Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1952-04-15 / 4. szám

1952 április. “KRÓNIKA" 9-IK OLDAL Véleménye szerint egyetlen, orosz megszállás alatt hozott törvényt sem lehet ab-ovo elfogadni, ennek dacára szerinte az 1945-ben ho­zott törvények egyrészét helyben lehet és kell hagyni. Ez vonatko­zik — szerinte — a köztársasági törvényre is, ha a nép azt magá­évá teszi. A mi álláspontunk, mint eddig az, hogy minden idegen nyomásra létrejött államforma-változtatás érvénytelen, amiként egy egyszerű kereskedelmi ügylet is az, ha a hozzájárulást mellnek szegzett fegyverrel csikarják ki. 1918-ban az Entente jegyzéke, mint emléke­zetes, kijelentette, hogy csak “ma­gukkal a népekkel” tárgyal s ezzel kikényszeritette az októberi forra­dalmat. 1922-ben a csehek avat­koztak be az Entente pártfogása alatt, 1944-ben a németek rendez­ték meg a puccsot, 1945-ben pedig az orosz fegyveres megszállás kényszere alatt, Vorosilov gene­rális parancsára változtatta meg az államformát egy olyan parla­ment, amelyben csak az oroszok­tól engedélyezett pártok vehettek részt s az államformáról beszélni sem volt szabad a választásokon. A Kisgazdapárt értekezletén az egyébként köztársasági dr. Nagy Vince régi politikusban volt any­­nyi erkölcsi stilus és magyar mél­tóság, hogy ajánlotta ne döntsenek az államformáról idegen megszál­ló fegyverek jelenlétében. Szerintünk semmiféle erőszak puccs, terror, semmiféle törvény­telenség nem változtathat azon a tényen, hogy Magyarország tör­vényesen ma is királyság. A tör­vénytelen terror-akciók természe­tesen nem érinthették az uralko­dóház törvényes jogait sem. Bolgár László többek között a következő államformai “menetren­det” javasolja: “Az emigrációban mindenki mondjon le a maga legitimizmusá­ról, de mindenki mondja meg vi­lágosan, hogy hazatérve a király­ságot, vagy a köztársaságot kí­vánja e pártolni”. Én magam pél­dául hazatérve a királyságot fo­gom követelni, de nem értem, hogy akkor miért kell nekem most a legitimizmus gondolatáról le­mondanom? Nem lenne sokkal egyszerűbb az én menetrendem? Mindenki az emigrációban mondja ki, hogy elege volt a sok hamis jelszavu köztársasági és egyéb politikai kísérletezésből és hogy itt az ideje -mindenkinek az ezer éves hagyományokhoz és al­kotmányhoz, a korrupció és pro­tekció-mentes, becsületes — Ottó trónörökös által hirdetett — jog­rendhez és élethez való visszaté­résre. Ha ezen menetrendet min­den emigráns magáévá tenné, úgy a Bolgár László áltál hőn kívánt együttműködés és akcióképes egy­séges vezetés az emigrációban azonnal kialakulna. KECSKÉS SÁNDOR Sacramento, Calif. Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a KRÓNIKA olvasótáborának és minden igaz magyarnak: Dr. MÁRK B. ALBERT ügyvéd 205 East 85th Street (Room 301) New York 28, N. Y. Telefon: BUtterfield 8-6940 Szeretettel üdvözlik a KRÓNIKA olvasóit és kellemes húsvéti ünne­peket kívánnak magyar testvére­iknek: -H. ROTH & SON IMPORTERS 1577 First Ave., 82-ik utca sarok Telefon: REgent 4-1110 Amerika legrégibb és legnagyobb magyar importháza. A legjobb magyar gramofonlemezek nagy raktára, most darabonként 49 centért vásárolhatja darabját. Kérjen képes árjegyzéket! KEREKES TESTVÉREK Amerika legnagyobb magyar könyv és zenemükereskedése. Regények, elbeszélések, imaköny­vek, kották, tudományos, gazda­sági és műszaki könyvek, szótá­rak, színdarabok, képek és orvosi könyvek nagy raktára. 208 East 86th Street, New York Telefon: REgent 4-4747. FÖLDES a “magyarság közkedvelt irodája” az összes hajó és repülőjegy ela­dási, pénzküldési, utazási és köz­jegyzői iroda. Magyarországra szó ló csomagokhoz vámjegyek állan­dóan kaphatók. IKKA csomagok­ra rendeléseket felvesz. 1523 First Avenue, New York. Tel. BU 8-4985 és BU 8-4990. • PAULA NÉNI • páratlanul értékes SZAKÁCS és ÁLMOSKÖNYVE amerikai mértékegységekre megírva 1. SZAKÁCSKÖNYV 2. HÁZITANÁCSADÓ 3. ÁLMOSKÖNYV Egy födél alatt. Rendelje meg azonnal Deluxe kiadás ................................. $5.00 Rendes kiadás................................... $3.75 MATHILD PAULA MISEK 2828 E. 125th STREET CLEVELAND 20. OHIO. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél 1508 Second Ave. New York RHinelander 4-8292 A KRÓNIKA terjesztője VENEZUELÁBAN “CULTURA” Libreria International CARACAS, Cipresses A. Miracelos 8. Ugyanott hirdetések is feladhatók és ma­gyar lapok és könyvek megrendelhetők. Szeretetcsomagok küldése! LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újság­árusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyv­­kereskedésben kapható. A KRÓNIKA olaszországi terjesztője: Agenzia CESI, Roma, 46. Viale Reghina Margeritá. Árusítók: MILANO: Intercontinental S. R. L. Piazza Sempioné 8, TORINO: Giuseppe Magli edicola di gior­nali, Piazza Carlo Felice 85-b (Porta Nuova) RÁKOSI ‘BRAVÚRJA" Rákosi Mátyás cikket irt a “Társadalmi Szemle” cimü párt­folyóiratba “A népi demokrácia útja” cimen és abban vidáman el­mondja, miként szerezte meg a közhatalmat Magyarországon. Fecse­gései a mi számunkra, akik kezdettől láttuk és párhuzamosan min­dig megirtuk, mit csinál (sőt már Magyarországra érkezésekor előre figyelmeztettünk, hogy háta mögött a Vörös Hadsereggel nem bolond demokráciát csinálni), épenséggel semmi újat nen mondanak és nem egyebek kegyetlen, cinikus hencegésnél. Elmondja, hogy mindent lépésről lépésre csináltak. Először csak három nagybankot vettek állami kezelésbe, az ipartelepek közül pedig csak a bányákat. Aztán sorra, kiterjesztették az államosítást a többi bankokra is, a nagyiparban pedig a nagy gépgyárakra és ön­tödékre, végül pedig mindenre. A mezőgazdaságban előbb nem nyúl­tak a kétszáz aker alatti birtokokhoz, mert a földmivesség többségét nem érintette a nagyobb birtokok elvétele, de aztán továbbmentek és, — ezt még nem említi Rákosi, — a vége az összes földek államosítása és kolhozitása, a “földreform” által kiosztott földek teljes visszavétele lesz. Az egyházak elleni hadjáratról sem árul el újat Rákosi annak elmondásával, hogy először a többi egyházakat igyekeztek szembe­állítani a katolikus egyházzal s csak aztán léptek fel a katolikus pap­ság ellen. De ha azt hiszi, hogy akár az egyik oldalon, akár a másikon valóban győzött, szédületesen téved. Erőszakkal egyeseket kénysze­ríteni lehet, de Krisztus szolgái sohasem fogják lélekkel szolgálni a kommunizmust. Látszat-győzelme fabatkát sem ér s a történelem első erősebb szélfuvalatára kártyavárként fog összeomlani. Csak egyhez ragaszkodtak a végsőkig, vallja be Rákosi, a be­­lügyminiszterséghez, mert ez a rendőri karhatalom, a fegyverek feletti rendelkezés döntő jogát jelenti. Erre is figyelmeztettünk annakidején és nem a mi acéltollunk sercegte papírra a Tildy-kormány megalaku­lásakor, hogy “a koalíciós kormány a kommunista belügyminiszter dacára a nemzet akaratát fejezi ki.” Mi azt irtuk, hogy “kiadták kéz­ből a puskát s ezzel az öngyilkosság útjára léptek.” Korai öndicsekvés az is, amely szerint “szalámi-taktikával” győzte le a Kisgazdapártnak a kommunista tizenhét százalékkal szem­beni 56 százalékos abszolút többségét. Igaz, sikerült egyenkénti és csoportos tagkizárásokat keresztülerőszakolnia és ezzel “szalámi­­szeletekben” csökkenteni a többséget, — de ha azelőtt szétforgácso­­lódott, több pártra oszlott az ellenzék, ma együtt van az ország elke­seredett népének közel kilencven százaléka, egyetlen, automatikusan kialakult földalatti pártban, amelynek egyetlen mondatból áll a prog­ramja: Halál a kommunizmusra! Azonkívül némely igen lényeges szépséghibája is van a nagy öntömjénező buzgalomnak, amelyekről Rákosi mélységesen hallgat. Az, hogy mindezt vajmi kevéssé volt nagy bravúr, nagy remeklés ke­resztülvinni a megszálló orosz hordák túlerejének jelenlétében és igy is mennyi vérbe, szenvedésbe, mártiriumba került a megvalósítása. Mennyien kerültek bitóra, börtönbe, kényszer-táborba, deportációba! Őket illeti dicsőség, nem a zsarnokot, — aki csak botorul kiadta a majdani vádiratát. VÁLASZ SZÉLIG IMRÉNEK A szociáldemokraták Szélig­­csoportjának lapja kínosnak érzi mai politikájára, hogy megírtam januári cikkemben a párt egyes ve zéremberei a háború alatt, a náci­veszély idején, mennyire vissza­­kivánták a királyt s a biztonságot, rendet, amelyet jelképez. Kabók Lajos idézett szavainak valóságát fenntartom s Szélig hiába próbál­ja letagadni, mert rajtam kivül mások is tudnak úgy a mártirsor­­su Kabók Lajos, mint pártjuk szá­mos tagjának akkoriban vallott nézeteiről. A háború alatt mindjobban re­ánk nehezedő német nyomás és Hitler magyar zsoldosainak egyre erősödő hangoskodása teljesen lo­gikusan vitte rá a szociáldemok­ratákat annak felismerésére, hogy bizony a királyság idején erősza­kos türelmetlenségnek, a személyi biztonságot is veszélyeztető ellen­séges hangulatnak nyoma sem volt Magyarországon. Tudták azt is, hogy Ottó örökös király erősen szociális érzésű s a munkás osztály iránt mély rokonszenvet érez.' E szocialisták akkori állásfog­lalása részben arra is volt vissza­vezethető, hogy még a szerencsét­len emlékű yaltai és teheráni kon­ferenciák előtti időkben olyan nem alaptalan hirek érkeztek ke­rülő utakon a magyar ellenzék vezéreihez, melyek szerint a nyugati hatalmak komolyan gon­dolnak a régi Monarchia keretei­nek modernizált formában való visszaállítására. E hirek alapos­ságát ma már úgy Churchill, mint más vezető nyugati államférfiak emlékirataiban megerősítve lát­juk. Azt hiszem, a Szélig-csoport is jobban örülne ma annak, ha e szándékok már megvalósultak volna és nem kellene emigráció­ban ülve irogatni és jobb elfog­laltság hijján, nyelvet öltögetni oly politikai irány felé, amely a munkásság demokratikus elemei számára a legteljesebb akciósza­badságot akarja biztosítani a ki­rályság legfőbb biztonságot és állandóságot jelentő, szilárd kere­tei között. Szélig cikkének hangja emlé­keztet Benes és később Hitler saj­tózsoldosainak Írásaira, kik azt kapták parancsba, hogy gúnnyal lekicsinyléssel kezeljék a király-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom