Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)

1950-09-15 / 9. szám

‘KRÓNIK A' 5-IK OLDAL IMÁDSÁG MAGYAR NÉPÜNKÉRT ÉS HAZÁNKÉRT! Irta és az augusztus 27-iki Szent István ünnepi litánián a new yorki Szent Patrick székesegyház főol­táránál magyar nyelven elmon­dotta Msgr. Mihalovics Zsigmond. Urunk Jézus Krisztus, megváltó Istenünk, mi a nagyvilágban szét­szórt árva magyarok, esedezve ké­rünk, emlékezzél meg Szüzanyád országáról: romlásnak indult sze­gény hazánkról. Te a világmin­denség Ura és a nemzetek örök Királya vagy: vedd erős kezedbe pusztuló magyar néped sorsának irányítását! Hisszük, Urunk, rendületlen hit­tel, hogy a sátán minden szándéka ellenére is Téged szolgál és evilági fegyvertársai is gondviselésedet munkálják, de hitünk fényét el­nyeléssel fenyegeti a megpróbál­tatások éjszakája, mely otthon Egyházunkra és hivő népünkre, külföldön a hontalan magyarságra borult. Reméljük, Urunk, töretlen re­ménységgel, hogy nem vonod meg hathatós segítségedet azoktól, akik odahaza önmaguk és csalódjuk biztonságát, sőt életüket kockáz­tatják és nem hagyod el azokat sem, akik számkivetetten, test­­ben-lélekben összetörve, a min­dennapi élet gondjaival küzdenek, de válluk már roskadozik a sulyo» kereszt alatt és lelkűkben hovato­vább kihal az uj élet reménye. Szivünk hűséges szeretetével borulunk le előtted, Urunk. Adj élő hitet, csüggedést' nem ismerő reményt, áldozatra kész szeretetett Tedd Nagyasszonyunk, a Bol­­dogságos Szűz Mária esedező köz. benjárása által Egyházunkat győ­zelmessé, országunkat független­né, népünket szabaddá. Add, hogy a szociális igazság és a felebarát», szeretet békességében dicsérje szent Nevedet, a mindenható. —Atyával és Szentlélekkel egye­temben, a Duna-Tisza táján Szent István országát építő hü magyar néped. Amen. A Rév. Deésy Ipoly (Fairfield, Conn., 838 Kings Highway) összeállításában és az Erdélyi Szent Ferenc Rendiek kiadá­sában most, megjelent Magyar ímakdnyv nyomán. KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. is kémekkel vetette körül. A titáni harcokat megvívott diadal fia el­fáradt. Egészen komplikált neuro­tikus bántalmai voltak. A meg nem értett és félreértett ember lelki komplexuméival gyötrődött. Még akkor is, amikor feldagályló lelkének már szűk volt énjének vé­ges határa, újabb munkába fo­gott, -— de már nem tudta befe­jezni. Visszavonult. Csendes volt, nem méltatlankodott, nem panaszko. dott de messzire néző szemeiben, végtelenbe nyúló, fekete bánatu­­tak voltak. . . Már annyira beteg volt, hogy be kellett vinni a Bécs melletti döblingi elmegyógyinté­zetbe. Azonnal kényszerzubbonyt kellett ráadni, mert mindig futni akart, hpgy a tűzben álló Magyar­­országot eloltsa. . . Tizenkét évig szenvedett Döblingben s világos perceiben állandóan zokogott. Érdemes leírni halála előtti utol­só imáját, amikor még fellobBant benne az értelem: “A jó Isten hiv. Aki olyan ke­gyes és néha kegyetlen nyomo­rúsággal igazgatta lépteimet gyer­mekkorom óta. Aki annyiszor megsegített és annyiszor megvert. Aki oly sok örömmel áldott meg és gyötrelemmel sújtott és Akitől mégis mindig éreztem, hogy Atyám. Világoknak parancsoló, füszálgondozó és engemet is meg. tartó Atyám. Aki most is hiv, hogy elpanaszolhassam neki szo­morúságomat, árvaságomat, bűne­imet, jajtalan jajjal, könnytelen sírással. És nem kerget el, még ha oly gyarló is vagyok. Oda enged a Megsanyargatotthoz, a Kereszt­­refeszitetthez. És Krisztus még sohasem korholt meg, ha feléje sirt a szivem.’’ 1950 szeptember. Mi'±> —■ ■ 1 ■" "■ " ■" ----­New York és a környéki álla­mok magyarsága augusztus 27-én tartotta Szent István emlékünne­pét. A Szent Patrick katedrálisban ünnepi litánia volt, este pedig nagy társasvacsorá. Az ünnepsé­gek egyik legkiemelkedőbb moz­zanatát alkották az amerikai po­litikai élet vezető egyéniségeinek meleg rokonszenvtől áthatott meg nyilatkozásai. Truman elnök le­vélben mentett^ ki távolmaradá­sát, “remélve, hogy ez az ünnep­ség Szent István emléke és a sza­badság iránt további odaadásra fog buzdítani.” Dean Acheson külügyminiszter a következő levelet küldte: Megtisztelve érzem magam, hogy meghívtak a Szent Pat­rick katedrálisban tartandó Szent István-napi ünnepségre. Sajnos a meghívásnak nem tu­dok eleget tenni, mert augusz­tus 27-én olyan elfoglaltságaim vannak, melyeket nem lehet el­halasztani. Örömmel ragadom meg azonban az alkalmat, hogy legszivélyesebb jókívánságai­mat tolmácsoljam a szabad magyaroknak, akik Szent Ist­ván napját, a magyar nép ha-Az utolsó lelki rohamában agyonlőtte magát. Még ma is ti­tok, hogyan került a kezébe fegy­ver. 1860 április 8-án halt meg. 69 évet ált és a messzire ment cso­dálatos lélek üres sátora, a ma. gyarországi cenki birtokán lévő Széchenyi családi kápolnában nyugszik. Széchenyi István a világlátott, nagymüveltségü és tájékozott ma­gyar befelé akarta erősíteni, az európai civilizáció és kultúra ma­gaslataira akarta'emelni nemzetét. Tisztában volt az európai politika erőhatalmi viszonyaival s bár sen­ki nála lelkesebb,’ lángolóbb após. tola nem volt a magyar nemzeti szabadság eszméjének, vérző szív­vel előre látta a'szabadságharcnak a katonai túlerő súlya alatt elkö­vetkező tragédiáját, az áldozatok és szenvedések ‘özönét, amely a magyar népre vár . . . Tudta azt is, hogy mindazon jogokat, ame­lyek március 15-én proklamált a nemzeti közlelkesedés, az uralko­dóház már előzőleg kész volt megadni. Féltette Magyarorszá­got a feldarabolására lesben álló nemzetiségi .törtetőktől s tudta, hogy az uralkodóház hatalma Nagymagyarország épségének leg biztosabb garanciája. ... Mindent előrelátott és a tragi­kus következmények feletti bá. natában vesztette el lelke egyen­súlyát, a nemzet drámája miatti szivtépő fájdalom őrölte fel ideg­zetét. . . . Annak a magyarnak mintapéldánya volt, aki a legszebb szándékok közben sem feledte a realitás, józanság és felelősség szempontjait s — akikben azóta is oly nayy szükség szenved a sorsdöntő válságokban bővel­kedő magyar történelem. . . . gyományos nemzeti ünnepét szabad földön ülik meg. Ezekben a megpróbáltatások­kal teli napokban, amikor ön­kényuralmi erők könyörtelen uralmuk kiterjesztésére töre­kednek, különösen időszerű, hogy a magyar állam alapitója és történelmi alakja előtt az egész civilizált világ tisztelettel és megbecsüléssel adózzék. Több mint kilenc évszázad­dal ezelőtt ez a bölcs államfér­fi, politikai testamentumában népére hagyományozta a de­mokrácia alapvető lényegét, amikor minden ember egyenlő­ségét deklarálta. Ez tartós örökség. Olyan örökség, amely — és efelől biztos vagyok — minden szabad és szabadságra vágyó nép szivében ésf lelkében örökké élni és virágozni fog. DEAN ACHESON. Szent István emléke előtt hódo. ló levelet küldtek az ünnepségre Brian McMahon és Herbert H. Lehman szenátorok, valamint Clare Booth Luce, a hires írónő, volt képviselőnő, a magyarság rég'i barátja és több más amerikai politikus. Lunacsarszky, a muszka szovjet egykori közoktatásügyi komiszár­ja mondotta valamikor: "Nekünk a legnagyobb ellenségünk az em­berek szivében élő Krisztus." Ezért harcoltak és harcolnak a szovjet vezetők mindenhol és min­denkor az egyházak ellen! UJ ISTENTELEN SZÖVETSÉG. Most tartotta gyűlését a “Poli­tikai és Tudományos Kutató Szov­jet Társaság.” A leningrádi rádió részletesen beszámolt arról, hogy ennek a társaságnak legfőbb célja a harc a középkori keresztyén vi­lágnézet ellen. “Az Evangélium és a keresz­tyén legenda ellen való harcnak a legkíméletlenebbnek kell lenni. A kommunizmusnak minden rendel­kezésre álló eszközt fel kell hasz­nálnia erre a célra” — mondotta a társaság elnöke. Ennek a harcnak "tudományos” alapja lesz és a nagyszámú propa. gandisták fel fogják keresni az összes szovjet köztársaságokat. Vallásellenes filmek, továbbá hu. szonkilencmillió röpirat kerül majd forgalomba. 1942-ben eltörölték a muszka vörösek az Istentelen Társaságot. Most aztán felújították azt a lejárt szervezetet ezzel az uj társasággal, — sokkal szélesebb alapokon. A KERESZTRE FESZÍTETT EGYHAZAK. Nekünk, amerikai magyaroknak nem kell messzebb mennünk, mint az árva Magyarországra, hogy az egyházak elleni pusztítást egé­szében megláthassuk! A budapesti vörös külügymi­nisztérium augusztus hó legvégén jelentette, hogy a Római Katoli­kus Egyház és a kormány, nyolc heti tárgyalás után, egyességet kötöttek. E jelentés szerint hogy “A püs­pöki kar, elismeri és támogatja, magyar állampolgárságából kifo. lyólag, a Magyar Népköztársaság alaptörvényét és állami rendjét.” Az egyezmény külön is kiemeli azt, hogy "az egyház törvényei szerint” a püspöki kar azok ellen a papok ellen, akiknek tevé­kenysége ellene van a Népköztár­saság rendjének és építő munká­jának. A püspöki kar “támogatni fogja a béke mozgalmát, elítél minden háborús uszítást és az atomfegyverek használatát; minél­fogva minden kormányt, amely az atombombát először használja, háborús bűnösnek tekint.” * * * A másik három történeti egy­házzal: a reformátusokkal, Inthe­­ránusokkal és az unitáriusokkal már régebben egyezményt kötött az óhazai bolseviki kormány. így tehát teljes az egyházak ke. resztrefeszitése a szerencsétlen óhaza földjén. KRISZTUST NEM LEHET KIÖLNI AZ EMBEREK SZIVÉBŐL! A keresztrefeszités után az óha­zai bolseviki vezérek már a sirba­­tételt remélik. Egyet azonban felejtenek, hogy minden keresztrefeszités és sirha­­tétel után, Krisztus Urunk feltá­mad. Hiszen amaz első sirbatétel után hányszor elkövetkezett a di­adalmas feltámadás! * * * Akik az óhazából most jöttek ki, mind arról tesznek bizonyságot, hogy áz üldözések és megalázta­­tások miatt az emberek szivében TRUMAN ELNÖK £S ACHESON KÜLÜGYMINISZTER LEVELEI A SZT. ISTVÁN ÜNNEPSÉGEKRE T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom