Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-08-15 / 8. szám
8-íK OLDAL KIS KUNSÁG Irta: TARCZ SÁNDOR. Jó Petőfi Sándor Jelent meg előttem álmomban, múlt éjjel. Kért, hogy szülőföldjén, a szép Kis Kunságon Együtt nézzünk széjjel. Zöldül-e a róna, Duna-Tisza táján, messzi Napkeletre? Nincs nyugta a sírban, nem tud megpihenni Se teste, se lelke. Száz éve nem látta, Én pedig mindössze Jjuszonöt év óta. De engem is kisért Kis Kunság emléke, Mint a régi nóta. Felnyergeltem nyomban Álomország két gyors szárnyas paripáját S lovaink patái csillagokat érvén A szikrát csiholták. Hajnalra átértünk. Bibor köpenyét a nap már teregette Nádastó vizére s barátunk, a gólya Keringett felette. Köröttünk pusztaság; Nincs tenyérnyi zöld fü széles e határban, Csak egy árva bokor, nem messze a tótól, Busulgat magában. Száz évvel ezelőtt S nem is olyan régen gazdag legelő volt Ez a föld, melyet most nem az élő lakja, Hanem aki már holt. Leégett a cserény. Durva muszka gránát a gulyást megölte. Akár a jégeső, úgy hullott a bomba * * Előtte, mögötte. Ott, ahol lapály volt, Széles lövészárok szalad jobbra-balra; Bejáratát pedig szétlőtt hadiszekér Vasroncsa takarja. S hol a halászmadár Szokott rikoltozva lecsapni a tóra, Gépmadarak vívtak élet-halál harcot Hadi kommandóra. Mi az, ami ott a Száraz káka között nyakát nyújtogatja? Talán csak nem éhes kicsinyeit féltő Gólyafiak anyja? Jól látjuk, nem gólya; Sándor közelebb megy, én lassan követem. Szuronyos puskavég mered az ég felé Egy honvéd tetemén. Hol kutágas állott, Gyepes gödör mellett, ott most hadi emlék Hirdeti, hogy itten elpusztult egy szálig A gálád ellenség. Közömbösen nézi Az orosz emlékmű a rut délibábot; Nézheti is, mert ily iszonyatos képet Már eleget látott. Hol az ég a földdel Összeölelkezik, ott van a délibáb. Mit mutat? Petőfi megdöbbenve látja Pest-Buda ostromát. Oroszt német ellen; A magyar nemzet két ősi ellensége Itt vívta meg harcát életre-halálra A magyar vesztére. S az ország többi része? Üszkös tanyák mellett leégett kazalok; Felgyújtott kastélyok felett a foj^ó füst Sötéten kavarog. Régi szántóföldek? Ekék helyett tankok vágtak uj barázdát; ' Felhőkből leejtett tonnás légibombák Népünk pusztitották. Zöldelő búza közt Véres sebvirágok, hörgő szájak nyíltak. Futott a tüskésdrót, pattogtak srapnellek “K R Ó N I K A” 1949 augusztus Mint sok vérző csillag. S ha leszállt az este, Reflektorok fénye kutatta az eget; És ha támadásra jöttek gépmadarak Bőgtek az ütegek. Végre itt egy város, Ha ugyan városnak lehet ezt nevezni, Hiszen csak romhalmaz s ami felszabadult, Kevesebb mint semmi. Ilyennek találta Jó Petőfi Sándor a szép Kis Kunságot, Mikor Álomország szárnyas paripáján • Velem hazaszállott. SZEMLE NÉGY-ÖT ÉVIG fog eltartani, amig a nyugateurópai országok Amerika segélyével annyira feljavíthatják hadierejüket, hogy orosz támadás esetén helyt tudjanak állni, amig Amerika bombázói megérkeznek, — jelentette ki Johnson honvédelmi miniszter a kongresz- Sjus külügyi bizottsága előtt, amely megkezdette a kihallgatásokat a Truman elnöktől e célra kért 1450 millió dollár ügyében. E kijelentés nyugtalanító hatást keltett olyan körökben, amelyek nézete szerint minél később jön el a Szovjet szerződésszegései és zsarolásai erélyes diplomáciai számonkérésének ideje, annál több ideje marad a Szovjetnek, hogy hadierejét még inkább kifejlessze. Nem kétes ugyanis, hogy a Szovjet a 4-5 évet szintén felhasználná máris óriási hadserege megnövelésére, sőt ezenkívül a minden országban meglévő ötödik hadosztályai, a helyi kommunista pártok is gőzerővel folytatnák néprontó agitációjukat. Négy-öt év alatt Kínában az uj kommunista rendszer sárga janicsárok sok millióit képezheti ki Amerika ellen és az európai fehér faj világának, civilizációjának lerohanására. . . Egyik amerikai hírügynökség utján csak nemrég érkezett hire, hogy a Szovjet nagy atombomba kísérleteket folytatott le Szibériában. ... S mi könnyedén négyöt évről beszélünk? Az atomkémek sokkal buzgóbbak, semmint hinni lehetne, hogy négy-öt esztendőbe telhetik, amig Oroszország atombombát tud gyártani, mégpedig nem csak egy-kettőt. S ha ez a helyzet bekövetkezik, aligha lehet már gondolni arra, hogy a Szovjet az atombombától való félelmében meghátrálna a bűneit fejére olvasó Amerika előtt. .*. * * * BRANDLEY VEZÉRKARI FÖNÖKÖT is kihallgatta a bizottság és elmondta, hogy orosz támadás esetére kész a haditerv. Amerika használatba venné az atombombát és átvenné a légi operációk vezetését. A tengeren Amerika, Anglia, Franciaország és*a többi szövetségesek flottája látná el a védelmet. A szárazföldi hadsereget, a gyalogságot, amelynek egyik főfeladata volna a lebombázott területek megszállása és rendjének biztosítása a nyugat európai népek adnák. A nyugateurópai országoknak tehát nagyrészt inkább csak az utóvéd szerepe jutna. E feladatokra rövidebb idő alatt is fel lehet készülni ha kell . . . S most olyan idők vannak, hogy kell! Végzetes történelmi következményekkel járhatna, ha a Nyugat engedné, hogy a Szovjet hamis béke-taktikázásokkal, mint amilyen a berlini blokád megszüntetése is volt, kihúzhatná az időt, amig az atombomba gyártását nagyban űzheti. Ha Nyugateurópa miatt a Szovjettel nem is kerülne konfliktusra a sor, a mostani állapot fenntartása nem lehet végleges. K el eteurópa, Kina és a világ más Tontos pontjai is felszabadításukat várják. A szabadság hóditó totalitarizmusokkal szemben egy és oszthatatlan. Az első világháború után a nyugati hatalmak elhanyagolták azt a feladatukat, hogy csirájában fojtsák el a kommunizmust, amikor mégcsak kezdő stádiumában volt Oroszországban. Közben Moszkva a fejükre nőtt s a csatlósitott Kínával együtt 800 milliós embertartalékkal rendelkezik, de az atombomba terén még nincs annyira, mint Amerika. A szibériai atomkisérletek hírének elterjedése után Truman elnök jelentést küldött a kongresszusnak az atombomba termelés legutóbbi helyzetéről s abban közli, hogy nagy számban gyártottak uj és még hatásosabb atombombákat. Ha ilyen erős Amerika a legfélelmetesebb fegyver birtoka terén, felmerül a kérdés, van-e értelme sokáig várni, miért ne lehetne diplomáciai utón változtatni a mai helyzeten? Miért ne lehetne aprólékos részletmunka, pepecselés helyett, amilyen például minden nagyszerű jóakarat dacára is a magyar-román és bulgár közszabadságok ügyében folyó jegyzékváltások sora — egyetlen jegyzékben össze foglalni a Szovjet bünlajstromát és annak pontról pontra való jóvátételét záros határidőre kérni? A második világháború békemüve a háború alatt a győzelem érdekében Moszkvának kényszerűen tett engedmények miatt amúgy is el van fuserálva és csak a hibákat teljesen jóvátevő uj elrendezés, amely tiszteletben tartja a népek történelmi jogát a szabadságra és ősi területeikre, hozhatná meg az igazi békét. De ehhez gyors cselekvésre volna szükség, amilyen hamar csak lehet, — mielőtt Moszkva nem jön a nyomunkba az atombombával. V
