Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-08-15 / 8. szám
6-IK OLDAL “KRÓNIKA” 1949 augusztus felsorakozott egyszivvel és lélekkel az erdélyi magyarság, felekezeti különbség nélkül, mint a bíboros hercegérsek mögé az országbeli magyarság. Hogyha mély érzésű erdélyi magyarokkal beszél az ember, akkor örömmel állapítja meg, hogy csakis a restaurációban látják ők is az erdélyi magyarság egyetlen útját. Három szerencsétlen köztársaság és két átokkal teljes proletárdiktatúra az egész magyarsággal, de főképpen Erdély népével értette meg a szentistváni gondolat igazságát. * * * Nem ünnepelünk tehát remény-, telenül. Csonka-Magyarországból, a Kis Entent-ból, balkáni nivóju köztársaságból, no meg a ködös balkáni szövetségből unos-untig elég volt. Az idei ünnep vezesse egy táborba az egész lelki magyarságot. Bár egyszerűen és csöndesen, de «uegrendithetetlen hittel ünnepeljünk. Jön a föltámadás, jön a restauráció: JÖN NAGYMAGYARORSZÁG OTTÓ ŐFELSÉGE BÖLCS URALMA ALATT! MIÉRT ÜNNEPEL - KOLDUSSZEGÉNYSÉGBEN A DOLGOZÓ MAGYAR? Akik az óhazában látogatást tettek, mind arról tesznek bizonyságot, hogy még a legjobban kereső ipari munkás is csupán élelemre képes keresni, ruházatra azonban már alig, — nagy családnál pedig nehogyse telik. Egyik new yorki pénzváltó intézet pengő-ajánlata azonban egészen világosan megmutatta, hogy hol rejlik a baj. Ez a cég ugyanis azt írja, hogy szívesen küld haza száz forintot három dollár nyolcvan centért repülő postává. Anynyi magyar -forintot kicsempésztek ugyanis a magyar szovjetből menekülő “szerencsések”, hogy még Amerikában is bőven árulják a fölértékelt magyar forintot. A pengőnek ez az értéklése csak nem teljesen megegyezik a muszka rablók jóvátételi dollárjával. Nem elég, hogy állandóan raboltak és rabolják a muszka vörösek a szegény magyar népet, hanem még jóvátétel által is százmilliókat hajtanak be a szerencsétlen magyar népen. És pedig nem muszka rubelben, a “munkás haza” valutájában, hanem a gyűlölt kapitalista Amerika dollárjában. . . A muszka vörösek is harmincötös árfolyamon számolják el a pengőt. Tehát harmincöt pengő egy dollár a muszkák jóvátételi rablásainál. És ezzel szemben a hivatalos bu dapesti árfolyam? Akár hiszed, akár nem kedves olvasóm, — de a dollár körülbelül tizenegy forintot ér az óhazai beváltásnál. Minden cikk pedig, amit meg akarsz venni, amerikai dollárértékben fizetendő. Hiába keresel tehát akár egyszáz forintot is naponta, akkor is csak három dollárnyi értéked van az árva és kirabolt magyar földön. Hogyha pedig postán elküldöd a magyar forintot az óhazai szerencsétlen testvéreknek, akkor meg őket kevered bajba, — mert a vörös tolvajok nem értéktelen forintot, hanem “kapitalista" dollárt akarnak. A forint tényleges értéke és a fölértékelt összeg közötti külömbség minden dollárnál huszonnégy forint elvész a bolseviki gazdálkodás pocsolyájában. Majd hogyha az árva magyar haza termelése is visszatér a normális követelés és kínálat színvonalára, akkor megint meglesz az értéke a magyar pénznek. Amint megvolt a virágzó ferencjózsefi időben, amikor a new yorki pénzváltók szívesen megfizették az öt koronáért az amerikai dollárt. Hiszen ott állott a hatalmas, félszázmilliós Dunai monarchia minden gazdasági és katonai erejével, bölcs államférfiak és áldott uralkodó vezetésével, a korona vásárló ereje mögött. Amikor István király ünnepét üljük, az átértékelt magyar forint is figyelmeztessen bennünket arra, hogy pénzügyileg, éppen úgy, mint katonailag és gazdaságilag, nincsen jövője a magyar népnek Nagymagyarország nélkül... Nem is kell nekünk semmiféle köztársaság, vagy proletárdiktatúra! Elég volt az előbbiből, három, az utóbbiból meg kettő. Nekünk Nagymagyarország kell, a magyar és testvémépek örök egységében, Ottó Őfelsége bölcs uralkodása alatt! Kaforniai Meszszelátónk már ezt a boldog nagy egységet látja, a második évezredre meginduló Nagymagyarországot! A RABSZOLGAMUNKA ALAPTÖRVÉNYEI. ^Cardinal Mindszenti” A magyar hercegprímás élettörténetét fenti cim alatt könyv-! ben megírta Fábián Béla. A több, mint 200 oldalas angolnyelvű könyv megrendelhető a kiadónál, Charles Scribner's Sons, New York, N. Y. Ara $2.75. Elöljáróban néhány szót magáról a könyv szerzőjéről. Fábián Béla Tallyán, 1889-ben született. Istenfélő, törvénytisztelő szülei, valamint a régi békés világ iskolái olyan nevelést adtak neki, amely végigkísérte őt egész életén, a budapesti ügyvédi irodától kezdve az első világháborún, orosz fogságon, hazatérés után a birói székben, majd a második világháború idején a német haláltáborokban. A változott viszonyok odahaza, boldogtalan szülőhazánkban azoknak, akik élve kerültek ki a német haláltáborokból, eleinte kedveztek. Igaz, hogy ezek az idők rövid lejáratúak voltak, de a rövid dicsőségből sem kért Fábián, amikor a hazatérés helyett a hontalanságot választotta. És hontalanságában sem a maga bajával törődik, hanem mint a Nemzeti Bizottmány egyik tagja harcos politikát folytat a magyar nemzet igazi felszabadulásáért. Könyvében a mártír Mindszenti bíborosról ad életrajzot és miután élő emberről van szó, került minden túlzást, csupán a tényekkel bizonyítható eseményeket örökítette meg ebben az angolnyelvű könyvben. Aki olvassa, uj erőt merit belőle a kommunizmus elleni harcra. Nincs ebben a könyvben egy lap sem, amely ne fogná meg az olvasót. A szerző tekintettel volt arra, hogy az amerikai ember a Mindszenti per óta rendkívüli érdeklődést -tanúsít a kommunista vi? lágveszedelem iránt és elvárja, hogy ennek az ideológiai drámának a hőse talpig embernek bizonyuljon. Ebben a várakozásában nem csalódik, mert mint ahogy egész életében talpig ember volt Mindszenti, annak bizonyul e könyv lapjainak betűsoraiban is. Fábián tolla elkíséri Mindszentit úgyszólván bölcsőjétől egészen a becsukódó börtönkapuig. így tehát az amerikai és angolul értő külföldi álmélkodva veszi tudomásul, hogy a római katolikus anyaszentegyház hercege, Magyarország hercegprímása a föld egyszerű népéből származott. Gyerekkorában mezítláb szaladgált, mint a többi falubeli gyerek és nagydiák korában a nyári szünidőkben ásót, kapát, sarlót, sőt kaszát is forgatott a kezében, hogy szülei gazdaságából a maga részét arca verejtékével szerezze meg. Nemcsak a szerencsétlen magyar dolgozó sülyedt le a rabszolgaság színvonalára, hanem maga a boldogtalan muszka nép is. Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsának genfi gyűlése elé az angol delegátus Mr. Corley Smith beterjesztette annák az alaptörvénynek szövegét, amellyel a legfőbb muszka szovjet' szabályozta a rabszolgamunkát. A New York Times részletesen ismerteti ezt a beterjesztést, amit a maga teljes részletességében az aiígol titkos - szolgálat szerzett meg. Amint olvasom ennek az alaptörvénynek részleteit, megdöbbenve teszek bizonyságot arról, hogy ilyen gonoszságra és utálatosságra csakis az Istentől teljesen elrugaszkodott ördögfiak kaphatók. A baromsorsra kárhoztatott emberi rabszolga iszonyatos sorsáról tesz bizonyságot ez az alaptörvény. Legalább tízmillió boldogtalan muszka sorsáról van itt szó. Bennünket magyarokat azért érdekel ez az angol bejelentés, mert hiszen Magyarországon is megvannak ezek a rabszolga munka- és kinzó-táborok! Ezeket a muszka példa nyomán állították fel azon a Magyarországon, ahol egykor a magyar királyi korona emberi jogot és szabadságot biztosított Nagymagyarország minden lakójának, bármely nyelvből és ágazatból való volt is. “Hol vagy István király? Téged magyar kíván!” Katolikus felfogás szerint nem a fiatalember választja a papi pályát, hanem az Ur jelöli ki az utján, mely a papi pályára vezet. Az Ur rendekezése volt tehát, hogy Mindszenti Józsefből pap lett. Mint plébános, azután mint apátplébános, a gondjaira bízott hívek lelki és testi szükségleteiről egyaránt gondoskodott, sokszor saját rovására. Ellentétben a marxista torzképekkel, amelyek a papokat Rákosi Mátyás gömbölyű termetével ruházzák fel. Mindszenti a sovány, csaknem aszkéta külsőt viselte egész életen át és még püspök, majd később mint érsek és prímás is hamadrangu fontosságot tulajdonított annak, hogy miből áll a táplálkozása. j A szegények iránti gondoskodásáról több jellemző adattal emlékezik meg a könyv és az adatok egyrészét személyes tapasztalataiból Ruby Erzsébet, a Krónika munkatársa mondta el a szerzőnek. Mindszenty József a magyar politikában az első kommunben szerepelt először. Már akkor becsukódott a börtön ajtaja mögötte, de mert még személye csak a Dunántúl volt ismerős és mert az első kommun párt hónapokig tartott, nem történt komoly baja. Húsz év múlva, amikor a nyilasok és nácik csinálták ugyanazt a Dunántúl, mint veszprémi püspökkel találták magukat Mindszentivel szemben, akinek szava már elhangzott a magyar haza egész területére. Felfigyeltek erre a hangra Hitlerek is, mert amikor a náci hadak elözönlötték Magyarországot, a nyilas vezérekből álló kormány fogságba vetette Mindszentit is. De mig az események idáig jutottak, Mindszenti olyan munkát végzett az életmentésben, amely munkát ez a világ sohasem fog tudni neki meghálálni. Sőt éppen azok közül akadt egy-két Judás, akik érdekében szervezte meg a maga külön földalatti mozgalmát a németek által megszállt Magyarországon. Bármennyire gátlástalanok voltak a nácik és nyilasok, a bebörtönzésen kívül másfajta retorziót nem használtak Mindszenti ellen. így tehát testi és szellemi képességeinek teljes birtokában érte meg a felszabaDlILÁST, amely tulajdonképpen a Mindszenti tragédia folytatása. Ennek a részleteibe már csak azért sem bocsájtkozunk, mert egyrészt lapunk mint a 12 oldala is kevés lenne hozzá, másrészt maga a szerző is azt szeretné, ha a részleteket nem kivonatosan, hanem a maguk teljességében ismernék meg az olvasók. Csupán annyit említünk meg, miután legitimista újság vagyunk, hogy a nagy per vádjának főanyagát Mindszenti legitimista ténykedései adták. Ajánljuk tehát olvasóinknak, hogy vegyék meg ezt a becses könyvet a maguk és városuk könyvtára részére is. T.
