Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-04-15 / 4. szám
1952 április. “KRÓNIKA" 9-IK OLDAL Véleménye szerint egyetlen, orosz megszállás alatt hozott törvényt sem lehet ab-ovo elfogadni, ennek dacára szerinte az 1945-ben hozott törvények egyrészét helyben lehet és kell hagyni. Ez vonatkozik — szerinte — a köztársasági törvényre is, ha a nép azt magáévá teszi. A mi álláspontunk, mint eddig az, hogy minden idegen nyomásra létrejött államforma-változtatás érvénytelen, amiként egy egyszerű kereskedelmi ügylet is az, ha a hozzájárulást mellnek szegzett fegyverrel csikarják ki. 1918-ban az Entente jegyzéke, mint emlékezetes, kijelentette, hogy csak “magukkal a népekkel” tárgyal s ezzel kikényszeritette az októberi forradalmat. 1922-ben a csehek avatkoztak be az Entente pártfogása alatt, 1944-ben a németek rendezték meg a puccsot, 1945-ben pedig az orosz fegyveres megszállás kényszere alatt, Vorosilov generális parancsára változtatta meg az államformát egy olyan parlament, amelyben csak az oroszoktól engedélyezett pártok vehettek részt s az államformáról beszélni sem volt szabad a választásokon. A Kisgazdapárt értekezletén az egyébként köztársasági dr. Nagy Vince régi politikusban volt anynyi erkölcsi stilus és magyar méltóság, hogy ajánlotta ne döntsenek az államformáról idegen megszálló fegyverek jelenlétében. Szerintünk semmiféle erőszak puccs, terror, semmiféle törvénytelenség nem változtathat azon a tényen, hogy Magyarország törvényesen ma is királyság. A törvénytelen terror-akciók természetesen nem érinthették az uralkodóház törvényes jogait sem. Bolgár László többek között a következő államformai “menetrendet” javasolja: “Az emigrációban mindenki mondjon le a maga legitimizmusáról, de mindenki mondja meg világosan, hogy hazatérve a királyságot, vagy a köztársaságot kívánja e pártolni”. Én magam például hazatérve a királyságot fogom követelni, de nem értem, hogy akkor miért kell nekem most a legitimizmus gondolatáról lemondanom? Nem lenne sokkal egyszerűbb az én menetrendem? Mindenki az emigrációban mondja ki, hogy elege volt a sok hamis jelszavu köztársasági és egyéb politikai kísérletezésből és hogy itt az ideje -mindenkinek az ezer éves hagyományokhoz és alkotmányhoz, a korrupció és protekció-mentes, becsületes — Ottó trónörökös által hirdetett — jogrendhez és élethez való visszatérésre. Ha ezen menetrendet minden emigráns magáévá tenné, úgy a Bolgár László áltál hőn kívánt együttműködés és akcióképes egységes vezetés az emigrációban azonnal kialakulna. KECSKÉS SÁNDOR Sacramento, Calif. Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a KRÓNIKA olvasótáborának és minden igaz magyarnak: Dr. MÁRK B. ALBERT ügyvéd 205 East 85th Street (Room 301) New York 28, N. Y. Telefon: BUtterfield 8-6940 Szeretettel üdvözlik a KRÓNIKA olvasóit és kellemes húsvéti ünnepeket kívánnak magyar testvéreiknek: -H. ROTH & SON IMPORTERS 1577 First Ave., 82-ik utca sarok Telefon: REgent 4-1110 Amerika legrégibb és legnagyobb magyar importháza. A legjobb magyar gramofonlemezek nagy raktára, most darabonként 49 centért vásárolhatja darabját. Kérjen képes árjegyzéket! KEREKES TESTVÉREK Amerika legnagyobb magyar könyv és zenemükereskedése. Regények, elbeszélések, imakönyvek, kották, tudományos, gazdasági és műszaki könyvek, szótárak, színdarabok, képek és orvosi könyvek nagy raktára. 208 East 86th Street, New York Telefon: REgent 4-4747. FÖLDES a “magyarság közkedvelt irodája” az összes hajó és repülőjegy eladási, pénzküldési, utazási és közjegyzői iroda. Magyarországra szó ló csomagokhoz vámjegyek állandóan kaphatók. IKKA csomagokra rendeléseket felvesz. 1523 First Avenue, New York. Tel. BU 8-4985 és BU 8-4990. • PAULA NÉNI • páratlanul értékes SZAKÁCS és ÁLMOSKÖNYVE amerikai mértékegységekre megírva 1. SZAKÁCSKÖNYV 2. HÁZITANÁCSADÓ 3. ÁLMOSKÖNYV Egy födél alatt. Rendelje meg azonnal Deluxe kiadás ................................. $5.00 Rendes kiadás................................... $3.75 MATHILD PAULA MISEK 2828 E. 125th STREET CLEVELAND 20. OHIO. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél 1508 Second Ave. New York RHinelander 4-8292 A KRÓNIKA terjesztője VENEZUELÁBAN “CULTURA” Libreria International CARACAS, Cipresses A. Miracelos 8. Ugyanott hirdetések is feladhatók és magyar lapok és könyvek megrendelhetők. Szeretetcsomagok küldése! LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható. A KRÓNIKA olaszországi terjesztője: Agenzia CESI, Roma, 46. Viale Reghina Margeritá. Árusítók: MILANO: Intercontinental S. R. L. Piazza Sempioné 8, TORINO: Giuseppe Magli edicola di giornali, Piazza Carlo Felice 85-b (Porta Nuova) RÁKOSI ‘BRAVÚRJA" Rákosi Mátyás cikket irt a “Társadalmi Szemle” cimü pártfolyóiratba “A népi demokrácia útja” cimen és abban vidáman elmondja, miként szerezte meg a közhatalmat Magyarországon. Fecsegései a mi számunkra, akik kezdettől láttuk és párhuzamosan mindig megirtuk, mit csinál (sőt már Magyarországra érkezésekor előre figyelmeztettünk, hogy háta mögött a Vörös Hadsereggel nem bolond demokráciát csinálni), épenséggel semmi újat nen mondanak és nem egyebek kegyetlen, cinikus hencegésnél. Elmondja, hogy mindent lépésről lépésre csináltak. Először csak három nagybankot vettek állami kezelésbe, az ipartelepek közül pedig csak a bányákat. Aztán sorra, kiterjesztették az államosítást a többi bankokra is, a nagyiparban pedig a nagy gépgyárakra és öntödékre, végül pedig mindenre. A mezőgazdaságban előbb nem nyúltak a kétszáz aker alatti birtokokhoz, mert a földmivesség többségét nem érintette a nagyobb birtokok elvétele, de aztán továbbmentek és, — ezt még nem említi Rákosi, — a vége az összes földek államosítása és kolhozitása, a “földreform” által kiosztott földek teljes visszavétele lesz. Az egyházak elleni hadjáratról sem árul el újat Rákosi annak elmondásával, hogy először a többi egyházakat igyekeztek szembeállítani a katolikus egyházzal s csak aztán léptek fel a katolikus papság ellen. De ha azt hiszi, hogy akár az egyik oldalon, akár a másikon valóban győzött, szédületesen téved. Erőszakkal egyeseket kényszeríteni lehet, de Krisztus szolgái sohasem fogják lélekkel szolgálni a kommunizmust. Látszat-győzelme fabatkát sem ér s a történelem első erősebb szélfuvalatára kártyavárként fog összeomlani. Csak egyhez ragaszkodtak a végsőkig, vallja be Rákosi, a belügyminiszterséghez, mert ez a rendőri karhatalom, a fegyverek feletti rendelkezés döntő jogát jelenti. Erre is figyelmeztettünk annakidején és nem a mi acéltollunk sercegte papírra a Tildy-kormány megalakulásakor, hogy “a koalíciós kormány a kommunista belügyminiszter dacára a nemzet akaratát fejezi ki.” Mi azt irtuk, hogy “kiadták kézből a puskát s ezzel az öngyilkosság útjára léptek.” Korai öndicsekvés az is, amely szerint “szalámi-taktikával” győzte le a Kisgazdapártnak a kommunista tizenhét százalékkal szembeni 56 százalékos abszolút többségét. Igaz, sikerült egyenkénti és csoportos tagkizárásokat keresztülerőszakolnia és ezzel “szalámiszeletekben” csökkenteni a többséget, — de ha azelőtt szétforgácsolódott, több pártra oszlott az ellenzék, ma együtt van az ország elkeseredett népének közel kilencven százaléka, egyetlen, automatikusan kialakult földalatti pártban, amelynek egyetlen mondatból áll a programja: Halál a kommunizmusra! Azonkívül némely igen lényeges szépséghibája is van a nagy öntömjénező buzgalomnak, amelyekről Rákosi mélységesen hallgat. Az, hogy mindezt vajmi kevéssé volt nagy bravúr, nagy remeklés keresztülvinni a megszálló orosz hordák túlerejének jelenlétében és igy is mennyi vérbe, szenvedésbe, mártiriumba került a megvalósítása. Mennyien kerültek bitóra, börtönbe, kényszer-táborba, deportációba! Őket illeti dicsőség, nem a zsarnokot, — aki csak botorul kiadta a majdani vádiratát. VÁLASZ SZÉLIG IMRÉNEK A szociáldemokraták Széligcsoportjának lapja kínosnak érzi mai politikájára, hogy megírtam januári cikkemben a párt egyes ve zéremberei a háború alatt, a náciveszély idején, mennyire visszakivánták a királyt s a biztonságot, rendet, amelyet jelképez. Kabók Lajos idézett szavainak valóságát fenntartom s Szélig hiába próbálja letagadni, mert rajtam kivül mások is tudnak úgy a mártirsorsu Kabók Lajos, mint pártjuk számos tagjának akkoriban vallott nézeteiről. A háború alatt mindjobban reánk nehezedő német nyomás és Hitler magyar zsoldosainak egyre erősödő hangoskodása teljesen logikusan vitte rá a szociáldemokratákat annak felismerésére, hogy bizony a királyság idején erőszakos türelmetlenségnek, a személyi biztonságot is veszélyeztető ellenséges hangulatnak nyoma sem volt Magyarországon. Tudták azt is, hogy Ottó örökös király erősen szociális érzésű s a munkás osztály iránt mély rokonszenvet érez.' E szocialisták akkori állásfoglalása részben arra is volt visszavezethető, hogy még a szerencsétlen emlékű yaltai és teheráni konferenciák előtti időkben olyan nem alaptalan hirek érkeztek kerülő utakon a magyar ellenzék vezéreihez, melyek szerint a nyugati hatalmak komolyan gondolnak a régi Monarchia kereteinek modernizált formában való visszaállítására. E hirek alaposságát ma már úgy Churchill, mint más vezető nyugati államférfiak emlékirataiban megerősítve látjuk. Azt hiszem, a Szélig-csoport is jobban örülne ma annak, ha e szándékok már megvalósultak volna és nem kellene emigrációban ülve irogatni és jobb elfoglaltság hijján, nyelvet öltögetni oly politikai irány felé, amely a munkásság demokratikus elemei számára a legteljesebb akciószabadságot akarja biztosítani a királyság legfőbb biztonságot és állandóságot jelentő, szilárd keretei között. Szélig cikkének hangja emlékeztet Benes és később Hitler sajtózsoldosainak Írásaira, kik azt kapták parancsba, hogy gúnnyal lekicsinyléssel kezeljék a király-