Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-03-15 / 3. szám
6-ik OLDAL KRÓNIK A” 1953 március KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. szemben. Ebben a mérhetetlen szenvedéssel és mártír lélekkel vívott harcban Mindszenty bíboros a magyarság vezére, akinek négyéves fogsága többet mond minden ékes-szónál és beszédnél, mert áldozatos, odaadó, hűséges tette és cselekedete több mint intés, figyelmeztetés és tanítás, mivel példamutatás, melynek hatása mindennél nagyobb és eredményesebb!! Mindszenty bíborosnak börtöncellája, bármit is határoznak felöle a kommunista rabtartók, a magyar lélek zarándokhelye, honnan minden magyar erőt, bátorságot, lelkesedést és áldozatos hősiességet szerez magának és ö már életében bevonult a legnagyobb hithősök és hazafiak sorába. És mi szégyenkezés nélkül valljuk be, hogy ma még tehetetlenek vagyunk nagy mártírunk kiszabadítása érdekében, de az idő nekünk dolgozik s mi keresztényi türelemmel várunk, mert Mindszenty bíborosnak áldozatossága és nemzetünk szenvedése megvált minket a bolsevizmus kegyetlenségeitől és visszavezérel Krisztus útjára, az igazi boldogságra, mely Isten országának itt a földön való megvalósítását elősegíti és nagy mértékben szolgálja. Ebben hiszünk, bízunk és reméljük, hogy ezt* Mindszenty bíboros is meg fogja érni! DR. DOBOLYI LAJOS, a Magyarok Mindszenty Mozgalmának vezetője. Messzelátónkat három Balkán állam felé fordítjuk. Hosszú tárgyalások után megszületett ugyanis a Balkán szövetség. ÖTÉVES BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS Február utolsó napján Ankarában, Törökország fővárosában találkozott Törökország, Yugoszlávia és Görögország külügyminisztere, hogy aláírják azt a szerződést, amelyet már oly régen előkészítettek. A szerződés elsősorban katonai, ami lehetővé teszi hetven katonai .divízió szoros együttműködését a NATO terveivel kapcsolatban. Minden agresszióval szemben azonnal aktivitásba lép mindhárom állam, ha bármelyiket is külső támadás éri. A szoros katonai kötelezettségek mellett nyitva maradt az ajtó, a gazdasági és kulturális együttműködés számára. A legérdekesebb pontja azonban a szerződésnek az, amelyik kiemeli, hogy a Balkán szerződés nyitva van a szomszédos, muszka vörös terror alatt nyomorgó országok számára: tehát Bulgária, Magyarország és Románia részére. A Balkán szövetség tehát ténylegesen megvalósult. ^ »I» 'I* Hogyha az ember eme Balkán - szövetség megalakulását olvassa, azonnal arra a Duna-, vagy Balkán szövetségre gondol, amelyet a Kossuth-Jászi-féle politikai gondolkozás ápolt csaknem egy évszázadon keresztül! Jaj! Micsoda megtagadása kellett a szentistváni Nagymagyar - országnak ahhoz, hogy egy ilyen Kossuth-Jásri-féle szövetség gondolata megszülethessék! És necsak megszülethessék, hanem egy évszázadon keresztül olyan politikusok, akik magyarnak mondották magukat, ilyen Nagymagyar - országot sírba tévő-szövetséget magyar nyelven terjesszenek közel egy évszázadon keresztül. Akik annyira lelkesedtek egészen az utóbbi időkig a Kossuth- Jászi-féle Dunai-, vagy Balkán Szövetségért, álljanak elő most már bátran és hirdessék, hogy megvalósult már a régi álom és a felszabaduló Magyarország igyekezzék mielőbb belépni ebbe a szövetségbe, követve a.z ankarai meghívást. % % A szentistváni Nagymagyarorszag igaz fiai mindenkor harcoltak eme Kossuth-Jászi-féle szövetség ellen és hirdették az évezredes valóságot: Nagymagyarországot. KELET-EURÓPAI ÜTKÖZŐ ÁLLAM New Yorkban, a Town Hall konferencián százötven kollégiumi ifjú gyűlt össze abból a célból, hogy kivitassa egy kelet-európai ütköző állam megteremtésének szükségességét. Mr. A. A. Berle Jr„ volt helyettes amerikai államtitkár, volt az egyik vezető előadó, aki többek között ezeket mondotta: “Százmilliós népességű terület fekszik Nyugat-Európa és Sztálin birodalma között. Harmadik Euró pának is nevezik sokszor ezt a területet, amelynek kimagaló küldetése az egyensúlyozás Kelet- és Nyugat-Európa között. Mivelhogy ez a terület széjjeldarabol tatott, prédájává lett először Hitlernek, azután meg Sztálinnak. Mind két esetben az egész világ belezuhant egy iszonyatos harcba.” ‘‘•Ezért okvetlenül szükség van a harmadik Európa megteremtésére.” * * * A Town Hall konferenciával egyidőben hallgattam meg Ottó Őfelsége nagyszerű előadását Los Angelesben, amelynek cime volt: ‘‘Európa küldetése.” Mr. Berle minden történelmi multat és realitást nélkülöző előadásával szemben kihangsúlyozta a királyi Felség, hogy a német és a muszka tenger között szükség van a kipróbált három államcsőport feltámasztására és megerősítésére. Fent északon szükség van a lengyel-balti egységre. Középen a kipróbált államszövetségre, amely az Alpoktól a Kárpátokig és az Adriáig terjed. Délen pedig meg kell valósítani a Balkán államok kooperációját. Úgy ebben az előadásában, mint mindazokban, amelyeket tőle hallottam, napnál világosabban mutatta fel a Dunai államok összetartozandóságát. Kiemelve azt, hogy úgy a Hitler, mint a Sztalinféle diktatúráknak legbiztosabb ellenszere a Dunai államok egysége. Ennek az egységnek úgy gazdasági, mint politikai és katonai egj’ségnek kell lenni. Egy évezred története tiszta bizonyítéka a királyi Felség állításainak! A FÜGGETLENKEDÉS CSŐDJE Igen nagy baj volt már az első világháború után, de még sokkal inkább a második világháború után az, hogy a Dunai Monarchia népeit senki meg nem kérdezte a békediktáló politikusok közül, hogy vájjon ki akarnak-e szakadni abból az évezredes nagyszerű, — bátran mondhatjuk — igazi Népszövetségből, amelyhez tartoztak. Nagy pipáju, de kevés dohánya, szájas nagyromán, nagyszerb és nagycseh politikusok kikövetelték a függetlenkedés jelszavával a dunai monarchia földarabolását. A legfájdalmasabb dolog azonban az. hogy függetienkgdő, Kossuth-Já.szi Balkánszövetségről szavaló. magyar nyelvű politikusok is függetlenkedésükkel az évezredes szentistváni Nagymagyarország felosztását segítették elő. A magyar függetlenkedők igy leghűségesebb szövetségeseivé lettek a nagyszerb, nagyromán s nagycseh politikusoknak. Ez vezetett aztán a függetlenkedés teljes mai csődjéhez. Hiszen nemcsak a szentistváni Nagyma-Rákosi Mátyás, a burzsuj Hét esztendeje élvezi Magyarország szerencsétlen népe azt a szerencsét, hogy Rákosi Mátyást vezérének tekintheti. Mert bárki legyen az ország elnöke, vagy miniszterelnöke, Rákosi az igazi ur. És lehetett volna ur, igazi ur, mert iskolázottsága révén minden lehetett, csak munkás, vagy földmives nem és hogy mégis a proletáriátus vezetője lett, annak több oka van. De kezdjük csak elölről. Miniszterelnökké való előléptetése alkalmával egyik volt minisztertársa, aki őt közelebről és személyesen ismerte, azt irta róla, hogy a magyar népnek Rákosi nem tartozik semmivel, mert a magyar nép nem adott neki semmit. Az egykori politikusnak nincs teljesen igaza, mert a magyar nemr^t adott valamit Rákosinak, amit a megajándékozott azonban régen elfelejtett. Rákosi most hatvan éves. Ha rekonstruáljuk életét, úgy elfogadható az a feltevés, hogy öt éves korában óvodába tették, hat éves korában, 1898-ban beíratták az elemi iskolába. A múlt század végén és a jelen század elején az első világháború végéig a régi iskola rendszer szerint az elemi iskola hat osztályból, a polgári iskola négy (esetleg hat) osztályból, a gimnázium és reál iskola nyolc osztályból, a keleti akadémia kettő, a kereskedelmi akadémia három osztályból állt, úgyszintén a kereskedelmi iskola is. Egyik jeles amerikai újság európai tudósítója azt irta Rákosiról, hogy a Keleti Akadémiát végezte. Mielőtt oda került, a négy elemin kívül nyolc gimnáziumi vagy reáliskolai évet kellett tanulással tölteni. A nyolcadik osztályvizsga vagy érettségi után iratkozott be a Keleti Akadémiára, vagy a Kereskedelmi Akadémiára, tehát ha nem kellett osztályokat ismételni, mint bukott diák, akkor tizennyolc évvel születése után, tehát 1910-ben vehették fel valamelyik akadémiára. A Keleti Akadémián a hallgatókat kereskedelmi konzuli pályára készítették elő és a súlyt az idegen nyelvek (francia, angol, balkán nyelvek) tanítására fordították. A kereskedelmi akadémián a tantárgyak mások voltak. Ha két, vagy három évig tanult és levizsgázott, maradt neki az első világháború kitöréséig egy, vagy legfeljebb két éve. És miután az amerikai lap azt is irta, hogy huzamosabb időt töltött Londonban, ahol a Fábián-féje szocializmust tanulmányozta, Magyarországon nem végzett semmi olyan hasznos munkát, amit munkabérrel fizettek volna. Rákosi Mátyás nem egyedül tan ük ezekben az iskolákban, egykori diáktársai közül még ma is {»kan élnek. Hogy van az, hogy erről az emberről sehol sem történik megemlékezés? Mi a magyarázata? Talán az, hogy Rákosinak akkor más neve volt. Pontos családi nevét ma sem tudjuk, mert többféle németes hangzású nevet emlegetnek. (Tehát Rákosi igenis kapott a magyar nemzettől három ajándékot. Tanulási lehetőséget, iskolai képzettséget és magyaros hangzású nevet. Ezek segítségével juthatott be a munkásmozgalomba, mint intellektuel. Ki is túrta nyomban azokat, akiknek nem volt magyar nevük vagy az övéhez hasonló iskolai képzettségük) Az első háború kitörésekor Magyarországon tartózkodott (tehát Angliából visszatért) és besorozták. Mint iskolázott fiatalember önkéntési rangot kellett, hogy kapjon és talán mint zászlós, hadapródörmester vagy tartalékos tiszthelyettes vagy tiszt került ki a frontra. Állítólag a harminckettesekkel, de lehet, hogy az első honvédgyalogezreddel, de még mindig az eredeti nevén. Hogy mikor került orosz fogságba, nem tudjuk. Annyit tudunk, hogy az őszirózsás forradalom után Kun Béláékkal visszatért Budapestre, miután előbb Leninék kiképezték őket. A márciusi kommunista puccs után ő is kapott helyettes népbiztosi állást, ki is használta alaposan, emiatt összetűzése volt a mérsékelt szociáldemokrata elemekkel. A kommün után ő visszakerült Oroszországba, később újból Magyarországon működött, ahol elfogták és elítélték. T.
