Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-06-15 / 6. szám
1952 junius “KRÓNIKA” 3-IK OLDAL * «fc OTTÓ trónörökösnek a Krónika 1946 húsvéti számában közölt üzenetéből “Ma, inkább mint valaha, beigazolódott, hogy csak az a federációs életforma, amely mindig célom volt, oldhatja meg legigazságosabban és legüdvösebben a Dunavölgy népeinek nemzetiségi, kulturális és gazdasági problémáit és hozhat számukra igazi szabadságot és áldást a sok viszály és szenvedés után. Szeretettel gondolok magyar népemre, amelynek sokfelé szakított tömegei e federáció KÖZÖS FEDELE alatt békés utón újra egymáshoz jutnának és megtalálnák méltó helyüket és boldogságukat egy biztonságos rendű és szociálisan haladó, szabad, demokratikus szövetkezés virágzásában.” OTTÓ TRÓNÖRÖKÖS. KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. Junius negyediké, á trianoni kegyetlen békeparancs gyászos évfordulója, mint vérző és fájó emlék ott él minden igaz magyar szív. mélyén. Amint múlnak az évek és elérkeznek újra és újra a gyászos évfordulók, esztendőről esztendőre hangosabban hirdetik a békeparancs szörnyűségét és tarthatatlanságát. SZÉTDARABOLT ORSZÁGOK, SZERENCSÉTLEN népek. Nincsen ma egyetlen egy ilyen ország, amelyről több szó esne napjainkban, mint a szétdarabolt Korea. Mindenki, aki csak olvassa, megdöbbenve olvassa azokat a szörnyű leírásokat, amelyek beszámolnak a ketté szakított országról és szerencsétlen népéről. Hát a német nép nyomorúságának nem az-e a legnagyobb oka, hogy egy hatalom által megszállva nem tud gazdaságilag talpraállni? A három nyugati hatalom belátta már az ország szétdarabolásának rettentő következményeit és igyekszik jóvátenni a tévedést. De a negyedik, az erős katonai nagyhatalom, a vörös Oroszország, csak nagyobb szerencsétlenségbe: muszka vörös diktatúrába akarja kergetni az elkeseredett német népet. Egy szörnyű vasfüggöny, ami azonban kőfalaknál is sokkal erősebb, választja el a nyugati németeket a keletiektől. Szétdarabolt országok csak szerencsétlenséget hozhatnak boldogtalan népükre! LE KELL BONTANI A TRIANONI VASFÜGGÖNYT IS. Napjainkban újra és újra olvasunk és beszélünk a vasfüggönyről, amely elválasztja a szabad népeket a vörös rabszolgaságban szenvedő országoktól. De hát a legelső irtózatos vasfüggönyt ki csinálta meg az első világháború után? Avagy nem azok a gyűlöletben elvakult politikusok, akik ma saját maguk panaszkodnak a vasfüggöny pusztítása miatt? Hogy micsoda irtózatos, a vasfüggönynél is veszedelmesebb szörnyű elválasztó falat építettek a trianoni békeparancs alkotói, azt mindenki megtapasztalhatta, aki a békeparancs után a leszakított területekre akarta betenni a lábát. Amikor jómagam is az Ur 1922- ik esztendejében Amerikába indultam, sokkal könnyebb volt Amerikába kiutazni, mint az ősi Kolozsvárra, Kassára, vagy Újvidékre. A Dunavölgyén egykor dolgos, haladó és boldog népek éltek a szentistváni királyi korona védelme alatt. Amióta azonban gonosz bosszuszomjas politikusok száműzték a legnagyobb európai uralkodóházat az ősi földről, a legsötétebb balkáni éjszaka szakadt a Dunavölgyére és a jobb sorsra érdemes testvérnépekre! Most, hogy mindenfelé Magyar Amerikában a kossuthi évszázados látogatást ünnepelte a magyarság, e sorok írója igen szerette volna hallani a trianoni fájdalmat: Nagy magyanország szétdaraboltságának tragédiáját. De bizony ez a hang alig-alig volt hallható. Valahogy éppen úgy hangfogóval beszéltek a nagy ünnepi szavalatok alkalmával, mint a kimenekült magyarországi politikusok. Éppen ezért úgy érezzük, hogy nekünk úgy az írott, mint az élő szó hatalmával, továbbá az egyéni bizonyságtétellel, ország-világ előtt hatalmas erővel kell hirdetni a trianoni vasfüggöny átkát és a válaszfalak lebontásának szükségességét. A szétdarabolt Dunavölgy, éppen olyan nagy tragédia Középeurópára nézve, mint Németországé az egész Európa és Korea Kelet-Ázsiára nézve. A LEBONTOTT DUNAI VASFÜGGÖNYÖK HELYÉRE: A DUNAI NÉPEK EGYSÉGÉT! Az ezeréves magyar történelemnek azok voltak a legfájdalmasabb napjai, amikor ellenséges beavatkozások miatt, a virágzó királyság helyett, csak fejedelemségekben, kormányzóságokban és köztársaságokban, — no meg a köztársaságokat követő borzalmas diktatúrák keretében kellett tengetni életét. Mi éppen ezért hirdetjük fennen az örök igazságot: A lebontott dunai vasfüggöny helyére: a dunai népek egységét kell újra megteremteni. És ebben az emberfeletti ihunkában az isteni gondviselés csudálatos segítségünkre van. Hiszen ennek a csudálatos Isteni Gondviselésnek ajándéka a dunai testvérnépek számára: OTTÓ ŐFELSÉGE. Amint egy évezreden keresztül csakis a nagy Krisztus-követő uralkodók tudtak a Dunavölgyén és a Kárpátok alján virágzó birodalmat teremteni, úgy ma is ez az egyetlen ut. » Ezért hirdetjük minden erőnkkel a restauráció szükségességét: a dunai népek évezredes egységét: Ottó Őfelsége bölcs uralkodása alatt. J A SZTÁLIN-VONAL. Amidőn e sorokat Írjuk, megerősítést nyert az a hir, hogy az egykori kincses Erdély virágzó városából a lakosságnak legnagyobb részét kitelepítették a megszálló vörösek. Nemcsak Brassónak, hanem az egész Erdélynek és a kapcsolt részeknek boldogulása és jóléte Magyarországgal van örökre összekötve. Pedig az erdélyi románok egy része nagy gaudiummal ünnepelte az elszakadást és igyekezett olyan vasfüggönyt megcsinálni a csonka országgal szemben, hogy tultettek Aég az örökké gyűlölködő cseh politikusnak, Benesnek és társainak, meg a nagyszerb álmodozóknak gonoszságain is. És ime most az ázsiai vörös rém pusztulásra ítéli a magyarsággal és a szászsággal együtt a románságot is. A székely falvak és városok jajával együtt az egeket ostromolja az ő jajkiáltásuk is. A Kárpátvonalon ott fut az uj Sztalin-vonal. A kiszivárgott hírek szerint ez a Sztálin vonal hatalmasabb és erősebb, mint a hires francia Maginot vonal, vagy Hitlerek Siegfried vonala. A Kárpátvonalon túl ^kezdődik a pravoszláv Kelet. Ezért követeljük mi, a dunai testvérnépek nagy közösségének apostolai, hogy a felszabaduláskor Erdély és a csatolt részek meggyötört népei visszakerüljenek a Nyugathoz: az Ottó Őfelsége bölcs uralkodása alatt felvirágzó dunai egységhez! A BÁNÁTI FRANCIÁK HAZATELEPITÉSE. A törökök kiűzetése után Mária Terézia, Magyarország integritásának helyreállítója, az elnéptelenedett területekre dolgos telepeseket hozott a Nyugatról. A franciák áz igéretteljes Bánátban telepedtek meg, ahol pompás szőlőskerteket és gyümölcsöket, meg aztán nagyszerű búzaföldeket honosítottak meg. Állattenyésztésük világhírű volt. így lettek aztán az egykori elzászi, burgundiai, loraini, meg vogesei telepesek nagyszerű magyar állampolgárokká, a temesi vár aljában. A ferencjózsefi nagy időkben már félmillióra emelkedett a francia telepesek száma. Teljesen elmagyarosodtak és becsületére voltak mindenhol az egykori hatalmas dunai monarchiának. A bosszuszomjas francia politikusok, amikor helyet adtak Benesék csalárd hitegetésének: a dunai nai monarchia szétdarabolásának, megásták a sírját a francia telepeseknek is. A magyarsággal együtt ők is a pusztulás útjára jutottak. Amennyiben csak tudtak, kimenekültek abból a pokolból, amelyet Clemenceauék készitettek az egykori magyar Kanaán helyén.- A szétszórtságban Németországban és Ausztriában bujdosva határozták el ezeknek a vezetői, hogy a francia kormányhoz folyamodnak visszatelepülési lehetőségért. Hosszas tárgyalások után úgy határozott a francia kormány, hogy visszatelepiti mindazokat, akik kimenekültek a szörnyű pokolból. Az első telepesek La Roque városába és annak környékére kerültek. Ezek a vidékek a francia egyke folytán egészen elnéptelenedtek és egy nagy újjászületésen mennek keresztül most, hogy érkeznek a visszatelepedők. Ötvenezerre megy azoknak a száma, akik kimenekültek és akiket várnak vissza Franciaországba. . . Vérző óhazai magyarságunk hova meneküljön? Sehova nem menekülhet. Ki kell bírnia az iszonyatos muszka igát, amely még szörnyűségesebb, mint a török, vagy a tatár iga volt! Az égi irgalom könyörüljön a rabszolgaságban szenvedő népen, amelynek élnie és halnia kell az ősi földön! A HORVÁT TESTVÉRNÉP KÁLVÁRIÁJA. Valahányszor konvencióra jönnek össze a nagy horvát testvérsegítő egylet képviselői, országvilág előtt felszaggatják a szenv~ • dő horvát nép rettenetes sebeit. Az idén is ezt tették. Nemcsak a napilapokban emeltek szót Tito rémuralmának megsegítése ellen, hanem az Egyesült Nemzetekhez is hatalmas feliratot intéztek a vörös kegyetlenkedések ellen. Igen jellemző az, hogy ebben a feliratban is, mint minden egyéb nyilvános megnyilatkozásukban kihangsúlyozzák egykori hazájuknak: Horvát-Szlavon és Dalmátországoknak egységét és örök történelmi összetartozandóságát. De kihangsúlyozzák azt is, hogy a szerbek nagyratörő vágyaikkal semmi közösségük sincsen. Nagyszerbiáról hallani se akarnak a szörnyű, véres tapasztalatok után. LESZ UJ DUNAI MONARCHIA! * A Kárpátoktól az Adriáig a szenvedések tengere szakadt a ma gyarságra és testvérnépeire az első világháború óta. . . És mégis! A millió szenvedés dacára az ezeréves magyarságnak a feladata az, hogy reményt öntsön a szenvedők szivébe. Mert
