Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-06-15 / 6. szám
1953 junius. •KkóNIK A” 3-ik OLDAL A magyar ifjúsághoz! A Magyar Nemzeti Bizottmány és a béke Irta: SZENTGYÖRGYI FERENC (Argentina) Az ifjúság gyorsan lelkesülő, hevülékeny természetéi minden időkben hihasználták elavult rendszerek lezárására, uj koreszmék uralomra juttatására, amelyek az emberiséget valamilyen formában és irányban előrevitték. A régi időkben a szabadság-eszmék voltak azok. amelyek szent és tiszta ügyéért harcba szállt az ifjúság, anélkül azonban, hogy az ősi, szent alapokhoz hozzányúlt volna. így valóban fejlődés történt, amely a nemzetet megerősitette évezredes pozíciójában. Az évszázadunkban elburjánzott istentelen, embertelen téveszmék ugyancsak az ifjúságot igyekeztek magukhoz ragadni, jól tudván, hogy a már egyszer szabad és alkotmányos életet élt nemzedékek c koreszmékkel szemben érzéketlenek lesznek, mig az ifjúság ezek nem ismeretében hatalmas ugródeszkául lesz használható. Az ifjúság lelkének megmérgezésére (az ő nyelvükön felvilágosítására) “átnevelő munkát fejtenek ki, amely főleg saját múltúnk ócsárlására és beszennyezésére terjed ki és generációk ilyen szellemben való átnevelése valóban meghozhatja ősi nemzeti eszményeink és kétezeréves keresztényi erkölcsi világrendünk elsülyedését. Éppen ez az, amiért hozzátok fordulok ifjú magyar testvéreim! Mert jobb, tisztultabb világot csak jobb, tisztultabb emberek építhetnek fel. Ezek pedig a Xi soraitokból fognak kikerülni, akik a mai ‘haladás'’ korszakában az istentelenség és embertelenség elburjánzását láttátok, az elvadultak önkényuralmát, az élet szépségének és értelmének megcsúfolását és kigúnyolását és mégis ti fogjátok felépíteni az uj emberi világot, annak értelmet és tartalmat adni. Jogosnak tartom, hogy erről éppen én szóljak hozzátok, akikhez tartozónak tartom magam, ha éveim száma szerint nem is vagyok ifjú már, de azon a jogon, hogy ugyanazon világ emlőin nevelkedtem, mint ti. Történelmünknek már csak egyik legtragikusabb korszakát ismertem, a trianoni világot, hiszen a régi, boldog ferencjózsefi világ utolsó béke-esztendejében alig voltam hét éves. Azt a világot én is csak az idősebbektől, tanulmányaimból ismerem, nem hivatkozhatom tehát személyes tapasztalataimra, vagy élményeimre, de józanul elgondolva, akik több világot ismertek, mint mi, több összehasonlítási lehetőségük van, mint nekünk, valószínű, hogy ítéleteik is értékesebbek. Ha ama ferencjózsefi korról beszélnek, alatta a magyar nemzet utolsó nagyságát és fénykorát értik, amely időtartamával majdnem háromnegyed évszázadot tesz ki, a nagy Monarchia úgyszólván minden polgára nagyapától unokáig I. Ferencz József uralkodása alatt született és élt, a felülről Iesugárzó tisztesség, becsület, kötelességtudás, nagyhatalmi öntudat, ezek következményeképpen jólét és biztonság hatották át a Monarchia Atyjának minden alattvalóját. Azért szólok most minden ifjú magyar testvéremhez, akik azt a világot nem ismerhették és a trianoni “független” idők hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos propagandája pedig azoknak a tényezőknek a gyalázásábán élte ki magát, amelyek ősi hazánkat a török hódoltság által bekövetkezett óriási vérveszteségünk dacára is épségben fenntartották, hogy tisztán lássuk, mi vezetett a magyarság e szörnyű romlásához. Az a nemzedék, amely elődeitől egy ép országot kapott, de ránk csak, egy csonkot hagyott, értelmetlen függetlenségi szajkózásával igyekezett indokolni és elleplezni szörnyű bűneit és az utánuk következő nemzedékbe azt a tévhitet belenevelni, hogy a közel négyszázéves nagyhatalmi keretből való kiszakadásunk nemzeti létkérdés volt. Hogy létkérdésünk volt-e, vagy éppen legnagyobb nemzeti katasztrófánk előidézője, talán felesleges kifejtenem. Egy bizonyos, hogy a magyar ifjúságot a nemzeti lét, vagy nemlét kérdésében és a nemzet történelmi céljait illetőleg soha annyira félre nem vezették, mint minket, aminek az lett az eredménye, akár hiszitek, akár nem, hogy történelmünknek a tatárjárás és török hódoltság mellett legtragikusabb korszakának, az u. n. trianoni korszaknak a magyarság népi sorvadásának (születési arányszám 18 volt, a stagnáláshoz is 22 szükséges) és a legégetőbb reformok elmaradásának (földreform) is akadnak rajongói. Ha abban a nemzedékben akadnak ilyenek, akik mást nem ismertek, még megbocsájtható, akik azonban a magyarság utolsó fénykorában és büszke nagyhatalmi öntudatában éltek és még a mai nemzeti pusztulásunk idején is az ellen lázitanak, nemzeti létünk és jövendő magyarságunk elleni bűntényt követnek el. Ez a függetlenségi macskazenés Gömbös közszereplése idején volt delelőben. Mérhetetlen tragédiája népünknek, hogy lobbanékonyságánál fogva hajlamosabb hallgatni a demagógiára, mint a megfontolt bölcsességre. Mennyire más irányba terelődhetett volna sorsunk, ha az utolsó száz év alatt inkább Széchenyi, Deák mögé sorakozik fel a nemzet és később is a mérséklet és a megfontoltság útját járja. Azt a nagy ködöt, amelyet a trianoni világban mesterségesen előidéztek, most magunknak kell szétoszlatni, hogy a nemzeti nagyiét felé vezető útra ismét rátaláljunk. Ifjú magyar testvérem! A függetlenség szép eszme és a nemzet léte legfontosabb pillére. Ahhoz azonban, hogy függetlenek lehessünk, ERŐ KELL! Ez a függetlenség egyetlen kelléke! Vannak, akik a trianoni időket függetlennek tartották. Amikor Benes és Titulescu felváltva, vagy együttesen rúgtak belénk, ahogy éppen nekik tetszett. Bezzeg próbált volna velünk bárki is akkor játszani, amikor egyesek szerint "állitólag” nem voltunk függetlenek. Ahhoz, hogy valóban Irta: vitéz RAPAIGS DEZSŐ A Magyar Nemzeti Bizottmány egyes tagjai arra hivatkoznak, hogy ők a magyar nemzet egyetemességének alkotmányos képviselői és hogy az orosz megszállás alatti választások utján odahaza elnyert pozíciójuk legalis volt 1945-tői egészen addig, amíg jobbnak nem látták az országból elmenekülni. A nemzetközi jogszabályok, melyeket a demokratikus államok ma is elismernek, határozottan megállapítják azt, hogy egy országnak, mely idegen fegyveres erők által van megszállva, vagy egy idegen hatalom befolyása és nyomása alatt áll, nincs meg az alkotmányos ést politikai szabadsága. Ebből kifol yólag a háború befejezése után, az orosz megszállás alatt megtartott választások nem minősíthetők legálisnak és igy az ezen választások alapján létrejött parlament és kormányok sem tekinthetők annak. Eltekintve ettől 194 5-ben több százezer magyar választó nem vehetett részt a választásokon, mert egy részük hadifogságban volt, egy részük pedig még külföldön tartózkodott, ahová az oroszok elől kimenekült. Ez a körülmény méginkább alátámasztja a választások. illegalitását. Ha az 1945-ben végrehajtott választásokat legálisnak ismernénk el, agy ezzel egyúttal elismernénk az 1947-ben kötött párisi béke érvényességét is. Már pedig annak a lénynek a rnegáillapitása, hogy a párisi békét nem a nemzet szabadon választott képviselői kötötték meg, rendkívül nagy jelentőségű. Gyöngyösi ur és társai, akik minden különösebb előkészület nélkül és csak lényegtelen ellenérvek kifejtése után azonnal aláírták a békét, nem sokat törődtek az ország érdekeivel, nekik az volt a fontos, hogy kormányon maradhassanak. Jó lenne, ha a Magyar Nemzeti Bizotmány egyes tagjai, minden önérdeket félretéve, mérlegelés tárgyává tennék a fenti körülményeket és megtalálnák az összefüggést a múlt, a jelen és a jövő között. Az emigrációban élő magyarság nagy többsége már meghozta az ítéletet, mely szerint nem az a fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bizotmány egyes tagjainak a jogfolytonossága fenntartassék, hanem az, hogy a párisi béke érvényességét a nemzet egyetemessége ne ismerje el. Ezt kívánja a Haza és a Nemzet érdeke és ez felel meg a valóságnak is. (Ausztrália). függetlenek legyünk, kb. olyan erőseknek kell lennünk, mint a közelben lévő nagyhatalmak. Tiz-husz milliós országok függetlensége azon a helyen, ahol a Duna-térség népei élnek ÖNÁMITÁS. De egymásba kapaszkodva, egymás kezét fogva, igenis lehetünk függetlenek, csak együttesen a már fentebb említett erőelmélet alapján. Gondoltál-e ifjú magyar testvérem arra, hogy utolsó századunk nemzetünk jövőjét féltő legnagyobb és legbölcsebb államférfiai mind a királyságban látták a magyarság fennmaradását, függetlenségét és ezeréves Hazánk épségét. ÉS ŐK EGY SZÁLIG izig-vérig magyarok voltak. Megfigyelted-e, hogy a demagógok, akik a magyarságot forradalmakba és a lejtőre vitték, szinte kivétel nélkül idegen vérüek voltak. Látod-e, hogy éppen azok ünneplik a legnagyobb hangoskodással a szabadságünnepet otthon és a hontalanságban egyaránt, akik otthon a legborzalmasabb terroruralom alatt tartják a magyarságot és azok, akik a kevesek pártdiktaturáját akarják majd a felszabadítás után ráhúzni a magyarságra! Megfigyelted-e, kik vádaskodnak uralkodóházunk ellen? Nézz körül, hogy kik azok, akik a haladó szellemet úgy értelmezik, hohgy a “haladásért” el kellene dobnunk ősi intézményeinket, hagyományainkat, Szent Koronánkat, sőt őseink vérével oly bőségesen öntözött földünk legnagyobb részét is önszántunkból! Ezeknek az ereiben idegen ősök vére csörgedez! Ez volna nekik a haladás: A germán birodalom felé! Nekünk szomorú gyászmenet a nemzet temetője felé! A magyar föld árulásából elég és mert a fajelméletet ök találták fel, hát majd a nemzet vezetőférfiainak a kiválasztásánál mi is a fajelmélet alapjára fogunk helyezkedni és követni legbölcsebb, izig-vérig magyar nagyjaink tanítását, akik a magyarság fennmaradását az uralkodóházunkhoz való hűségben jelölték meg. ALIG MÚLT EL NÉHÁNY ÉVTIZED, SZEMÜNK LÁTTÁRA BEIGAZOLÓDOTT, HOGY A MAGYAR NEMZET NAGYSÁGA URALKODÓHÁZUNKÉVAL VOLT ÉS VAN MA IS ÖSSZEKÖTVE. Miért hittünk mi mindig inkább a demagógoknak, a nyugtalan forrófejüeknek és idegen vérüeknek és miért nem azoknak, akiket ma is legnagyobb és legbölcsebb államférfiainknak mondunk és tartunk! * * * Egyik neves írónk azt mondotta néhány év előtt: “Elérkezik az az idő, nem is nagyon sokára, amikor a konzervatív ifjúság le fog számolni az elaggott forradalmárokkal.” És az az idő valóban közeledik, ifjú magyar testvéreim és fel is fogjuk számolni az elaggott forradalmárok átkos vívmányát a “független” törpe államot. EGY FRANCIA MONDÁS SZERINT: “AKI 20 ÉVES KORÁBAN NEM VOLT FORRADALMÁR, ANNAK NINCS SZIVE, AKI AZONBAN 30 ÉVES KORÁBAN IS AZ, ANNAK NINCS ESZE”. Ha ez igaz és az elaggottak még most is forradalmárok lennének, ak-
