Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-02-15 / 2. szám
VOLUME X. ÉVFOLYAM. NEW YORK. N. Y„ 1953 FEBRUÁR. NO. 2. SZÁM. Eisenhower hitvallása a népek szabadsága mellett Dwight D. Eisenhower elnök a január 20-iki beiktatási ünnepségen, az eskiítétel után. magairta imával kezdte meg első elnöki beszédét. Első szavaival Istenhez fordult. ' Barátaim, — kezdte, —mielőtt megkezdem azon gondolataim kifejtését, melyeket e percben helyénvalónak tartok, engedjék meg számomra a kiváltságot, hogy elmondjam a magam kis imáját és kérjem, hajtsák meg fejüket.” Az ima igy hangzott: Mindenható Isten, mi, akik itt állunk e pillanatban, a kormányzat végrehajtó szervében leendő munkatársaim egyesülnek velem a Hozzád való könyörgésben, tedd teljessé s egésszé odaadásunkat ez e gyülekezetben és egyebütt lévő polgártársaink, a nép szolgálatában. Imádkozunk, add meg nekünk a képességet, hogy a jót világosan megkülömbözteíhessük a rossztól és engedd, hogy ez és országunk törvényei irányítsák minden szavunkat és cselekedetünket. Kiváltkép imádkozunk azért, hogy gondoskodásunk kiterjedjen az egész népre, osztályra, fajra vagy társadalmi állásra való tekintet nélkül. Engedd meg az együttműködést és legyen az kölcsönös törekvése azoknak, akik alkotmányunk értelmében külömböző politikai meggyőződést képviselnek, hogy ezáltal mindnyájan szeretett országunk javára és a Te dicsőségedre dolgozhassunk. Am*«. * Aj. i-rnv.. "Polgártársaim! A világ és mi túlhaladtuk az állandó kihívások századának közepét. Minden érzékünkkel érezzük, hogy a jónak és rossznak erői felsorakoznak, felfegyverkeznek és szemben állnak egymással. A század kezdete óta vihar szakadt a föld részeire. Ázsia tömegei felébredtek, hogy lerázzák a múlt bilincseit, Európa nagy nemzetei legvéresebb háborúikat viselték. Országunk számára a visszatérő megpróbáltatások ideje volt ez. Megnőttünk hatalomban és felelősségben. A depresszió és háború veszélyein át az emberi történelemben eddig el nem ért csúcsra jutottunk fel. Békét akarva biztosítani a világon, harcolnunk kellett az argonnei erdőkön át Iwo Jima partjaiig és Korea hideg hegyeiig. AZ EMBEREK EGYENLŐK ISTEN ELŐTT. A történelem ily korszakában, mi, akik szabadok vagyunk, újból meg kell hirdessük hitünket. Atyáink szívós hite ez. A mi hitünk az embernek az örök erkölcstől és természeti törvényektől irányított, halhatalan méltóságában. Ez a hit határozza meg egész életszemléletünket. Ez a hit uralja egész életrendünket. Elvitathatatlamd megállapítja a Teremtő azon ajándékait, amelyek az ember elidegeníthetetlen jogai és egyenlővé tesznek minden embert az Ő szemében, bármely tisztes foglalkozást űzzenek is. Biztosítja, hogy jogunk van megválasztani munkánkat és verítékünk jutalmát. Ihleti a kezdeményező hajlamot, amely termelő képességünket a világ csodájává teszi. És figyelmeztet, hogy aki testvéreitől az egyenlőséget megtagadni próbálja, elárulja a szabadság szellemét és ajtót tár a zsarnokság csúfságának. E hit ellenségei nem ismernek Istent, csak az erőszakot, nem ismernek jóhiszeműséget, csak az erőszak használatát. Árulásra nevelik az embereket. Mások éhségén híznak. Az útjukban állót eltiporják, kivált az igazságot. Itt nem eltérő filozófiák halvány vitájáról van szó. Ez a konfliktus egyenesen apáink hitére és fiaink életére sújt le. Szabad iskoláink és templomaink szellemi vívmányaitól, szabad munkánk és tőkénk alkotó varázserejéig semmilyen elv vagy kincs nem lehet biztonságban ott, ahová ez a harc elér. A szabadság áll szemben a rabszolgasággal. AZ EGÉSZ VILÁG SZABADSÁGSZERETŐ EMBEREINEK HITE. A hit, amelyet vallunk, nemcsak a miénk, hanem az egész világ szabad embereié. Ez a közös kötelék egybefüzi a burmai rizstermelőt és az iowai búza vetőt, a délolaszországi pásztort és az andesí hegyek lakóját. Közös méltósággal ruházza fel a francia katonát, aki meghal Indokinában, a Malayaban legyilkolt angol katonát és az amerikait, ki Koreában áldozta életét. Tudjuk emellett azt is, hogy nemcsak a nemes eszme, de egyszcrii szükségesség is egybeköt bennünket minden szabad néppel. Egyetlen szabad nép sem tapadhat valamely kiváltsághoz vagy élvezhet bármily biztonságot gazdasági egyedüllétben. Minden anyagi erőnk dacára, farmjaink és gyáraink termésfeleslege számára még nekünk is piacokra van szükségünk a világban. Hasonlóképen, ugyanezen farmjaink és gyáraink számára életbevágóan fontos anyagokra és árucikkekre van szükségünk távoli országokból. Az egymásra-utaltságnak ez az alaptörvénye, amely a békevilág kereskedelmében megnyilvánul, ezerszeres mértékben bir érvénnyel háború esetén. A szabad népek ereje az egységben, veszélyei pedig az egyenetlenségben vannak. A VILÁGVEZETŐI FELELŐSSÉG. Ez egység megvalósítása, korunk e követelménye érdekében a sors ránk ruházta a szabad világ vezetésének felelősségét. Helyénvaló, hogy újólag biztosítsuk barátainkat, hogy mi, amerikaiak, e felelősség viselésében tisztában vagyunk a különbséggel és különbséget tudunk tenni a vezetés és az imperializmus, az erély és az akaratosság, az átgondoltan kiszámított célok és a veszélyes helyzetekben felmerülő megoldásoknak módjai között. Igaz ügyünknek a történelem itélőszéke előtti védelmében és a világbékéért való munkánk törekvésedben bizonyos alapelvek fognak vezetni bennünket. Ez elvek a következők: 1. Mivel irtózunk attól, hogy a háború útját válasszuk azok céljainak meghiúsítására, akik bennünket fenyegetnek, első államférfiul feladatnak tartjuk, hogy oly fokra fejlesszük erőinket, amely a támadó hatalmakat elriasztja és a béke-lehetőségeket előmozd’tja. Ez aiapelv elfogadásával készek vagyunk másokkal és mindenkivel . * f . » ^ *3 .'•* ... cgyiiu “--■‘«i nogy a er».-------,L-» bizalmatlanság okait megszüntessük* és ezáltal a fegyverkezések messzemenő leszállítását lehetővé tegyük; 2. Sohasem próbálunk egy támadónak azzal a kedvében járni, hogy hamis és gyengeerkölcsü alkuval becsületünk árán vásároljunk biztonságot. Végeredményben a katona felszerelése nem oly nehéz, mint a rabblilincs; 3. Annak tudatában, hogy csak erős és nagyarányú termelőképességű Egyesült Államok képes segiteni a szabadság védelmét a világban, országunk erejét és biztonságát biztosítéknak tekintjük, amelyen a mindenütt élő szabad emberek reménye nyugszik; 4. Sohasem fogjuk erőinket arra használni, hogy a nekünk drága politikai és gazdasági berendezéseinket más népekre kényszeritsük; 5. A szabadság kipróbált barátait segítjük biztonságuk és jólétük elérésében. Egyben számitunk arra, hogy kiveszik teljes és igazságos részüket a szabadság közös védelmének terheiből; 6. Mindenütt támogatni fogjuk azt az irányvonalat, mely a termelést és a kereskedelmet elősegíti. Ha valamely nép elszegényedik, ez a többi nép számára is veszélyt jelent; 7. A gazdasági szükségesség, katonai biztonság és politikai bölcseség egyaránt a szabad népek körzeti csoportosulását ajánlják Ily különleges kapcsolatok létesítését a világ minden részén segítjük 8. Mivel a szabadság védelmét egynek és oszthatatlannal tartjuk, minden földrészre és minden népre egyformán vagyunk tekintettel és egyforma tiszteletben tarjuk őket. Elvetünk minden feltevést, mintha az egyik faj vagy nép alacsonyabbrendü vagy nélkülözhetőbb lenne a másiknál; 9. Az Egyesült Nemzetek nemcsak ékesseóló jelkép, hanen tényleges erő is legyen. Reméljük, hogy minden nép ez alapelvek szerint fog ismern bennünket. Minden kockázatra készen kell lennünk országunkért, meri a történelem nem bízza sokáig a szabadság ügyét a gyengékre és fé lénkekre. Mint egyének és mint nemzet vállalnunk kell minden áldoza tot, amely tőlünk megkivántatik. Azon nemzet, amely többre érté keli kiváltságait, mint elveit, mihamar mindkettőt elveszti. Tisztába; kell lennünk az igazsággal; bármit remél is Amerika győzelemre vinn a világban, annak előbb győzni kell Amerika szivében. Akkor a béke amelyet keresünk, nem kevesebb lesz, mint hitünk megvalósulása egy másközt és másokkal való viszonyunkban. Ez többet jelent mint a: ágyuk elhallgatását s a háború gondja enyhülését. Többet mint a ha Iáitól való menekülést, — egy életrendet! Többet mint révet a fáradt nak, — a jóknak reményét. Ez a remény int felénk a próbatétel < századában. Ez a munka az, amely mindnyájunkra vár, hogy hősies séggel, irgalommal és a Mindenható Istenhez szóló imákkal elvégez zük.
