami ellen főleg a lengyelek tiltakoztak erőshangu jegyzékekben a prágai kormánynál. A lengyel kommunista párt Lengyelországban betiltott lapja, a Novy Przeglad is csehszlovák területen jelent meg és titkos ügynökök hamis útlevelekkel ellátva csempészték be Lengyelország területére. Annak ellenére, hogy a lengyel tiltakozó jegyzék pontos adatokat sorolt fel ezzel kapcsolatosan, a csehszlovák kormány továbbra is megtűrte országa területén ezt a szomszédai létét veszélyeztető tevékenységet. A prágai KOMINTERN iroda működése a következő területekre terjedt ki: Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia, Délnémetország, Románia, Ausztrália és Bulgária. A bolsevizmus céljait már az 1938 előtti Csehszlovákiában is jelentékeny mértékben szolgálta ki a sajtó, rádió, a színházak és filmszínházak, Benes köztársaságának első bukását megelőzően, hogy többet ne említsek, a következő szovjet propaganda filmek kerültek bemutatásra: "Madrid lángokban”, "Az utolsó madridi vonat”, "Boldog ifjúság”, "Az orosz forradalom leányai”, "Tűz a Volga mentén”, “A táncoló és éneklő Vörös Hadsereg”, "Esküszünk”, "Lenin szeptemberben”, "Az ébredő asszony”, “A spanyol polgárháború”, "Harminc nap a szovjet országokban”, "Volga- Volga” “Sztálin beszél a nyolcadik tanácsgyülésen”, “A levegő hősei”, "A csendes Don” stb. — Szovjet művészek is többször szerepeltek a köztársaság színpadain és a hivatalos csehszlovák sajtó a Szovjet Unióról minden esetben csak lelkesedéssel és mint a "csehszlovák" nép igazi és nagy barátjárél emlékezett meg. Jellemző a “csehszlovákok” érzelmeire Kopeckynek a “LTnternationale Communiste” c. lapban "Csehszlovákia és a Szovjet Unió októberi forradalma” címen megjelent és az orosz forradalom huszadik évfordulója alkalmából íródott cik ke, melyből röviden a következőket idézem: "Csehszlovákia lakosságának túlnyomó többsége mélyén átérzett barátsággal viseltetik a Szovjet Unió iránt és ez az érzelem különösed mély a cseh vidékeken. A Szovjet Unió a'csehszlovák szabadság erős védőpajzsa. A csehszlovák nép tudja, hogy a Szovjet Unió ereje Csehszlovákia legerősebb támasza és a vele való szoros szövetség, a dicsőséges Vörös Hadsereg legyőzhetetlen ereje egy Hitier-invázió elleni legerősebb védelmünk. A Szovjet Unió 20 éves fennállása megerősítette bennünk az akaratot, hogy még szorosabban sorakozzunk fel a nemzetközi kommunizmus zászlaja köré, megerősödve a bolsevizmus és Marx-Engels-Lenin-Stalin tanainak szellemével! “Mindez, hangsúlyozom, nem a mai csehszlovák regime ideje alatt, hanem az 1938 előtti benesi korszakban Íródott! ■ff >í Miután Benes a Szovjet Unióval a baráti szerződésen kivül katonai szövetségre is lépett, Prágában állandó szovjetorosz katonai bizottság székeit és a szerződés titkos klauzulája értelmében Csehszlovákia légitámaszpontokat engedett át területén a szovjet légi erőknek. Ezután hamarosan a 3-ik orosz légihadtesthez tartozó bombázó kötelékek érkeztek a román és lengyel légitér megsértésével csehszlovák területen lévő uj állomáshelyeikre és még mindannyiunk előtt emlékezetes az a botrány, mely egy Csehszlovákiába tartó és Romániában, kényszerleszállást
