Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)

1953-08-15 / 8. szám

1953 augusztus. “KRÓNIKA” 11 -ik OLDAL Szent István Királyhoz! Hallod-e a Lehel kürtjét a Kárpátok ormáról; Árva néped zokogását templomaid tornyáról? Tudod-e, hogy a harangok elnémultak minálunk? Romok között, kifosztottan, fázva- éhezve járunk. Kolostorok ősfalai szent éneket zengenek. Mártírrá lett halottaink vigasztalnak csak minket. Dalos néped ajkairól rég elszállt a zsolozsma, Börtönökben, rácsok mögül, sírva imád Téged ma. Kik vették a koldusbotot, elhagyták az országod, A fél világ ellenség volt, jobb sors nemvárt őrájok. Nem repült a Turul madár lehajtott fejük fölött, Megsebesült szárnyaival, más országba költözött. Nem kell arany, sem dicsőség, csak mit Tőled örökölt; Ezer éves hagyományod, vérrel ázott magyarföld. Áldott legyen mindörökké csodatévő jobbkezed. Szent István! mi Öskirályunk, ne hagyd el bus nemzeted! • Argentina. GROSOVICHNÉ, SÖVÉNY TERÉZIA. források szerint Edwárd király és szentpétervári nagykövete, Sir Arthur Nicholson voltak a kezde­ményezők. Sir Edward Grey, Anglia külügyminisztere viszont emlékirataiban saját magát tüntet­te fel a szerződés értelmi szerző­jének. Szaszanov későbbi orosz külügyminiszter szerint állítólag Izvolskij agyában született meg a terv. A szentpétervári szerződés lé­nyege az volt, hogy Anglia és Oroszország megegyeztek egymás sál ázsiai politikájukra vonatkozó­lag, különös tekintettel Pefzsiára, Afganisztánra és Tibetre. A kez­detben laza angol-francia-orosz baráti viszony hamarosan erős sző vétséggé fejlődött ki és a szerző­dés megkötése után most már Anglia is Oroszország oldalán ál­lott s támogatta az orosz kormány balkáni politikáját. A barátságot Edward király és II. Miklós cár revali találkozója (1908) mégin­­kább elmélyítette. Érdemes itt rö­viden megemlítenünk, hogy VII. Edward korának egyik legaktí­vabb uralkodója és politikusa volt, akinek a Németország ellen irá­nyuló szövetségi rendszer kiépíté­sében jelentős része volt. Célja elérése érdekében fél Európát be­utazta, ellátogatott többekközt Spanyol- és Olaszországba is, hogy az uralkodókat ott is meg­nyerje terveinek. Lehet, hogy köz­rejátszott ennél unokaöccse, II. Vilmos német császár iránt érzett személyes ellenszenve is. Az annexió okozta válság után Izvolskij tovább folytatta a Mo­narchia szétzúzására irányuló po­litikáját. Tittoni, olasz külügymi­niszter segítségével sikerült a Tu­rin melletti racognigi kastélyban összehoznia a cárt az olasz király­­lyal. ahol a két uralkodó titkos szerződést kötött egymással kelet­­eürópai politikájukra vonatkozó­lag. Olaszország tehát praktiku­san már ekkor megszegte a legutoljára 1897-ben meghosszab­bított és később 1912-ben újra megerősített hármasszövetségben vállalt kötelezettségeit. Tripoliszi terjeszkedése'csakhamar súlyos el­lentétekbe hozta Törökországgal. Az olaszok, hogy tiszta helyzetet teremtsenek Tripoliszban, 1911 szeptemberében egyszerűen beje­lentették a tartomány megszállá­sát. aminek a törökök sebtében odadobott csapataikkal ellenálltak és ezzel'kitört a tripoliszi háború, mely több mint egy esztendeig el­húzódott. A küzdelemnek csak az okkupációt szentesítő lausannei béke (1912. október 18.) vetett végét. Közben Izvolskij, hogy az an­nexió alkalmával elszenvedett dip­lomáciai vereségét megbosszulja, még féktelenebb izgatásba kezdett a Balkánon. Külügyminiszteri tiszt ségét felcserélte a párizsi orosz nagykövetséggel és ezen a fontos állomáshelyén még intenzivebben dolgozhatott a központi hatalmak ellen annál is inkább, mert utódja Szaszanov külügyminiszter alig volt több, mint az ő akaratának engedelmes végrehajtója. A lázas orosz diplomáciai tevékenység eredményeként könyvelhető el az 1912-ben Bulgária és Szerbia kö­zött létrejött Balkánszövetség, melyhez csakhamar Görögország és Montenegro is csatlakoztak. A kezdetben kölcsönös barátsági szerződést hamarosan titkos kato­nai egyezménnyel is kiegészítették, melynek tartalmát a szerződő fe­lek csak az orosz kormánnyal kö­zölték. A Balkánszövetség éle ki­mondottan Törökország és az Osztrák Magyar Monarchia ellen irányult. Csakhamar azzal lepték meg a világot, hogy hadat üzentek a Portának (1912 október 17.) és azonnal meg is támadták a súlyos bajokkal küzdő Törökországot. A balkánállamok csapatai már Kon­stantinápolyi fenyegették, amikor a nagyhatalmak közvetítésére megkezdődtek a londoni béketár­gyalások, melyek azonban meg­szakadtak, mivel a győztesek ösz­­szevesztek ' a koncon. Szerbia, Montenegró és Görögország meg­támadták Bulgáriát, akikhez ha­marosan az eddig semlegességet tanúsító Románia is csatlakozott. Természetesen, Törökország is igyekezett kihasználni ezt a nem­várt, kedvező fordulatot és vissza­foglalta Drinápolyt az ellenségtől. A ritka kegyetlenséggel folytatott háborút a bukaresti béke zárta le, mely a balkánállamoknak hatal­mas területi nyereségeket juttatott. * * * A bukaresti béke után a szer­­bek sikereiktől annyira elvakultak, hogy nyíltan is a Monarchia “meg­támadására készültek. Hogy nyu­gati határaikat az Adriáig kiter­jeszthessék, Durazzót fenyegették. Az oroszok erre, hogy támogas­sák a szerbek törekvéseit, elren­delték a próbamozgósitást, mire a Monarchia is katonai rendszabá­lyokkal válaszolt. A fegyveres vi­szály kitörését csak nagy üggyel­­bajjal lehetett elkerülnie. Orosz­ország agresszív magatartását nagyban befolyásolta az is, hogy közben a cári politika nagy barát­ja, Poincaré lett Franciaország uj miniszterelnöke, aki Izvolskijjal rögtön a hivatalbalépését követő napon hosszabb megbeszélést foly tatott és Oroszország számára kor mánya legmesszebbmenő támoga­tását helyezte kilátásba. Az oro­szok joggal lehettek megelégedve, mert Franciaország élére Poinca­ré személyében olyan férfiú került, aki égett a Németország elleni revanche vágyától és ezzel az ed­dig békés és inkább defensiv jel­legű francia külpolitikának offen­siv színezetet adott. Még a nyár folyamán létrejött a titkos francia­orosz flottaegyezmény, melyben Franciaország biztosította szövet­ségesét, hogy német-orosz háború esetén teljes tengeri haderejével Oroszország segítségére fog sietni. Poincaré bizalmasan azt is a cári kormány tudomására hozta, hogy Anglia egy francia-német háború esetén a franciák oldalára fog áll­ni. Bethmann-Hollweg német kan­cellár, hogy rést üthessen a Né­metország köré fonódott gyűrűn, Törökországhoz keresett közele­dést. Vilmos császár 1913-ban Liman von Sanders tábornokot Konstantinápolyba küldte, hogy ott a hadsereg újjászervezésében a török kormány segítségére le­gyen. Párizsban, de főleg Szentpé­terváron nagy riadalmat keltett ez a hir és az uj Kokovcov féle orosz kormány megkísérelte errefel, hogy kiegyezzék Berlinnel, amit azonban a franciák meghiúsítot­tak. Párizs, hogy a balkáni álla­mokát még szorosabban a francia­­orosz szövetséghez fűzze, Szerbi­ának 100 millió, Montenegrónak pedig 40 millió frank kölcsönt nyújtott. Paléologue, Franciaor­szág szentpétervári nagyköveté­nek feljegyzéseiből pedig az is ki­derült, hogy Oroszország már ekkor nagy súlyt helyezett Romá­nia barátságának megnyerésére és a konstanzai találkozón, mely Miklós cár és Ferdinánd román király között jött létre. (Folyt, köv.) AMERIKAI MAGYAR KONGRESSZUS. Az Amerikai Magyar Szövetség ez évi közgyűlését “Amerikai Ma­gyar Kongresszus” néven október 6-án és 7-én tartja Washington­ban (D. C.), a Willard szállóban. Mint a meghívó mondja, “a kon­gresszus ez évben az amerikai ma­gyarság felelősségét kívánja hang­súlyozni az amerikai szabadság védelmében és az előadások, ta­nácskozások és határozatok ezt a tárgykört fogják felölelni” ‘‘A delegátusok jelentkezési és részvételi dija összesen húsz dollár, amiben a kongresszus költ­­ségait fedező regisztrálási költsé­gen kívül két ünnepi banket és egy közebéd ára is bentfoglaltatik”. “A kongresszus résztvevői az AMSZ-et fenntartó országos egy­letek, egyházak, gyülekezetek, nagybizottságok, egyesületek, osz­tályok, sajtó, rádió, stb. szerve­zetek kiküldöttei és meghívott vendégek lehetnek.”-^ZALB a csodás hatású kenőcs FÁJÓ LÁBAKRA! Biztos hatású érzékeny, viszkető, égő lábakra, tyúkszemekre és ke­ménybőrre. Ne írjon levelet. Küld­je be ezt a hirdetést 1 dollárral s mi megküldjük Önnek. Hétféle ha­tékony előny! Biztos sikerrel segít Önön! BRIDGEFIELD DRUG CO. Dept. B. C., 461 Gregory St. Bridgeport, Conn. KERESTETÉS Strommer Antal keresi Strom­­mer Károlyt és Strommer Lajost, kik 1912-13-ban vándoroltak ki Körmendről (Magyarország) Amerikába. Édesanyja neve: Strommer Ágnes, kb. 58-59 éves. Értesítést kérem Strommer Antal, Fleckendorf Post: Ansfelden Oberösterreich. Austria. Schnöll­­gut No. 14 címre. LEGUTÓBBI ELŐFIZETÉSEK Hálásan köszönjük a következő előfizetéseket: F. L. Hamilton $1.00, M. E. Cleveland 2.00, O. P. Cleveland $2.00, H. J. Berkeley (California) $2.00, Ch. I. Denver $2.00. R. P. Avenel, $2.00. A KRÓNIKA PARISBAN és MONTREALBAN A KELÉNY CfiGNÉL KAPHATÓ. USA-ból Magyarországra ruháscsomag­­továbbítás. Könyvek, újságok, szeretetcsomagok, ma­gyar szalámi, tokaji aszú, magyar kártya, KELENY cég, 12, Rue Grange Bateliere. Paris 9, 2116, St. Laurent Blvd, Montreal, Canada. Azonnali garantált szállítás I RIMIFON ■ az uj tbc. elleni gyógyszer, streptomicin, penicilin, insulin és min- ' \ den más gyógyszer! ' ’ Szállítunk a világ bármely részébe igy < i Magyarországba is, ahova minden , , szállításhoz magyarnyelvű Utasítást , ( mellékelünk. Nem kell várni export engedélyre! ' Sürgönyözzön, telefonáljon vagy írjon ' ' árajánlatért. ‘ Reichman Zoltán '* , j . /_ ] v. budapesti gyógyszerész magyar patikája. 1519 First Avenue, New York Telefon: TRafalgar 9-3080. Hallgassa Rádióprogramunkat ’ vasárnap délután 3-5-ig a new yorki' > WWRL-en, vasárnap délben fél 1-2- < , ig a Bronxi WBNX-en, szombaton , , d. u. 2-kor a Philadelphiai WTEL-en, Azonnali garantált szállítás! '______________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom