Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)

1953-09-15 / 9. szám

1953 szeptember 'KRÓNIKA" 3-ik OLDAL Meghívás Luganoba A nyugati szövetségesek szep­tember másodikén újabb jegyzéket intéztek a Szovjethez és meghívták október 15-ére egy, a svájci Lu­­gánóban, a német kérdésben és az osztrák békeszerződés ügyében tartandó négyes külügyminiszteri konferenciára. A jegyzék nem bocsájtkozik vi­tába a Szovjet legutóbbi jegyzéke különböző vádjaival, amelyek sze­rint a NATO "támadó célú kato­nai szervezkedés", a tervezett kö­zös nyugateuropai hadsereg pedig a német militarizmus feltámasztá­sa volna a régi Hitler-generálisok reaktiválásával, stb., hanem azt javasolja, hogy mindezt majd a konferencián tárgyalják meg. De már most jelzi, hogy a nyugati sző vetségesek nem mennek bele ab­ba, hogy az Adenauer kormány és a Szovjet zóna-kormány összevo­násával alakuljon német összkor­­mány, hanem mindenekelőtt vá­lasztásokat kívánnak és a német összkormány aztán a német nép szabad többségi akaratának meg­felelően alakuljon meg. Vagyis nem hajlandók tetejéből építeni a házat, illetve a kocsit a ló elé fog­ni. ‘ Miután pedig a junius 16-iki ke­letnémet felkelés plusz a szeptem­ber 6-iki nyugatnémet választás a Szovjet * számára is vajmi kevés kétséget hagy aziránt, miként üt­ne ki az össznémet választás, ért­hető, hogy a Szovjet nem siet az invitáció elfogadásával, ellenben azzal vádolja Adenauert, hogy ter­rorral szerezte győzelmét — a tit­kos választáson. Persze a Szovjet­blokk választásain "nincs terror", mert azok — nem is választások... Mennyire nem azok, kiderült a május 17-iki magyarországi egy­­listás cécó kapcsán, amikor is az­zal kérkedtek, hogy 98.2 százalék lelkesen szavazott le a rendszer mellett, julius 4-én pedig Nagy Imre uj miniszterelnök *a bemutat­kozó beszédében az elégedetlenség oly nagyfokú voltát is'merte be, amely szöges ellentétben áll a 98.2 százalékos “népakarati megnyil­vánulással”. . . Malenkovnak a Legfelső Szov­jetben augusztus 8-án tartott két­órás beszéde most hiteles, teljes szövegében is megjelent és abból abszolút határozottsággal kitűnik',' hogy a Szovjet csak olyan német egyesitéshez hajlandó hozzájárul­ni, amely a kommunisták számára olyan archimedesi pontot ad a kormányban, ahonnan előbb utóbb kiforgathatják a német polgári vi­­llágot és a kommunista blokkal való együttműködésre bírhatják. Malenkov nem árulja el tervük részleteit, de megmondja, hogy a Szovjet “minden erejét latba veti”, hogy meggátolja “a német milita­­rizmusnak akár régi mezében, akár az Európai Védelmi Közösség álarcában való újjászületését" s ha valakinek netán kételyei volná­nak, ebből is láthatja, hogy a Szov jet olyan egyesült Németország­hoz, amely a Nyugattal megy, so­hasem járulna hozzá. Adenauer a választás előtti utol­só napokban azt hangoztatta, hogy a Szovjetnek az uj német fegyverkezéssel szembeni aggá­lyait eloszlatná a Churchilltől meg pendített "uj Locarno’'-terv, amely szerint, miként annakidején Anglia kölcsönösen biztosította* Francia­­országot és Németországot, hogy ha egyikük megtámadná a mási­kat, a megtámadottnak segítségé­re megy, úgy most Anglia (és Churchill szándéka szerint nyilván Amerika is) adna ily kölcsönös garanciát Németországnak és a Szovjetnek. Nem hihető azonban, hogy ezzel a Szovjet beérné, többi közt mert a német fegyverkezést nemcsak a háborús támadás lehe­tősége elkerülésének negativ, de Németországnak a kommunista érdekkörbe való bevonása pozitív célja érdekében is meg akarja aka­dályozni: Malenkov nemcsupán békét akar Németországgal, de kommunista Németországot is. Eltekintve attól, hogy a múltak bizonysága szerint a Szovjettel kötött szerződések gyakorlati ér­téke több mint kétséges, az "uj Locarno”-nak egyébként is csak akkor volna Europa békéjére kilá­tást nyújtó értelme, ha amögött a Szovjet részéről őszinte békeszán­dékok állanának. E békeszándé­kok minimális bizonysága az kel­lene legyen, hogy a Szovjet kivo­nul Magyarországból és a többi rabországokból és visszaadja sza­badságukat. Olyan uj Locarno, amely csak Németországnak, biz­tosítaná a Nyugat védelmét orosz megtámadás ellen, a rabnépeket megillető szolidaritás elhanyago­lását, hogy ne mondjuk, a Szov­jetnek való kiszolgáltatottságuk megpecsételését jelentené. Az "uj Locarnot” reájuk is ki kellene ter­jeszteni, — de attól tartunk, min­dez csak elméleti kívánság, mert a Szovjet nemhogy a rabországok szabadságát visszaadni és garan­ciaként “uj Locarnot" akarna ad­ni számukra, de Németországnak sem adna ilyen garanciát, mert akkor az egyesitett Németország nem zavartatná magát a Szovjet nyomástól, hanem a kommunis­táknak csak annyi szerepet és be­folyást engedne meg, amennyi az elenyésző választási eredménye­iknek megfelel. Akkora haderőt állítana fel, amilyen jólesik neki és épen ez az, amit a Szovjet nem akar. Arra pedig, hogy a raborszá­gokról lemondjon, még kevésbbé gondol Malenkov rezsimje. Ugyan ezen beszédében megismétli ugyan a Sztálintól örökölt szólamot, hogy nincs olyan ellentét, amelyet bé­késen meg ne lehetne oldani, de ugyanakkor minden kétséget ki­záróan meg is mondja, miként képzeli ezt a megoldást a rabor­szágok viszonylatában: "Aki nem érti meg, hogy nem lehet nyolcszázmillió embert, a demokratikus tábor országai né peinek nagy családját kénysze­ríteni, hogy lemondjon vérrel és verejtékkel szerzett történelmi vívmányairól, lemondjon saját népi hatalmáról és visszaállítsa a kizsákmányolok hatalmát, az csak ostoba helyzetbe juttatja önmagát. Az egész világ tudja, hogy az agresszív erőknek nem sikerül visszaforgatniok a tör­ténelem kerekét. Aki a nemzet­RÓBERT FŐHERCEG ÉS MARGHERITA SAVOYA-AOSTAI HERCEGNŐ ELJEGYZÉSE Photo Almásy, Paris. Mint örömmel értesülünk, Róbert főherceg, Zita királyasszony fia és Ottó trónörökös fivére Rómában augusztus hó 19-én eljegyezte Margherita savoya-aostai hercegnőt. Margherita hercegnő 1930-ban született és leánya Amadeo aostai hercegnek, aki 1942-ben Nairobiban (Afrika) az angolok fog­ságában hunyt el. A mennyasszony édesanyja Anna francia hercegnő, Páris grófjának nővére. Az esküvőt a tél folyamán fogják megtartani. A Krónika szívből jövő, meleg szerencsekivánatait és leendő házasságuk boldogságáért esdő imáit ajánlja fel a fenséges jegyes­párnak. -közi kérdésekben józan politi­kát akar folytatni, annak a reá­lis valóság talaján, a tények ta­laján kell állnia, függetlenül at­tól, kellemesek-e ezek a tények, avagy sem." Ebből szót érthetünk, ha Malen­kov épen az ellenkezőjét érti is de­mokrácia alatt, mint a demokrati­kus érzületü emberek és a régi moszkvai recept szerint, a maga bűnei elleplezésére másokat vádol imperializmussal és agresszióval. A tények valóságára hivatkozik, arra, hogy ők vannak birtokon belül a rabországokban. És hivat­kozik a Szovjet-blokk "népeinek nagy családjára”, mint amely már 800 milliós, ajánlva, hogy a Nyu­gat e realitás talajára helyezked­jék. De félve kerüli, hogy ez a 800 millió szabadon nyilatkozhas­­sék meg arról, tényleg a kommu­nista országok "nagy családjába" tartozónak érzi e magát? Ha ezt megengedné, kiderülne, hogy ez a 800 millió nem realitás, mert a rabnépek, köztük az oroszok is, utálják a kommunista rezsimet, amely az ókori törzsi vagyon­közösségek primitiv korszakáig akarja visszafordítani az idők ke­rekét. De lehet, módja adódik még, hogy erről másképen meggyőződ­hessék. . . -A Szovjet még nem válaszolt a Luganoba szóló meghívásra, de Malenkov augusztusi beszéde sem mi kétséget nem hagy aziránt, hogy érdemben misem változott a Szovjet külpolitikáján Sztálin elpatkolása óta és saját jószántá­ból a Szovjet sohasem is fog más politikát követni, mint amely a kommunista viíáguralmi tervek előrehaladását szolgálja. Van e ekként egyáltalán jelentősége, el­megy e a Szovjet Luganoba vagy sem? INDOKÍNAI magyar LÉGIÓSOK FELHÍVÁSA! "Bajtársak jelentkezzetek! A. francia idegenlégióban szolgálatot teljesített magyar harcosok az emigrációban “Leszerelt Légiósok Köre" néven bajtársi kör kiépíté­sén fáradoznak. Célkitűzésűk: egy más segítése erkölcsi és anyagi té­ren, a francia-magyar barátság qpolása s a légiós szellem tovább­­vivése. Vállvetve együtt dolgo­zunk a szent magyar ügyért! Bajtársak jelentkezzetek! Épít­sük ki a mi érdekképviseletünket. Jelentkezési cim: Leszerelt Légió­sok Köre (LELÉK) Achern b. Brühl, Germany. • OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Kiadóhivatalunk uj cime: 227 Fifth Ave., 6-ik emelet, New York City 16, N. Y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom