Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-15 / 1. szám

8-IK OLDAL “K R Ó N I K A” 1951 január váltásával. Ez a szellemi harc a Ma szabadságharca. A tömegek láza­dása lerombolja az európai kultúra katedrálisát, ha ez a kultúra nem tud ellentipust teremteni. Ellentipust: a krisztusi uj-embert. A puri­tán, emberi szolidaritással és szociálizmussal teli valóságos kereesz­­tények százmilliós forradalmi seregét. Ma, Magyarországon van ostrom alatt a lélek, de ha Magyar­­ország elesik holnap már Róma és Párizs és London és Washington kapuit döngeti a Szovjet. Erről van szó, pontosan erről és ezért kell ma kongatni a harangot, minden lélek haragját, mert minden elveszí­tett lélek tragikus veszteség és mindannyiunk kollektiv bűne. Mind­annyiunké, aki, emberek akarunk maradni és átértjük a mai emberség történelmi súlyát és felelősségét. Ezért mondja a népétől búcsúzó prímás: “Nem én követelek so­kat, hanem az idő. Az Ítélő idő. Senki el nem kerüli a megméretést. Most bizony a civileknek papokká kell válniok. A papoknak szentek­ké." És ennek a nagy léleknek a sugalatára gyönyörű, modern, ke­resztény és magyar hősköltemény kezdődik Magyarországon — 1945- ben — a második mohácsi-vész után. A megszegényedett és üldözött kereszténység emberfeletti küzdelme a testi-lelki nyomorral, a kétség­­beeséssel, a társadalom-tartó traverzek széthullásával előállt rettene­tes átmeneti helyzettel. Küzdelem a mesterséges erkölcsi züllesztés százfejü hydrájával, amely mind hozzátartozott a hatalom átvétel bolseviki rendszeréhez. A beugratott, a halálra félemlitett, a romlott, a bérelt, a meg­vásárolt embrek tobzódásában nyugalmat, erkölcsöt, életet teremteni, a menthetőt megmenteni és mindent-mindent újjáépíteni. . . . "A krisztusi szolidaritást felébreszteni és szétárasztani és szervezetileg biztosítani. A legmélyebben átélt kereesztény forradal­mát meggyujtani, azt beszédeivel, pásztorleveleivel napi hősi mindent kozkáztató kiállásával állandóan éleszteni, az önfeláldozás mártiriu­­máig küzdeni és népét megújítva megdicsőülni. . . . Ez volt a Prímás nagy emberi tette. A kereeszténységéért és magyarságáért küzdő ma­gyar milliók szabarságharca volt ez, melyet Mindszenti fogalmazott meg és amit a világ minden népe ismer a maga nyelvén abból a hatal­mas irodalomból, melyet érte irt meg a világ emlékezése. “Állok Is­tenért, Egyházért, hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagy­világon legárvább népem történelmi szolgálata. . . .” ‘És a népére gondolt utolsó miséjében is. A falura, az édesany­jára, a nemzedékek örökségére, a mindig megújuló magyar élet iszo­nyatos erejére, amely benne is tovább vitte a történelmet és viszi, vi­szi tovább a jövő-menő generációk végtelen során. . . És mindig lesz­nek Mindszentik, sokan, százan ... ha úgy kivánja a kor, a szábad­­ság, az Isten. Ifjúságára gondolt, a papságra, hivatása és minden hi­vatásoknak szentségére, a szolgálat örök folyására, amely annyi pél­dával tündököl a Duna-Tisza maroknyi népének óriásaiban. És az egyetemes Magyar Ifjúságra gondolt, akiért élt. És a világra, az em­beriség roppant arányú szabadságharcára, Krisztus misztikus forra­dalmára, a keresztény emberség uj korszakot teremtő diadalmas uj életére. Ez az egyetlen igaz forradalom játszódott le az Ur akaratából Magyarországon. És ez a forradalom zajlik tovább a lelkekben és a katakombák népe megismerte a Fényt és megismerte az Árnyékot és a Prímás lelke fogja minden magyar kezét, hogy a magyarság mindig­­mindig a Fény-fia maradhasson. Mindszenti, a Harcos, vértanú lett; és az örök kereszténység és az örök magyarság él!" A hercegpüspök záró beszédével és a magyar Hymnus elének­­lésével ért véget az ünnepély. És a megjelentek érezték, hogy a mo­dern emberiség egy nagy drámájának kortársai és egy közös nagy emberi sors harcosai lettek." TUDÓSÍTÓ. LEVELEKBŐL Kedves Krónika! Igen Tisztelt Szerkesztőség! Mint egy kis bajor faluban élő, jóformán a világtól elzárt ma­gyarnak óriási öröm a “Kró­nika" érkezése és azért fogadják igaz szívből jövő köszönetemet. Ő ad vigaszt a nehéz életünkben és táplálja a reményt a boldog hazatérésre. Az elkövetkezendő szent kará­csonyi ünnepek és uj év alkalmá­ból, küldöm a legjobb kívánsága­imat, kérve a jó Isten segítségét nemes munkájukban és maradok mégegyszer hálás köszönetemet kifejezve. Iggensbach, Germany. Özv. Szentpétery Kristófné. Mélyen Tisztelt Szerkesztőség! 1945 óta eszem a hontalanság kserü kenyerét, bizony sokszor nyomorogva hat tagú családom­mal. Ebben a sivártalanságban 1947 óta nyújt vigaszt az Önök által küldött “Krónika”. Isten ál­dását kérve, további sok vigaszt adó munkájukra, melyet szeretett Hazánk jövőjéért folytatnak. Ried, Ausztria. Cserép Elemér. Kedves Krónika! Örömmel értesítem, hogy mint eddigi lelkes olvasójuk, hat nehéz év után megérkeztem uj hazámba Ausztráliába. A “Krónikát" eddig nagy figyelemmel és örömmel ol­vastam, sajnos most azonban már két hónap óta hiányolom. Ezért azzal a kéréssel fordulok önök­höz, szíveskedjenek eddigi hü ki­­sérőtársamat a “Krónikát” to­vábbra is uj címemre megküldeni, hogy itteni egyedüllétemben lega­lább ez az egy régi ismerősöm le­gyen! . . . Bonegilla, Ausztrália. Sál Ferenc. Igazságszolgáltatás és fonadalom “Magyar Helikon" uj név alatt november 28-án ismét megkez­dődtek a múlt idényben a new yorki Great Northern szállóban havonként rendszeresített, színvo­nalas magyar előadó-esték. Nt. Daróczy Sándor cartereti ref. lel­kész mondott melegérzésü meg­nyitó beszédet és mutatta be az est előadóját, ami a mai magyar­volt képviselőt, aki a mai magyar­­országi kommunista rezsim alatti igazságszolgáltatási módszerekről beszélt. Varga László mint bűnügyi vé­dő számos perben szerepelt egé­szen elmeneküléséig s igy a jog­tudomány és jogerkölcs alapján álló fejtegetéseit gyakorlati pél­dákkal is volt módjában illusztrál­ni. Számos megdöbbentő esetet ismertetett, — már amennyiben megdöbbentőnek mondhatók an­nak kezdettől való tudatában, hogy az orosz fegyverek védelme alatti kommunisták irányításával pártigazság-szolgáltatásnál egyéb nem várható. A polgári pártokból delegált laikus bírák sok esetben igyekeztek enyhíteni a párt-elfo­gultságtól diktált kegyetlen ítéle­teket, de nem sokat tehettek; töb­bi közt azért sem, mert az érvény, ben lévő “törvények”, amelyek előtt deferálniok kellett, teljesen a kommunisták szempontjai sze­rint készültek. Ennek legeklatánsabb példája­ként mutatott rá dr. Varga “a köztársaság és a demokrácia vé­delméről" szóló "törvényre", amelynek alapján Mindszenti bí­borost és a hazafiak nagy töme­gét elitélték. Hatásosan mutatta ki, hogy a törvény minden izében antidemokratikus és voltakép ma­gában is döntő bűnjel a rendszer diktatórikus, zsarnoki mivoltáról. Elfojt minden szabad véleményt, lábbal tipor minden emberi jogot. Csak a jelenlevő orosz fegyverek terrorja teheti érthetővé, hogy magyar politikusok ily “törvény” megalkotásában résztvettek. A “törvény” részletes bírálata során dr. Varga foglalkozott a visszaható erő kérdésével is és elitélte azt, kivéve, amikor az em­beriesség ellen elkövetett bűnről van szó. Helyeselte a visszaható erőt még azon esetre is, ha az il­lető az ilyen bűnt felebbvalója pa­rancsára követte el. A hallgató­ságban akadtak, akik ezzel nem mindenben értettek egyet, de a közönség zöme igazat adott az előadó dicséretes, bátor erkölcsi felfogásának. Dr. Varga kedvezőtlenül nyi­latkozott a nyilas-uralom és sok­ban a Horthy-korszak igazság­szolgáltatásáról is, úgy hogy az előadótól ki nem mondott, de ön­ként adódó következéskép arra kellett emlékeznie a hallgatóság­nak, mily, valóban kifogástalan, pártatlan, igazságszolgáltatás állt fenn Ferenc József és Károly ki­rály idején. A hallgatóság idősebb korosztályai közül sokaknak gon­dolataiban Zsitvay Leó, Baloghy György és azon idők több más bí­rójának fénylő emléke kisértett. . . Dr. Varga egyébkén bravúros előadása azonban nem e nagyok szelleme szerinti igazságszolgálta­tás visszatérésének szükségére l\u kadt ki, hanem azt hangozta::?., hogy neki is forradalmi elképzelé­sei vannak arról, milyen legyen az igazságszolgáltatás,, de e forra­dalmi felfogás, úgymond, termé. szetesen egészen más, mint azé, amely most az óhazában garáz­dálkodik. Mi úgy hisszük, hogy valóban demokratikus törvények­re s ezek alapján ítélkező függet­len bírák pártatlan igazságszol­gáltatására van szükség. Mind­kettőhöz pedig nem kell semmiféle forradalom! Sőt mondhatnék ép­pen a forradalom az, ami legke­­vésbbé kell hozzájuk, — hanem ami kell, ami visszahozza őket: a restauráció. Vagyis ama tiszta de. mokratikus munkának és félszáza­dos igazságügyi konszolidációnak helyreállítása, amelynek folytató, sában a külföldről megrendelt ok­tóberi forradalom akadályozta meg Károly királyt a nemzet be­láthatatlan súlyos kárára! A “szociális forradalom” névé. ben hajtotta végre vérengzéseit Szamuely Tibor. A “nemzeti for­radalom" nevében húzták kötélre Bajcsy Zsilinszky Endrét és a náci-ellenes Tarcsay és Kiss tá­bornokokat. Majd “népi-demok­rata" forradalmi alapon végezték ki a hazafias szándékú, de balsze­rencsés revizionista Bárdossy Lászlót, úgyszintén Jány Gusztáv tábornokot és küldtek bitóra több olyan politikust, akik ha té”' is, független magyar bíróság halálra Ítélte volna őket. A fórra, dalom "igazságszolgáltatása" ne­vében végezték ki Donáth Györ­gyöt, Királyfalvi Miklóst, Csor­­noki Viktort, Geiger Imrét és börtönözték be “élethossziglanra” Mindszenti bíborost és a nemzeti és emberi jogokért szót emelő egy. házi és világi hazafiak ezreit. Elég volt a forradalom “szent” nevében elkövetett igazság-bó­­hérolásból, pártbiráskodásból, ön­kényből! A keresztényi erkölcs és humanizmus szerinti igazságszol­gáltatáshoz nem kell forradalom, csupán azok gyakorlati követése. A független magyar bíróság "Őfelsége a király nevében" so­hasem hirdetett juszticmord-itéle­­tet. A restauráció többi közt tárgy­talanná tenné azt a vitát is, kell-e teljesiteni a feljebbvalónak az em­beriességet sértő parancsait. Aki emlékszik a ’kiegyezés utáni kor­szak magyarországi életére, tudja, hogy embertelenségek elkövetésé­re szóló parancs nem létezett, nem fért össze a korszak kulturális és erkölcsi légkörével. A restauráció egyben az emberiesség szelleme helyreállításának legbiztosabb ga­ranciája is volna. * * * Az alapjában nemes, jóhiszemű szempontokból vezetett előadónak és rendezőségnek mindenkép kö­szönet jár. SZERKESZTŐI ÜZENET. TÖBBEKNEK: Külföldről meg­felelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfi­zetni. A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom