Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-08-15 / 8. szám
12-IK OLDAL “KRÓNIK A" 1950 augusztus. Anticommunist Kommunista-el lenes AMERICAN A tt * *» n AMERIKAI HUNGARIAN K if O II V K A MAGYAR MONTHLY II II V II I I» *■ HAVILAP . ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307-5* AVENUE SUBSCRIPTION: ti. S. of AMERICA and CANADA $2,00 PER YEAR PRICE PER COPY 10c. NEW YORK 16. N.Y. ELŐFIZETÉSI PH: az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE EGY PÉLDÁNY ÁRA MIRE TANÍT A BELGA KIRÁLY ESETE? ISTVÁN KIRÁLLYAL ELŐRE,.. István király féltőn tekint széjjel hullott nemzetére, Égőn fénylő reménysugár mindkét szeme szögletében. Templomoknak ércharangján dörög hangja biztatóan, Magyar földön szólni fog a kitartásra buzditón. Erős hittel, magyar szívvel, újra épül Budavára! Isten földjén nem vesz erőt a sátánnak csúf ármánya! Tárogató bűvös hangja beleremeg a szivekbe, Boldog édes örömkönnyek ragyognak majd a szemekben! Előttetek áll a szent cél! — István király fenn az égben Biztatóan tekint-e rátok, azt kiáltja, csak előre! Nem érti az idegen szót, sem az erdő, sem a róna, Maggyar szívvel induljatok, — egy újabb honfoglalóra! Euclid,, Ohio, 1950 augusztus. KISS IMRÉNÉ, RÉVEY L. P. EMMA. III. Leopold belga király öt évi száműzetés után a belga parlament meghívására visszatért hazájába, miután a belga nép többsége az országos választáson nagy szavazattöbbséggel királya iránti hűségéről tett bizonyságot. Ez a szavazattöbbség jóval nagyobb volt, mint amennyi szavazat külömbség volt Truman elnök és Dewey elnökjelölt között lefolyt utolsó elnökválasztáson. Az amerikai népnek a demokráciája arra tanit, hogy választás esetén a győztes többség kormányoz, a kisebbség pedig legfeljebb kritizál és bevárja a következő választást. A belga marxisták, akik között a kommunisták törpe kisebbségben vannak, nem elégedtek meg a referendum eredményéval és előbb tüntetésekkel, majd a polgárháború rémével arra bírták a belga királyt, hogy lemondjon. Ha a marxizmus enyhébb fajtája is csak ilyen demokráciát tud teremteni, akkor a magyar nép nem kér a marxi demokráciából, akármilyen rózsaszínű is az. A legitimizmus elismeri minden ember jogát, de a kisebbségnek is el kell ismerni a többség jogát. A balga belgák példáján mindenki tanulhat, aki a magyar királyság sorsát a szivén viseli. MAGYAR GALLUPISTÁK. Mindenki emlékszik még arra a csúfos felsülésre, amelylyel a “közvélemény-kutató” amerikai Galiup-Intézet próbaszavazási számszerű adatokkal megjósolta, hogy Truman elnök holtbiztosán meg fog bukni az i 948-as elnökválasztáson és ellentjelöltje Dewey fölényes többséggel fog bejönni. Azelőtt sem adtunk túlsókat a Gallup-statisztikára, noha pártosságáról nincsenek adataink. Annál kevésbbé lehetünk azonban bizalommal, amikor olyanok gallupoznak, sőt galoppozzák el magukat, akiknek politikai exponáltságával tisztában vagyunk. Mostanában némelyek azzal a vigaszversenyszerü társasjátékkal szórakoznak, hogy számokat írnak fel egy papírra, vagy mégis némi fáradtságot véve, kikeresnek maguknak egy kis baráti kört, amelyről biztosra veszik, bogy az ő szájuk ize szerinti a többsége és azt megkérdezik a magyarságot érintő kérdésekről. Mig a Gallup intézet nyíltan és vaktában ragad ki néhány száz embert a népből, hogy kérdéseket intézzen hozzájuk, addig ők teljesen titokban végzik a tnegkérdezendők kiválasztását és ugyancsak teljesen titokban számlálják össze az eredményeket. Ellenőrzés nélkül megy az egész és senki sem tudja, való igazak-e a számok, amiket újságokban nyilvánosságra hoznak, vagy pedig a politikai érdek hangulatcsinálási szempontjai szerint vannak-e buzgón átkozmetikázva. . . . De ez nem is fontos. Akinek ilyesmiben kedve telik, olyan számokat hozhat ki magának, amilyent csak jólesik s az ilyen szórakozásnak amúgy sincs garanciája, értéke, hitele. Kár sietni, mohónak lenni, várják be a magyar nép felszabadulását, az egész nemzet- természetes, tisztes közóhaját. . . . Hátha kiderül, hogy teljesen felesleges munkát végeztek és hosszabb lesz az orruk, mint Gallup mesteré volt 1948 november 3-án?! VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5íh Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $2.00t, amelynek lejében kérem a KRÓNIKA cimü képes havilapot egy évig az alanti címre küldeni: Név:............................................................................................................................ Utca .................I..................................' .................................... Város ................................................................. Állam........................................... (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlót? (eveiben küldjön.) UJEMIGRÁNS LEVELE. T. Szerkesztő Ur! 1948 tavaszán menekültem az egyik Collegiumból! Előzőleg már megismerkedtem az Andrássy ut pribékjeinek vallatási módszereivel. A napokban kaptam levelet Édesanyámtól, sírja benne, hogy Apámat a rendőrség őrizetbe vette én miattam. A következő kér déseket adták fel neki: “Mikor és miért hagyta el fia az országot? Volt-e engedélye az államtól? Hol él most a fia? Volt-e tudomása arról, hogy fia el akarja hagyni az országot? Miért nem akadályozta meg fia távozását? . . (Apám vidéken él, én Budapesten voltam s még el sem tudtam köszönni tőlük.) Tavaly október óta vagyok Australiában. Sorsommal meg vagyok elégedve, bár fizikai munkát végzek, amit eddig nem igen próbáltam. Egy dolog izgat mostanában s ez a háború. Arra szeretnék biztató választ kapni, hogy ha Európában kitör a háború, vájjon mehetünk mi u. n. new-australok harcolni a vörös horda ellen. Lesz e az II. N.-nek szava érdekünkben. Szerintem jó hasznos munkát végeznénk! Remélem, hogy a vihar után igazán boldog Magyarországot fogunk viszontlátni s címerünkre ismét felkerül a királyi korona. Bár en a királyságról csak a történelem-könyvből és az idősebbek — apám — elbeszéléséből tudok (az ő mellére IV. Károly király személyesen tűzte fel a Vaskorona rendet), de hiszem, hogy az ország népe boldog lesz. ha azt az “elavult királyságot’ (Szabad Nép. 1946 feb. 1.) visszaállítják. Kérem a Szerkesztőséget, ha netalán mit közölne levelemből, akkor nevemet és címemet csak eképpen jelé e B . . . a K; Australia N. S. W. — tekintettel a hazaiakra. Hazafias tisztelettel Aláirás. Ä KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika független organum. Cikkeit, harcait kizárólag Íróinak a magyar nép történelmi érdekeit és boldogulását szolgálni vágyó spontán, szabad meggyőződése irányítja. * * * A Krónika a legelterjedtebb magyar lap a világon. Nem kérkedéssel, hanem szomorú büszkeséggel jegyzi fel ezt a tényt magáról. A magyar sors mai tragikumát jellemzi, hogy ezt elmondhatjuk. Soha mióta fennáll a magyar történelem, ennyire nem volt széjjelszóródva a magyarság. Nincs a világnak az az elrejtett zuga, ahová ne jutna el a Krónika, kivált mióta menekült testvéreink kezükbe vették a vándorbotot, hogy átvészelhessék az időket, amig ismét “hiv a haza”. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nemcsak Észak, Dél- és Középametika és Európa országaiba jár, hanem Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lapja lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmellen szerepel Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmániával, Rhodesiával a Délafrikai Köztársasággal épp úgy mint Canadával a Dominikai Köztársasággal, Brazíliával, Columbiával és Venezuelával. Különösen az ausztráliai országokba és a távolkeleti Indochinába menő lapok száma szaporodott meg erősen az utóbbi időben. Példányszámunk hónapról hónapra tetemesen növekszik. Amerikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felkeresik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez híven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjtalanul küldjük a lapot. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a törvényes magyar királyság és a magyar nemzet, a Szentkorona fénye megújulásának harcosai sorába!
