Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-01-15 / 1. szám
VOLUME IX. ÉVFOLYAM. NEW YORK, N. Y., 1952 JANUÁR. NO. 1. SZÁM. AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY- 10c. A COPY AMERIKAI MAGYAR HAVI-SZEMLB • • LESZ MEG IDO, AMIKOR EJRA MEGBECSÜLIK A MAGYAR MÉHKAST” OTTO TRÓNÖRÖKÖS BESZÉDE A PÁRISI MAGYAR MUNKAS-EGYESULETBEN. Ottó trónörökös és fivére, Robert főherceg december 22-én megjelentek a párisi MM agyar Menekült Munkások Egyesülete” karácsonyi ünnepi gyűlésén, mely az emigráció legnagyobb munkásegylete. A gyűlésen a párisi magyar munkások zsúfolásig megtöltötték a termet. A trónörököst az egyesület nevében Bán elnök a kövekező szavakkal üdvözölte: — Megjelenésükkel nemcsak ünnepségünk fényét emelik, hanem abban a magyar munkásság megbecsülését is látjuk. De boldog vagyok azért is, hogy az Egyesületünkben zajlik le az a történelmi pillanat, amikor Királyi Fenséged és a munkás kezet fog a szeretet ünnepén a Szűz Mária zászló alatt, melyre rá van írva: Istenért és Hazáért.” Ottó trónörökös a következőkben válaszolt: — Igaz örömmel jöttem ma este a Magyar Menekült Munkások Egyesülete karácsonyi ünnepére. Hisz mindnyájan menekültek, mindnyájan munkásai vagyunk a magyar jövőnek. — Évtizedek óta, hazánkból száműzetve, ismerem az idegen föld keserűségét. Értem tehát honvágyukat. De ez a mi honvágyunk nem a megadás, hanem az élni akarás jele. Élni akarunk és fogunk, mert szent feladatunk a küzdelem Hazánk felszabadításáért, — És mi tudjuk, hogy e célt el fogjuk érni. Lesz még szép, keresztény karácsony Magyarországon. Lesz még idő, amikor újra megbecsülik a magyar munkást, amikor szociális jólét és igazság fog uralkodni Magyarországon s szabad lesz Nemzetünk. Rab honfitársainkkal együtt kérjük a Mindenhatót, kérjük a Patrona Hungáriáét, áldja meg magyar munkánkat, áldja meg testvéreinket szegény hazánkban — adjon nekik és nekünk erőt és türelmet, hogy együtt nemsokára megélhessük életünk egyetlen célját: Hazánk, szent Magyarországunk felszabadításának óráját! Ottó trónörökös az egész este folyamán meleg ovációk központjában állott és a jelenlévők közül számosakkal szívélyesen elbeszélgetve, behatóan érdeklődött életkörülményeik iránt. Mindkét beszédet a párisi rádió közvetítette Magyarországra.. / ________' _______ -FEOERÁCIOT, A JOG ES IGAZSÁG ÖRÖK ELVEINEK FELÁLDOZÁSA NÉLKÜL! OTTÓ TRÓNÖRÖKÖS TÖRTÉNELMI, IRÁNYMUTATÓ ELŐADÁSA A NEMZETKÖZI POLITIKAI ÉLET KÉPVISELŐI ELŐTT PARISBAN. Őfensége Ottó trónörökös a LA FEDERATION nagytekintélyű francia külpolitikai egyesülés felkérésére pénteken, január 11-én Európa és benne a Dunavölgy nagy federativ megújhodása szükségéről tartott előadást a párisi CIRCLE INTER-ALLIE nagytermében. A hatalmas-látókörű és históriai erejű előadás folyamán, amelyet a francia és a nemzetközi politikai élet számos kiemelkedő személyisége hallgatott meg, Ottó trónörökös a következőkben jelölte meg a követendő utat: A KETTÉSZAKÍTOTT EURÓPA. — Örömmel fogadtam el az önök meghívását erre az estére, mely összehozza a cselekvő Európa tényezőit a szenvedő Európa képviselőivel közös kontinensünk azon részéről, amely az ázsiai erőszak megszállása és kizsákmányolása alatt szenved. Az a tény, hogy ebben a teremben Franciaország közéleti kiválóságai mellett, magyarok, csehek, osztrákok, szlovákok és horvátok vannak jelen, újból bizonyítja előttem azt az alapvető igazságot, hogy az ami bennünket, európaiakat elválaszt, alapjában véve csekélység, viszont ami bennünket egyesit, az a történelem, a vallásos hit, kultúra, a gazdasági felépítés és a jó értelemben felfogott politikának állandó realitásai, — röviden szólva mindaz, ami a nemzetek életének a lényege. — Szolidaritásunknak ezen kifejezése az 1952-ik év küszöbén különös jelentőséggel bir, mert elöljáróban mondhatom, súlyos periódusnak nézünk elébe. Most nem az amerikai elnökválasztásra gondolok, ami Európa szempontjából nem bir oly döntő jelentőséggel, mint sokan hiszik, mert bárki legyen az, aki az elnöki méltóságot elnyeri, ugyanazokat a politikai princípiumokat fogja folytatni, mint a jelenlegi adminisztráció és az esetleges külömbségek legfeljebb árnyalatokban, de nem elvi kérdésekben fognak mutatkozni, hiszen maguk az események a pártkülömbségeken felül egységbe kovácsolták Amerika politikai állásfoglalását. FORDULÓPONTHOZ ÉRTÜNK. —Jelenleg századunk drámájának fordulópontjához értünk, ahhoz a periódushoz, amikor civilizációnk létének vagy nem létének kérdése dől el. Ebben az órában a sors nemsokára véglegesen fogja kialakítani életünket, de adott még számunkra néhány rövid pillanatot, hogy végigtekintsünk a történteken és eldöntsük, azt az irányt, amelyet követni akarunk az elkövetkező viharokban. Tehát szükséges, hogy mi, akik az eseményeket nem átszenvedni, hanem irányítani akarjuk, egy pillanatig elgondolkozzunk a fentieken. — Generációnk tragédiája nem egy elháríthatatlan természeti katasztrófa, hanem ellenkezőleg vezetőink hibáinak és az életünket irányitó alaptörvények nem-ismerésének egyenes következménye. Ezért vált képtelenné a mai világ egy háború győzelmes befejezésére, illetve egy tartós béke megalkotására. Nem elég a győzelem gyümölcseit a győzőknek adni, hanem nem szabad halálos sebeket és olthatlan gyűlöletet hagyni a legyőzőitek lelkében, mert addig, amig a győztes hatalmak nem látják a tegnapi ellenségben a jövő szövetségesét, addig, amig a dsungel törvénye lesz a nemzetközi élet alapja, nem fogjuk megismerni a valóságos békét. De akkor sem, ha a győzőnek jobban kell félnie a békétől, mint a legyőzöttnek. A TOTALITARIZMUSOK ELLEN. — Valamennyien meg vagyunk győződve a totalitarizmus eszmevilágának erkölcstelenségéről, amelyet joggal tartunk a népek megrontójának. Hisszük, hogy a nemzetek létében a szabadság és a kölcsönös megértés eszméi a lényegesek és hogy hazáink belső politikája észszerű kompromisszumok által kell irányittassék, amelyek a hatalom felelősségét a többségre ruházzák, de mindamellett a kisebbségnek, amely esetleg a jövőben többséggé válhatik, is befolyást biztosit. Azonban bár belső politikánkban ezeket az elveket elfogadjuk, sokan közülünk a nemzetközi politika terén ennek «*11*
