Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)

1953-04-15 / 4. szám

“KRÓNIK A” 11 -ik OLDAL 1953 április rék honfitársakról nem beszéltem még. Nem azért, mintha róluk meg feledkeztem volna. Természetesen jó lenné, ha az ideiglenes kor­mányt velük együtt, vagy legalább is hozzájárulásukkal lehetne meg­alakítani, de ez ma lehetetlen. És meg vagyok győződve arról, hogy az otthoniak is jóváhagynák, ha az ideiglenes kormány a fentiek szerint és a fenívázolt célra ala­kulna meg. így senki meg nem rö­vidülne, senkinek nem kellene "párt”, vagy "nemzetpolitikájá­­ból” egy jottányit sem feladnia. Nyugodtan kidolgozhatná részle­tes programmját és felkészülhetne — a széthúzás, az egységbontás vádja nélkül — a nemzet nagy döntésére. Hiszen munka annyi van, hogy csak győzzék! Otthon minden romokban hever, mindent újból és uj gondolatok alapján kell felépíteni. Ezt megelőzőleg azon­ban mindent részleteiben is jól át kell gondolni és megtervezni. Aki ebbe csak akkor akar belefogni, ha már hazaértünk, az máris leké­sett. Az ideiglenes kormány pedig áthatva attól, hogy az egész emig­ráció — mondhatnám az egész nemzet — bizalmát bírja a tekin­tetben, hogy a nemzet döntését fogja lehetővé tenni, nyugodtan hivatkozhatik az egész nemzet, de legalább is az egész emigráció osz­tatlan bizalmára és támogatásira. Abban pedig nincs kétségem, hogy a nyugati hatalmak a fentiek sze­rint megállapított kormányzati cé­lok ellen kifogást nem emelnének. Hogy- az igy megalakuló kor­mány a beléje helyezett bizalom­mal vissza ne éljen, illetve vissza­­ne élhessen, hogy különösen a nemzet döntése tekintetében való­ban pártokra, személyekre való tekintet nélkül csakis a nemzeti akarat szabad megnyilatkozhatá­­sára készíthesse az utat. garanciák is biztosíthatók lennének, de ezek tárgyalása túl megv a tanulmá­nyom keretén. LEVELEKBŐL Ezen a Husvéton is, mint min-' den elmúlt évben, amióta hazánkra terjeszkedett a bizonytalanság ár­nya és amióta sikerült a sötét go­noszságnak ezeréves hazánkat megcsufolni, történelmünkbe gyá­szos évtizedeket erőszakkal beé­kelni, melyet nemzetünk soha nem kívánt és nem érdemelt, könnyes szemmel, fájó szívvel kérjük a föl­támadt Krisztust és jóságos Aty­ját, hogy vegye el tőlünk a keserű pohárt és adja meg népünknek a testvéri összetartást, hogy egy­­uton haladva, szabadon az otthoni vezéreinkkel együtt, a világ min­den tájára szétszóródott magyar­ság boldogan ünnepelhesse a föl­támadást, a Krisztust. Tizenöt éve már, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával népünk nyiltan meg­mutatta a világnak az egyetlen és követendő utat, amely a föltámadt Krisztusi Tanítás követése volt. Azóta sajnos, a sátán vetette meg lábát szeretett hazánk földjén és igyekszik még az emlékét is el­törölni mindannak, ami olyan szent és féltve őrzött kincs volt a magyarság számára Szent István óta, a keresztény hitet és a Krisz­tusi szeretetet. Megpróbálja népünkbe beleül­tetni a gyűlölködés magvát, re­mélve, hogy igy egy meghasonlott nemzet hitehagyottan majd arra a pontra sülyed, ahol csak Luci­fernek és vörös földi helytartói­nak van helye. A magyar népben azonban van annyi öntudatosság, hogy a veszélyt még idejében felismeri és soha nem válik a vö­rös ördög gyarmatává. 1953 Husvétján mi a szabad világban élő magyarság az ottho­ni elnyomott véreink helyében is imára kulcsolt kézzel kérjük a föl­támadt Krisztust és igazságos Atyját, hogy a sok szenvedés után űzze ki hazánkból a pogány zsar­nokságot és engedje meg, hogy megtisztulva minden kisértéstől az Eucharisztia szellemében el­foglalhassuk keresztény helyün­ket Szent István ezeréves Ma­gyarországában. Bízva bízunk, hogy eljön né­pünk feltámadása, mert az igaz­ságnak győzni kell a gonoszság felett. Hiába minden erőlködése Moszkva véres hóhérainak, olyan népet mint a magyarság, aki ezer­éves keresztény múltra tekint vissza, megtörni nem lehet. Le­fogja magáról rázni a vörös igát, szétszórt fiai haza mennek és sze­retett királyával együtt boldogan, Krisztus szellemében fognak hoz­zá egy újabb ezerév megalapozá­sához. t?---- —x.____I___ __1, i cüieiiy enuien Kívánóit" Őfelségének a Felségesasszony­nak, a mélyen tisztelt Szerkesztő­ségnek és minden magyar honfi­társamnak kellemes Húsvéti ünne­peket. Adelaide, Ausztrália, 1953 áp­rilis. L. KORBULY. A “SZABAD MAGYAROR SZAG HANGJÁNAK” PÁLYÁZATA. Felkérettünk a következők köz­lésére: A Budapesten megjelenő Esti Budapest cimü kommunista napi­lap “Felszabadulás” címmel pá­lyázatot hirdetett a Szovjetunió újabb glorifikálására. A pályázat célja, hogy a pályaművek mint személyes élmények “történelmi dokumentumai legyenek” a felsza­badításnak és “még inkább elmé­lyítsék a magyar nép örök barát­ságát, örök szeretetet a Szovjet­unió iránt.” A Szabad Magyarország Hang­jának vezetősége ellenpályázati felhívással fordul mind a hazai, mind a külföldön élő magyarság­hoz Az Esti Budapesttel ellentét­ben senkit sem akarunk semmiféle idegen hatalom iránt örök hálára inspirálni. Inkább azt szeretnénk, ha pályázóink személyes élménye­iket az eseményekhez híven írnák meg, mert igy Írásaik valóban “történelmi dokumentumai” lehet­nek az 1944-45-ös időszaknak. Mondják el őszintén, tapasztala­taik szerint/ milyen magatartást tanúsított a szovjet hadsereg az úgynevezett “felszabadulás” ide­jén és milyen érzelmekkel fogad­ták mind.maguk, mind. környeze­tük a földjükre lépő szovjetorosz PANASZ A NEMZETKÖZI VILÁGPOSTA EGYESÜLETHEZ Tette: KÓRÓDY-KATONA JÁNOS, volt országgyűlési képviselő. Az egyes államok közötti póstaforgalom szabályozása ügyében 1874-ben Bernban megalakult a Világpóstaegyesület, melynek tagjai mindazok az államok, amelyek a nemzetközi egyezményt aláírták. Ebben kötelezték magukat a póstaforgalom kölcsönös zavartalan le­bonyolítására. Magyarország akkor még Ausztriával együtt lépett be és irta alá az egyezményt, v 1900 április 25-től kezdve Magyarország önálló tagja volt a “d’Union Postala Universelle”-nek, mely körülmény újabb jogi kö­vetkezményeivel együtt a Rómában 1907 október 1-én tartott Kon­gresszuson lépett érvénybe. Azóta Magyarország két kongresszuson kötelezte magát a nem­zetközi postai megállapodás betartására. így 1947 julius 4-én Páris­­ban, ahol a Conventiót a magyar kormány részéről Dr. Szentiványi Ernő és Módos Elemér, továbbá 1952 julius 11-én Brüsselben, ahol a kormány részéről Benkő József és Módos Elemér írták alá. A külföldi államok, Schweitz, Németország, Ausztria (kivéve az orosz megszállást), Franciaország, Amerika és a többi államok pon­tosan betartják ezt a kölcsönösségi megállapodást, egyedül a kommu­nista magyar kormány teszi túl magát minden megállapodáson. A kormánynak még a levelek cenzurálására sincs joga a levél­titok sértetlenségét biztositó és még mindég érvényben levő magyar törvény szankciói alapján. De ha ezen a kommunista kormány tul­­teszi magát, mégis fenáll ez a kötelezettsége, hogy cenzurálás után kikézbesittesse a postai küldeményeket. A póstai összeköttetés a külföldön élő magyarság és az otthon élő magyarság között maldnem teljesen megszűnt. A külföldről fela­dott csomagoknál fertőtlenitő intézeti nyilatkozatot, a ruhanemüeknél pontos, darabonkénti méretet kívánnak, a csomagok többször vissza­jönnek a határról oly indokolással, melyből látszik, hogy a magyar posta mostani urai nem akarják kikézbesiteni a címzetteknek a külde­ményeket. Pedig a magyarországi lakosság nélkülöz az oroszországi kiszállítások és az ország kirablása miatt. Levelek, melyek semmi politikai szöveget nem tartalmaznak és csupán családi dolgokat tárgyalnak, a külföldről nem érkeznek meg Magyarországon a címzettekhez és viszont hónapokon keresztül nem jön Magyarországról levél. Sőt továbbmenőleg a nyílt levelezőlap, mely könnyen kontrollálható, Magyarországon nem lesz kikézbesitve és viszont onnan nem lesz továbbítva a külföldre. Újabban nyilván­tartásé ~ V é / é t ü ék ätokföl a~családokról, melyek külföldi rokonaiktól postaküldeményeket kapnak. Nem elég, hogy a családok szétszórva élnek a világ minden táján, még ráadásul nem tudják a családtagok egymással fentartani az érintkezést sem, mely csupán családi ügyekre vonatkozik. KINEK VAN ERRE JOGA?! Ki meri megtenni ma emberek százezreivel azt, amit a kommunisták megtesznek? És ezek mondják, hogy ők az emberiség boldogságát hozzák! Ily körülmények között határozta el a “Mindszenty Mozga­lom”, hogy a magyar postánál fenálló visszaélések miatt panasszal él a “Weltpostvereinnál” Bernben. A mostani magyar kormányzatnak kötelessége betartani a megállapodásokat és ahogyan külföldön ki­­kézbesitik a póstai küldeményeket, úgy kötelessége ez neki is, köte­lessége kiengedni a póstai küldeményeket. Ez az emberi jogok egyike. A Weltpostvereinnak fel kell szólítania a magyar kormány­zatot a megállapodások teljes betartására és ha ennek nem lenne ered­ménye retorzióval kell élnie, melynek végső eszköze a Weltpostvere­­inból való kizárás. Evvel párhuzamosan az Egyesült Nemzetek elé fogja vinni ezt az ügyet a Mindszenty'Mozgalom. katonákat? A pályázatra beérkező Írásmű­veket, az Esti Budapest cimü lap­pal egyidejűleg, hetenként egy­szer közvetítjük rádiónk hullám­hosszain. A legjobb pályaművek * jutalmazására a kommunista újság feltételeinek megfelelően a követ­kező dijakat tüzzük ki: 1. dij 100 dollár. 2. dij 40 dollár. 3-4. dij 20- 20 dollár, tiz öt dij 10-10 dollár. A dijak kifizetését minden eset­ben a pályázó lakóhelye 'szerint érvényes valutában eszközöljük. A pályázatot május 15-én zár­juk le; eredményhirdetésre május 23-án kerül sor. Az írásművek ter­jedelme ne legyen több mint 220. 50 gépelt betűből álló sor. Kérjük a pályázókat, hogy írá­saikat Szabad Európa Rádió Ma­gyar Osztálya címre (München, Englischer Garten 1.) küldjék. “Felszabadulás”-pályázat megje­löléssel. KERESTETES Hajek Lászlót, (V. Canada (, Ivasko Andrást (V. Ausztria) és Dőr Sándort (V. Brazília)) kere­si Némethy Tibor, Beaton, B. C. Canada. HIBAIGAZÍTÁS. A “Magyar nép hangja” rovat­ban legutóbb Besztercey Károly aláírással közölt levél Írója nevé­nél sajtóhiba történt. A helyes név Berzencey Károly, Németal­föld. (Hollandia.) LEGÚJABB ELŐFIZETÉSEK L. B. Los Angeles $2.00. K. S. Cacramento $2.00, S. T. Santa Monica $2.00, G. J. Puerto Cabel­­lo, Venezuela $5.00. Dr. B. L. Trenton $2.00, Dr. G. I. Ann Ar­bor $2.00, H. I. Chicago $2.00, V. A. Nevvj York $2.00, K. A. La­­kiview $2.00, Z. J. Derly, Anglia $2.00, Ny. P. Garwood $2.00. D. C. P. Fort Worth $5.00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom