Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-07-15 / 7. szám
1953 julius. KRÓNIKA' Miért tört ki az első világháború? Irta: TAUBINGER M. LÁSZLÓ. Harminckilenc esztendővel ezelőtt a myár olyan sorsdöntő eseményeket hozott a világ számára, melyek hatását azóta is érezzük, különösen mi , a Dunamedence népeinek fiai. 1914 junius 28-án eldördült Szarajevóban egy revolver, mely kioltotta Ferenc Ferdinand, az Osztrák Magyar Monarchia trónörökösének életét. Ezzel kitört az első világháború, mely négy esztendő vérzivataros csatáiban tombolt szárazföldön, vizen és levegőben. Ha a világháborúra visszagondolunk, önkéntelenül is felmerül előttünk a kérdés:’ miért kellett mindennek bekövetkeznie? Kit tér heí érte a felelősség?. Hogy minderre a feleletet megadhassuk, legjobb. ha Sidney Bradshaw amerikai történelemtudós módszerét követjük és az 1914-es katasztrófa kirobbanását közvetett és közvetlen okokban keressük. A közvetett okok visszanyúlnak a múlt század elejéig, amikor «a gyorsiramu technikai fejlődés következtében megszületett a modern ipar, mely az egész eddigi termelési rendszert forradalmasította. A találmányok és az uj termelési módszerek eddig sohasem látott meggazdagodási lehetőségeket nyújtottak úgy az egyéneknek, mint az államoknak és ezek a kor liberalista szellemének megfelelőleg igyekeztek ezeket a végső határokig kihasználni. Amint a szabadverseny az egyének között kiváltotta a társadalmi, ugyanúgy az államok által űzött imperializmus kiváltotta a nemzetközi ellentéteket. Az egyre növekvő ipari termelés újabb és újabb nyersanyagokat és készáruk elhelyezése uj piacot követelt. Ezzel egyidejűleg az európai országok lakossága is rohamosan növekedett. Sorra keletkeztek a milliós városok az öreg kontinensen és lassan szűknek bizonyultak az eddigi országhatárok. Ezek a tényezők arra kényszeritették az európai népeket, hogy uj területeket hódítsanak meg részben a nyersanyagellátás biztosítása, részben pedig az árucikkek és emberfeleslegük elhelyezésére, A nagyhatalmak a kor szellemének megfelelőleg általában addig igyekeztek határaikat kitolni. amig ellenállásba nem ütköztek, az ellenállás viszont megszülte az ellentéteket. A- gazdasági expansió szállaival szorosan öszszeforrottak a nemzeti expansió szálai és a hatalmak nagyarányú, korlátlan gazdasági terjeszkedéséből következett nemzeti imperializmusuk is. A béke az erők egyen súlyától függött és hogy a nagyhatalmak ezt biztosíthassák, bonyolult szövetségi rendszerekkel igyekeztek érdekeiket megvédeni. Ezek a szerződések és viszontszerződések jellemezték leginkább az 1914 előtti világpolitikát és ezek ismerete nélkül nem lehetne a világháború igazi okait sem -felismernünk. A bécsi kongresszustól a francia-német háború befejezéséig, te-, hát 1871-ig, az európai egyensúly alapja az úgynevezett "Szentszövetség” volt, a Habsburg-Monar chia, Poroszország és Oroszorszák uralkodóinak szerződéses barátsága. Ez a szövetség a múlt század ötvenes éveiben meglazult, amikor Oroszország a Török-Birodalom rovására erős expansiós politikát kezdett folytatni a Balkánon, amivel a Monarchia érdekeit közvetlenül veszélyeztette, mert ősidőktől fogva a Balkán-félsziget képezte számunkra a természetes piacot. Ez volt az oka annak, hogy Ausztria nem avatkozott be Orosz ország oldalán az úgynevezett Krim-háboruba (1853-1856), amiben az oroszokat a törökök segítségére siető nyugati hatalmak megverték, hanem semleges magatartást tanúsított. Ez a semlegesség természetesen nagy orosz erőket kötött le a Monarchia határainál. ami által Ausztria közvetve hozzájárult a cári hadsereg vereségéhez és ezt Szentpétervárott nagyon rossznéven vették Bécstől. Bismarcknak ugyan még sikerült nagynehezen 1873-ban a “háromcsászár egyezményt” össze hoznia, ennek azonban már alig volt jelentősége, mert a szerződés inkább csak formális szavakat tartalmazott a kölcsönös jóviszony és barátság kifejezésére. Oroszország közben tovább folytatta balkáni politikáját és 1877-78-ban újabb támadást indított Törökország ellen, melyet ezúttal győzelemmel fejezett be. Anglia, de főleg a Monarchia nem nézhették tétlenül, hogy Oroszország megvesse lábát a Földközitenger vidékén és hogy az orosz expansió okozta politikai feszültséget egy általános háború elkerülésével lehessen enyhíteni, Bismarck kezdeményezésére összehívták a berlini kongresszust, (1878) melyen az európai hatalmak Oroszország sikereit erősen megnyirbálták és Bulgária okkupációjának ellensúlyozására az Osztrák Magyar Monarchiát Bosznia és Hercegovina megszállására hatalmazták fel. A berlini kongresszus után az orosz-német viszony is megromlott, mert Gorcsakov orosz külügyminiszter rossznéven vette Bismarcktól, hogy Andrássy politikáját támogatta Oroszországgal szemben. Bismarck erre megkötötte Ausztria- Magyarországgal a kettős szövetséget, melynek lényege az volt, hogy abban az esetben, ha Oroszország részéről a szerződő felek egyikét támadás érné, a másik szerződő fél teljes katonai erejével a megtámadott segítségére siet. A “háromcsászár-egyezményt" ugyan mégegyszer felújították 1881-ben, de Oroszország 1885-ben tanúsított bulgáriai magatartása miatt elvesztette alapjait. Helyette a központi hatalmak Olaszországgal kötötték meg az úgynevezett hármasszövetséget, melynek ugyanúgy védelmi jellege volt, mint a kettőd szövetségnek azzal a különbséggel, hogy francia támadás esetére részleges, közös francia-orosz támadás esetére pedig teljes katonai támogatást biztosítottak egymás számára a szerződő felek. Hogy az Osztrák Magyar Monarchia a békét kereste, mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy halálos ellenségével Olaszországgal nemcsak kibékülni volt hajlandó, de defensiv szövetségre is lépett vele. Bismarck, német koncellár azonban még tovább ment. 1887-ben megkötötte Oroszországgal az orosz-német viszontbiztosító szerződést. melyben Németország elismerte Oroszország balkáni érdekeinek jogosságát különösképen Bulgáriában és arra az esetre, ha Oroszország a tengerszorosokat birtokába akarja venni, erkölcsi és diplomáciai támogatást helyezett a cári politikai számára kilátásba. (Bismarck utódai ezt a szerződést, mely lényegesen hozzájárult az európai békéhez, lejárta után nem ujjitották meg.) Erre Anglia megkötötte Ausztria-Magyarországgal és Olaszországgal a “keleti hármasszövetséget”, melyben Törökország határainak épségét garantálták orosz támadás esetére. (1887 december 12.) Oroszország sorozatos európai kudarca után elvesztett presztízsének helyreállítása céljából Keletázsiában aktiválta expansiós politikáját és Kínával kötött szerződése ellenére 1896-ban megszállta Port Arthurt, aminek következménye az lett, hogy hamarosan Japánnal került ellentétekbe. 1904- ben kitört a japán-orosz háború, melyben Oroszország súlyos vereséget szenvedett. metországnak nem tudta elfelejteni az 1871-es vereséget és Elzász- Lotharingia elvesztését, Angliával feszült volt a viszonya az afrikai terjeszkedéséből származó okok miatt, a Monarchia pedig nem lehetett érdekes számára, mert a hár masszövetség révén Németország oldalán állott. így magától értetődött, hogy a francia kormány Oroszországhoz keresett közeledési lehetőségeket. Carnot elnöksége alatt hatalmas beruházási kölcsönt nyújtott a cári birodalomnak, ami alapja lett az orosz-francia viszony további fejlődésének. 1892-ben már orosz-francia katonai szerződést kötöttek, melyben a két állam kölcsönös katonai segítséget ígért egymásnak német támadás esetére. Ez a szerződés lett a későbbi hármas entente magva, mely a világháborúban tényleg bevált. Már 1899-ben kibővítették olyan formában, hogy a szerződés életbelép abban az esetben is, ha az európai egyensúly felborulna. Anglia a múlt század vége felé nem igen avatkozott be az európai politikába. A hatalmas birodalom Viktória királyné uralkodása alatt minden figyelmét gyarmatainak szaporítására fordította s az európai ügyek csak annyiban érdekelték, hogy a hatalmi egyensúly fel ne boruljon és hogy a tengerek feletti uralmát biztosíthassa. Afrikai területeit Egyiptom, Szudán, Szomáliföld, Nigéria, Rhodézia és a Burföld, stb. meghódításával szaporitotta. Az országnak belső hajai, kivéve az ir kérdést, alig voltak. Épen ezért az angol politika nem akarta egyik európai csoport mellett sem lekötni magát, mert tengerentúli politikáját job-11 -ik OLD AU ban tudta érvényesíteni, ha függetlenségét megőrizte. Ez a helyzet azonban abban a pillanatban megváltozott, amikor a fiatal Német Birodalom megszilárdult és lakosságának erős megnövekedése és iparának hatalmas fellendülése következtében felbáto ritva érezte magát arra, hogy kontinentális politika folytatása helyett világpolitikába kezdjen. Nyersanyag szükségletének fedezésére és túlnépesedett lakosságának elhelyezésére a németek is követték a többi nagyhatalom példáját és gyarmatok szerzésébe kezdtek. Németország gyarmati terjeszkedését békés eszközökkel tudta megvalósítani. Részben polgárai által megszerzett területekre terjesztette ki az^ állam védelmét (Togo, Kamerun, Németnyugat- és Németkeletafrika), vagy csere és szerződések utján szerzett a többi hatalomtól területeket (Zanzibár. Középszudán, Bismarck-szigetek, stb.) Gyarmatainak biztosítására a német kormány a századforduló alkalmával megkezdte flottájának fejlesztését, amit azon ban Anglia nem nézhetett tétlenül. Bismarck már 1880-ban elérte, hogy a hadsereget erősen megnövelték és hires február 6-iki beszédében elhangzott a szerencsétlen szólam: “Mi németek csak Istentől félünk, de senki mástól a világon!” 1893-ban újra növelik a had sereget és 1898-ban Hohenlohe kancellár megszavaztatja az első 1900). sj, ífc # Ü; Amikor VII. Edward 1901-ben trónra lépett, Anglia már kimondottan németellenes politikát kezdett folytatni, mer félt a német tengeri ' hatalom növekedésétől. Ennek a politikának mozgató rugója, maga a király volt. Miután Chamberlain angol gyarmatügyi miniszter szondirozásai (1898) és később Salisbury kísérlete egy német-angol szövetség megkötésére vonatkozólag meghiúsultak (1901), Landsdowne lord angol külügyi államtitkár 1904 április 8-án megkötötte az angol-francia szerződést (entente cordiale) Delcassé francia külügyminiszterrel. (Folyt, köv.) HELYREIGAZÍTÁS. Dr. Altorjai Endre és Rencsár István urak (Caracas, Venezuela) a Caracasi Magyarok Bajtársi Köre lapunkban megjelent nyilatkozata kapcsán annak megállapítását kérik, hogy ők szabad királyválasztók és aláírásuk tévedésből került a névsorba. LEGUTÓBBI ELŐFIZETÉSEK Hálásan köszönjük a következő előfizetéseket: B. M. D. Cordoba $1.00, M. P. Cleveland $6.00, F. K. Cleveland $2.00. K. J. Cheltenham, Anglia 44, international coupon. Idő és bélyeg takarítás céljából forduljunk bevándorlási ügyekben egyenesen az Amerikai Magyar Szövetséghez, 1624 Eye St. N. W. Washington 6, D. C. Segélyügyek ben direkt az American Hungarian Relief címre írjunk: 246 Fifth Avenue, New York, N. Y. Franciaország ezekben az idők ben meglehetősen elszigetelve állt az európai hatalmak között. Néflottatörvényt a páriámén1 1, melyet csakham.ii követ a második