Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-06-15 / 6. szám
Magyar nemzeti élet a US. zónában Németországból írják: Örvendetes tevékenységről számolhatunk be az US. zónabeli magyarság sanyargatott életéből. amióta a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége megalakult. Ez az erőteljesen működő mozgalom a múlt hónapban avatta fel második zászlaját. Az elsőt múlt év október hó 27-én Neuburg, Donau városában megalakított B. K. vezetője alapította s azt a temetőben nyugvó magyar hősi halottak sírjánál áldotta meg Tarcsafalvy A zászlót ezután katolikus részről dr. Szölgyémy József, a magyar lelkigondozói hivatal vezető főlelkésze, református1 részről pedig Kur Géza, ref. főlelkész áldották meg komoly mélyreható szavak kíséretében. A zászlót Báldy Pál vette át a csoport nevében és felolvasta az emigrációban élő legidősebb tábornoknak v. Justhy vezérezredesnek üzenetét, melyből kiragadjuk: S erre a zászlóra tekintve fogadjátok meg erős fogadkozással, hogy miként őseink, úgy Ti is konokul mindhalálig hűségesen harcolni fogtok az ezeréves Szentistváni keresztény Ma. gyarország felszabadításáért. Dr. Veér Imre, az 1945-ös nemzetgyűlés volt képviselője a kö-Anaklét ferences atya, mig a második zászló avatása, mely a magyarok seregszemléje volt, Augsburgban került felavatásra. Az ünnepély szent misével kezdődött, melyet ünnepi diszebéd követett,, majd megkezdődött a zászlóavatási ünnepség. A kürtös háromszori "Vigyázz” fuvása után a közönség elénekelte a Himnuszt, majd szétment a Túggöny és megjelent a színen a felavatandó zászló. A zászlót vitéz Hollósy Erwin a következő prologgal köszöntötte: vetkezőket mondotta: Én mint a Nemzeti »Bizottmány ellenzéki tagja tanúsíthatom,, hogy olyan együttérző hazafias munkát, mint amilyet a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége folytat, sehol máshoz az emigrációban nem tapasztaltam. Én láttam Mindszenti bíboros, Ordass püspök s sok más hősi küzdelmét az emberi jogok védelmében és ezért verem be zászlószegemet az Emberi Jogok Ligájának nevében! A nagyszámú magyar közönség erről a seregszemléről hitében és lelkében megerősödve tért vissza otthonába. Ezután mintegy 140 magyar szervezet és egyesület verte be hazafias jelmondat kíséretében 31 évvel ezelőtt ezen a napon dördültek el először a fegyverek a "vörös Budapest” utcáin a polgári rend helyreállítása és a vörös rémuralom letörése érdekében. Ez letagadhatatlan tény s ezzel a fegyverténnyel lépett elő a Magyar Nemzet a bolsevizmus első számú ellenségévé. Harmincegy évvel ezelőtt a Budapesti m. kir. Honvéd Ludovica Akadémiára vezényelt mintegy száznyolcvanhat ifjú akadémikus és hadapródiskolás tisztjeik vezetése alatt megkezdték a fegyveres küzdelmet Kun Béla rémuralma ellen, megszállták délután a József telefonközpontot is és várták az előkészített általános felkelés kitörését. Ez azonban nem történt meg, mert az akkori u. n. vörös őrség, melynek magvát a volt rendőrség képezte, valamint a többi beszervezett alakulatok árulás folytán nem teljesíthették vállalt kötelezettségeiket, igy a hős ifjak magukra maradtak. A fegyverek eldördültek és az Akadémia környéke csatatér lett. Közben a megbízható vörös fegyveres bandák felvonultak úgy a Ludovika körül, mint a József köz. pont köré, majd tüzérséget vonultattak fel,, mely azonban nem lépett akcióba s igy az ifjú tisztjelöltek reménytelen harcukat másnap a hajnali órákban feladták. A hősi küzdelemnek az Akadémia részéről két áldozata volt: Lembefkovits százados,. aki az előkészítés lelke volt és Pogány akadémikus, aki kötelessége teljesité. se közben lelte hősi halálát. Emlékük a magyar nép lelkében örök ké élni fog. A küzdelem feladása után a hős ifjakat a bolsevisták a Mária Terézia laktanyába szállították, ahol Ítélkezni akartak felettük. Az ítélet kötél általi halálra szólt s hogy ezt nem hajthatták végre ez egyedül az olasz Romanelli ezredes közbelépésének volt köszönhető, aki tekintélyének teljes súlyával lépett közbe s a bolsevisták meghálálni kényszerültek. Az ítéletet átváltoztatták javitóiskolai nevelésre és valamennyiüket elszállították a Ranolder utcai leánynevelő intézetbe, ahol a felszabadulásig tartózkodtak. Ezekből az ifjakból és vezetőikből alakult meg később az 1919 Júniusi Bajtársak Szövetsége, mely fejvette tagjai sorába mindazokat, akik az ország bármelyik részében küzdöttek a bolsevizmus ellen és csak egy politikai célkitűzésűk volt, a "nemzeti irány és antibolsevizmus! Ma, a visszaemlékezés napján ezek közül kevés Bajtársam van életben. Sokan elestek a bolsevisták elleni harcban a Don kanyar, ban, többeket pedig meggyilkolt a Ludovica Akadémia zászlókalapácsával, — melyet ez alkalommal mint kegytárgyat ismét használatba vettek, — zászlószegét, végül a. lengyel, észt és a georgiai küldöttség vezetője tett hitvallást magyarbarátságunk mellett. a most tomboló bolsevista önkény Magyarországon. Béke poraikra! A keresztényi szellemű, nyugati államgondőlat Magyarországa, a szabadság, emberiesség, szociális fejlődés és jogrend kulturhona azonban megvalósul, diadalmaskodni fog és újra boldog lesz a Szentkorona nemzete! ; HÍREK AUSZTRÁLIÁIBÓL. Ausztráliái levelezőnk írja: Az ausztráliai magyarok Szent István, első apostoli király napját augusztus 20-án méltó keretek között akarják megünnepelni. Sydney egyik nagyobb templomában ünnepi szent mise lesz. Délután Sydney City egyik nagytermében ünnepi műsor, amelyre az egyházi és állami élet előkelőségeit is meg fogják hívni. Tervben van Szentistvánnapi magyar kiállítás a City egyik nagy termében. Az ünnepségeket a “Mindszenti Egye sülét" Kulturális szakosztálya rendezi. Tervezik egy Mindszenti internatus létesítését is, amelybe 4-14 év közötti gyermekeket fogadnának be bentlakóul egész évre. * * * Menzies a többségre került ausztráliai polgári demokratikus párt miniszterelnökének a kommunista pártot betiltó javaslatát a munkáspárt tanácstalan határozatlansággal fogadta. Nagyobbrésze pártolja Menzies antibolsevista törvényhozását, a kisebbik — de még mindig tekintélyes rész azonban továbbra is hajlandó szólási és gyülekezési szabadságot adományozni a Kreml ausztráliai ügynökeinek. Az ausztráliai kor.mánv a felére csökkentette a D. P. bevándorlás ezévi százezres arányszámát. Ausztráliába bevándorolt magyarok száma május elsején elérte a hétezret. Ausztrália a legutóbbi időkig utópisztikus elzártságban élő szigetvilág, lassan kezd ráébredni a hideg háború egyre közeledő rideg valóságaira. A Malayban küzdő brit erőknek valószinüleg anyagi, de talán katonai segítséget is fog nyújtani a kommunista bandák letöréséhez. Az amerikai csen desoceáni flottaparancsnokok ausz tráliai tárgyalásai s az egyre konkrétabb formát öltő általános védkötelezettségi tervek az állomásai Ausztrália ébredő öntudatának. Lassan szétfoszlik a "béke szigete” veszélyes illúziójának hamis délibábja. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az, East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható. FÖLDES “a magyarság közkedvelt irodája” Hajó- és repülőjegy eladási, pénzküldési, utazási és közjegyzői iroda. 1523 FIRST AVENUE New York, N. Y. Újra kürtszót hallok! — hallom haldoklók jaját. . . "Isten"! — Bajtárs! ne feledd néped és hazád! .— Gondolj kis falunkra, kicsiny gyermekemre, . . . Az édesanyámra, — a feleségemre, — Akik két karunkba hisznek, bíznak bátran S ölelő karokkal vissza, — visszavárnak. . . Hangja már nem volt, de biztatóan nézett. . . Elszorult a torkom, szivem lánggal égett; Fegyvert ragadtam s szuronyt tűztem csőre, — 'Nein volt más választás! — Fiuk! "Előre!” A hős bajtársi szó hivó kötelesség! Múlt, jelen, jövőben testvéri-közösség. Van-e közöttünk még ki nem érti szavát? ... A távoli börtönben sínylődök jaját; Mártírok véréért ki nem fizet vissza? . . . Vagy ölhetett kezekkel álljunk mi is sírva. . . Várjuk, hogy a sátán reánk is lesújtson. Pokla véres lángja az egekig kússzon?! Folyon bár a vérem patakokban földre, Foljjon bár a vérem patakokban földre, •— Egyszer kiálthassam újra: — "Előre!” Kötelesség! — Nem gyilkos bosszu-vágy, Mely lelkemben éget, hitünkkel A sátán pallosát törni szerte széjjel; Mely rabságban tartja árva nemzetünket, Bemocskolva vérrel szűzi gyermekinket, Krisztus keresztjére hiába mutattunk ■— Nem ismer az hitet, mélyen jár alattunk. . . . Lásd sorsodat te is, ne légy gyáva dőre. . . . Gyér! — kiáltsuk együtt újra: ~ "Előre!” Zászlót bontottunk hát, színe, selyme, rudja Mutatja majd nékünk, hol a hadak útja. Apák, testvérek közt helyt találunk mi is . . . De a találkozóra készüljetek ti is, Akik ma még alvó, csüggeteg szemekkel Nem látjátok, Krisztus újra a kereszten Vérzik s lába előtt egy ország esdekel Békét vágyó szívvel, láncravert kezekkel. Otthon imádsága, hite és reménye Forrjon össze zászlónk szin, selyme tükrébe. Hirdesse Nyugatnak, hogy élünk és vagyunk, Istenért, Hazánkért, ha kell meg is halunk. Legyen szemfedője szomorú sorsunknak, Kálváriát megjárt bűnbánó utunknak. Isten előtt álljon Boldogasszony képe A múlt bűneiért szent engeszteléssel, Imádsága mellett törhetetlen hittel Küzdjünk hát jövőnkért szent meggyőződéssel, így várhatunk mi csak békét itt e földre . . . De ne felejtsd Bajtárs! . . . Isten s Országunkhoz egy ut van: — “Előre!” 1919 JUNIUS 24
