Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1949-07-15 / 7. szám

1949 julius "KRÓNIKA" 3-IK OLDAL' Ha fordulna a kocka azt hiszem nagyon nagy tolongás lesz ha­zánkban a húsos fazék körül, de merjük remélni, hogy a nagy hang korszaka lejárt és a jövő állam vezetőinek kiválasztásánál az első szempont lesz: A jellem. KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCJZBGíH JÓZSEF, református lelkipásztor. IMÁDKOZZÁL ÉS DOLGOZZÁL. Háború utáni inflációs időkben, mikor a spekulánsok ülnek tort, az emberekben könnyen kialakul az a meggyőződés, hogy nemérdemes dolgozni. Addig nem volna baj, amíg ez a meggyőződés életelvvé nem kristályosodik ki. Sajnos, különösen fiatal embereknél ez gyakran be­következik. Megszokják a felelőtlenséget és azt hiszik, hogy ez min­denütt igy van. Ilyen gondolkodás mellett kivándorolnak és gyakran bekövetkezik a katasztrófa, összeütközésbe kerülnek a törvényekkel és vagy visszatoloncolják őket, vagy még ennél is rosszabb sors vár rájuk. Az ilyenek aztán a magyar ügynek is rengeteget ártanak, mert köztudomású, hogy az emberek szeretnek általánosítani. Aki könnyel­műen gondolkodik azt még nem érte elég megpróbáltatás és ezért nem tud sem imádkozni, sem dolgozni. Csak akkor közeledünk az Istenhez, ha nagyon is közvetlenül fenyeget a veszély. Egy magyar iró napló­jában olvassuk az alábbi, Budapest ostroma alkalmából irt sorokat: .Templomban irok, ahol pár napja estefelé misén voltunk s ezt a misét el nem felejtem amíg élek. Hogy összeroskadt mindenki! Hogy lehull­tak az álarcok! A halál lehelete ott ólálkodott körülöttünk és most, most tudom, hogy csak ez emelte fel a lelkeket, mert ezeket a könnyes sze­meket s az imának ezt a lángoló tisztaságát, sem magamban, sem más­ban, a szagos misék divatbemutatóján soha nem láttam. Ma megtalálhatjuk hazánkban az imának ezt a lángoló tiszta­ságát. Mindszenti József bíboros hercegprímás tanította meg ezt a né­pet imádkozni. NE A JELENNEK ÉLJ, HANEM NÉZZ A JÖVÖBE. Messze a jövőbe talán csak Mindszenti József hercegprímás látott, aki első pillanatban megérezte, hogy a bolsevistákkal alkudni nem lehet. A nemzet és az egyház örökségét nem volt hajlandó egy tál Jeneséért eladni és ma az egész világ szomorúan látja: mennyire igaza (volt. Későn jött ez a beismerés és talán sok vér folyik majd még mi­atta. Mindez pedig elkerülhető lett volna, ha sok ember látott volna olyan tisztán a bolsevizmus kérdésében, mint Mindszenti József. A kiesember is tanulhat tőle. Az emigráns is, mert az emigrá­ciónak is vannak percemberkéi, akik csak a jelennek élnek és nem­tudnak a jövőbe nézni. SZOLGÁLD A MAGYAR ÜGYET VILÁGVISZONYLATBAN. A magyar nép keserű sorsot élt át a második világháború Után. Az üldözöttek közt is a legüldözöttebbé vált. Senki nem akarta megérteni, hogy küzdeni csak a bolsevizmus ellen akart és a két rossz közül azért választotta ezt az utat, mert történelmi hivatás tette őt a Nyugat védőbástyájává. A háború befejezése nyomán keletkezett vad gyülölethullámban mindenki rúgta a németeket. A németeknek nem maradt más csak egyetlen nép, akin még ők is rúghattak egyet, meg­rugdosták hát a többiekkel együtt a magyarokat. A magyarok viszont csak egymást rúghatták és ebbén a tekintetben világrekordot sikerült elérniök. Három esztendőn keresztül kellett elviselni ezt a megalázó sorsot. Ma Mindszenti József bíboros hercegprímás hősi kiállásával újból nemesi rangra emelte a magyar népet. A nemesi rang azonban kötelez. Tudomásul kell vennünk, hogy ma jobban néznek bennünket mint valaha és várnak is tőlünk valamit. Tisztességes, becsületes gon­dolkodást, egyenes jellemet, munkakészséget és az egyetemes emberi kötelességek hűséges szolgálatát. Mi most már egy pillanatra sem fe­lejthetjük el, hogy annak a nemzetnek vagyunk a tagjai, amelyik Mindszenti József bíboros hercegprímást adta a világnak. Mélységes hálával tartozunk nagy fiának. Hálánk jeléül fo­gadjuk meg, hogy bizonyságul annak miszerint hazánk minden erő­szakoskodás ellenére a nyugati keresztény kultúra védője és letétemé­nyese, országunk felszabadulása után Szent Gellért hegyén monumen­tális fogadalmi templomot építünk. Hirdesse ez a templom azt a tényt, hogy hazánkat a végveszélyből egyedül hite és hitéhez való ragasz­kodása mentette meg. Viselje ez a templom Mindszenti József nevét és sirkamrái majdan szolgáljanak temetkezőhelyül a nemzet nagyjai számára. Adja Isten, hogy hazánk nagy fia, Mindszenti József bíboros Jiercegprimás láthassa még fogadalmi templomunk falainak égfelé való emelkedését. Bárhogy alakuljon is azonban a sors az biztos, hogy szelleme minden bizonnyal ott lesz velünk magyarokkal, bárhová ves­sen is bennünket a sors, mert az ő fennkölt személyén is beigazolódtak a nagy magyar költő szavai: "Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl, Hanem lerázván ami benne földi, Egy éltető eszmévé finomul, Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, . Amint időben térben távozik: Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik." London, 1949 junius. Dr. SAAD FERENC. Messzelátónkkal azokat a ha­talmas ünnepélyeket, felvonuláso­kat és tűzijátékokat kell meglát­nunk elsősorban, amelyek különös erővel hangsúlyozták az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat örök eszméit: "Ezeket az igazságokat önma­­guktól érthetőknek tartjuk: Hogy minden ember egyenlőnek terem­tetett; hogy a Teremtőtől bizo­nyos elidegeníthetetlen jogot nyert; hogy ezek között van az élet, a szabadság és a boldogság keresése. Hogy ezek a jogok biz­tosíttassanak, kormányok állíttat­tak fel az emberek között, amelyek hatalmukat azoktól nyerik, kiket kormányoznak; hogy akkor, ami­kor valamelyik kormány rombo­lója lesz ezeknek a céloknak, a népeknek joga van ahhoz, hogy megváltoztassák, vagy eltöröl­jék.” * * * Amikor ezeket az örök eszmé­ket újra és újra átérzi az emberi szív, egyszersmind fájdalommal állapítja meg, hogy ezek az esz­mék Amerikán és a semleges Sváj con kívül csakis az északeurópai országokban vannak meg. Ezek­nek az országoknak alkotmányos királysága hatalmas biztosítéka annak, hogy ezek a nagyszerű eszmék megállnak. Mert máshol bizony elgyengültek. A szörnyű vörös áradatban pedig a Balti tengertől a Csendes óceánig tel­jességgel megfojtattak. ❖ ❖ ❖ Kaliforniai messzelátónkon ke­resztül könnyes szemmel látjuk a "Szovjethazában” azt az 54.000 templomot és kápolnát, amit a muszka pribékek lezártak, lerom­boltak, vagy meggyaláztak. De meglátjuk annak a 15,000.000 orosz gazdának agyongyötört tes­tét is, akiket ugyanezek a gyil­kosok likvidáltak, azon a címen, hogy ezek kulákok, hízott ökrök. És betekintünk azokba a koncent­rációs táborokba, ahol 15,000.000 rabszolga munkás sorvad és pusz­tul. Végül pedig kegyelettel őriz­zük annak a negyedmillió ortho­dox lelkipásztornak emlékét, aki­ket meggyilkolt a szovjet demok­rácia. * * * Hadd lobogjon azért magasan a Függetlenségi Nyilatkozat világi­tó fénye. . . Hiszen ezeket az esz­méket fogja újra életre hívni az az ezeréves alapon nyugvó dunai monarchia, amely méltó társa lesz az északeurópai alkotmányos ki­rályságoknak. Hiszen ezeknek az eszméknek szentelte ifjú életét a dunai népek egyetlen reménysége: Ottó Őfensége. A FORRADALOM FÖLFALJA KÖLYKEIT. Nemcsak a francia forradalom idején falta fel kölykeit a vörös fenevad, hanem fölfalja ma is! Prágai beszédében kijelentette Rákosi, hogy a magyarországi bolseviki pártnak 200.000 tagját kirekesztették, . . Budapesten le­tartóztattak száz embert, azzal vádolva őket, hogy Tito javára kémkedtek. . . Rajk László pedig, az egykori külügyér, társaival együtt le van tartóztatva, mint külföldi hatalom kémje. Rajk László állítólag arra is kész volt már, hogy egy esetleges fordulat idején Rákosiéktól átve­gye a hatalmat... Hogyha ennyire ingatagnak látják a belső emberek a második magyarországi szovjet­köztársaság életét, akkor nem le­het messze a vég. . . Adja az ég, hogy úgy legyen! RETTENTŐEN FÁJDALMAS A MUSZKA MEDVE ÖLELÉSE! Úgy a két világháborúban, mint az azokat követő időkben sokszor megcsodáltuk a csehek furfangos­­ságát, amellyel önző imperialista elveiket a demokrácia, a haladás és felvilágosultság neve alatt kényszeritették a szomszéd né­pekre, elsősorban is a németekre és magyarokra, aztán meg a tó­tokra és kisoroszokra. Most azonban a pánszláv esz­mével és a muszka medve atyus­­kával való cimborálással ugyan­csak megjárták. Olyan hatalmas erővel ölelgeti kis mackóját az öreg medve, hogy bele recseg a szerencsétlennek minden porciká­­ja. A politikai üldözések után meg­kezdődött az egyházak üldözése, — elsősorban természetesen a prá gai érsek tönkretétele. * * * Istenem! Gondolnak-e a mai szenvedő cseh vezetők arra, hogy micsoda paradicsomi helyzetük volt a régi dunai monarchiában? Akkor is, mindent kihasználtak a maguk javára. A monarchia belső bajait ők okozták legnagyobbrészt az udvari cseh kamarilla által. És ők kiáltották világgá, hogy el vannak nyomva és az ő köte­lességük felszabadítani nemcsak magukat, hanem a kisebb szláv népeket: a tótokat és a ruténokat is. Most aztán halálosan ölelgeti őket az öreg muszka medve! Avagy nem a megérdemelt sors jutott-e nekik osztályrészül? LE A KALAPPAL A TÓT ÉS KISOROSZ TESTVÉREK ELŐTT. t Kaliforniai messzelátónk csodá­lattal látja a kis tót faluk népét, amint kaszával, villával és kapák­kal fölszerelve megvédi lelkipász­torát. Az amerikai világlapok rész letesen leírják ezeknek a bátor fa­lusiaknak viselkedését, amint ellen állnak g.z erőszaknak. Hogy milyen hatalmas lelki megmozdulásokról van szó, sem* mi se bizonyítja jobban, mint az, hogy prágai kormánytagoknak szinte könyörögni kell ezek előtt a lelki szabadsághősök előtt, hogy hagyják abba az ellenállást és ne gondoljanak újra és újra a csehek­től való ’elszakadásra. * * * Az Észak-Kelet Kárpátokban meg azt látja messzelátónk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom