Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1948-12-15 / 12. szám
8-IK OLDAL “KRÓNIK A" gummisarokkal, félcipő, vagy egész cipő, olyan finom szaga van, hogy csak na. Ha vesz is magának, vagy fiának egy pár cipőt fizetésnapkor, amit mi Amerikában úgy hívunk, hogy peda-nap, hazavisz még eleget családjának, hogy jut abból mindenre még a mai drága világban is. Amikor a nekem ily kedves hirt olvastam, szembeötlőit egy másik hirecske is. Szintén New Jersey államban a National Lead Companyról. Azt hiszem festéket vagy hasonló dolgot gyárt. Neve után ítélve ólomgyár lenne, de nem az. Nos ez az üzem felosztja hasznát a munkások és részvényesek között. Minden részvényes kap 25 cent osztalékot törzsrészvénye után készpénzben. A munkások pedig évi bérük tiat százalékát kapják ajándékba. Illetve nem az egész évi bérük, hanem csak 11 havi bérük alapján. És csak akkor, ha ez a 11 havi bérük nemhaladja meg a HATEZER DOLLÁRT. Én Uram, Istenem! Van ebben a gyárban olyan munkás vagy hivatalnok, aki többet is keresett 11 hónap alatt, mint hatezerdollárt? Van. De ezek a szerencsétlenek, valamint a vállalat igazgatói egy huncut garast sem kapnak ajándékba. Hát ez elég szégyen lenne, ha nem gondolnánk arra, hogy évi hatezer dollár még ha 11 hónap alatt is keresi meg az ember, több, mint heti száz dolláros fizetést jelent. Pesti urak? Mit ér a dollár Budapesten? Hivatalosan 12 pengőt. Egy pár hét dolláros amerikai cipő Budapesten mennyibe kerülne a magyar munkás munkaidejével fizetve? Vagy hány hétig kell a magyar íöldmivesnek dolgozni, hogy egy pár cipőt vehessen munkabéréért, vagy terményéért? Pesti urak, erre feleljetek! T. S. tmammmmmmmmmmmmmmmKmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmammmmmmmmm'immmmmmmmm A KERESZTÉNYI KIRÁLYSÁG Irta: MARSCHALKO LAJOS VI. FEJEZET. UJ ÉLET A DUNA-VÖLGYBEN. A Duna Európa sorsfolyója, amelynek szabadsága nélkül nincs egészséges gazdasági élet, nyugodt fejlődés Európában. Hiába szabad. vagy hiába nemzetközi a Duna vize, ha nem élnek szabadon és békés harmóniában a partjain lakó dunai népek. Ma már a világ minden államférfia kénytelen elismerni. Hogy az 1919-20-as páriskörnyéki békék legnagyobb bűne és Európa sorsára kiható végzetes baklövése a dunai monarchia szétmarcangolása volt. Addig, amíg fentállt a kettős monarchia és ezen belül a szentistváni Magyarország, a Duna-völgy a béke, jólét és a szabadság roppant oázisa volt. Professzionista nemzetiségi izgatok. Moszkvából pénzelt pánszláv agitátorok megzavarhatták olykor-olykor ezt a békességet. azonban a valóság mégis csak az volt. hogy az Egyesült Államok kivételével, a világ egyetlen állama sem tudott — saját területén — annyi népfajt, nemzetiséget békés munkára egybe olvasztani, mint a dunai monarchia. A külömbség és a szabadság csak annyiban volt nagyobb. hogy míg az U. S. A. a népek olvasztó kohójává vált. addig a dunai monarchiában minden nemzetiség szabadon használhatta saját nyelvét. A szerb szerbül, a román románul,, a cseh csehül beszélt s csupán csak a hadsereg nyelve volt, ami a közös alakulatoknál bizonyos “ kényszeritett” egységet jelentett, viszont ezzel szemben igen kitűnő gyakorlati igazgatási eszköz volt. Túl azonban mindenen Ada-Kaléhtól Passuig és a lengyelorosz határtól le Dalmáciáig egyetlen vámhatár sem volt. A cseh és ausztriai ipar terméke vám nélkül jutott el a román határig és a magyar búza. sertés, vágómarha ugyancsak vámmentesen érkezett el az ausztriai és csehországi iparvidékek népéhez. Mindezt a gazdasági •egységet pedig egybeölelte a két egvbeforradt keresztényi monarchia Ausztria és a szentistváni Magyarország közös tradíciója, amely a nemzetiségi türelmesség és a humanizmus volt minden időben. Miközben a Scotus Viatorok a dunai monarchiát szüntelenül a nemzetiségek elnyomásával' vádolták, az igazság az volt, hogy a nemzetiségi kérdést,, cseh és moszkvai biztatásra maguk a vádaskodók teremtették meg, hogy a mőnarchiát feloszthassák apró és életképtelen nacionalizmusokra. A páriskörnyéki békediktátumok következtében azonban az utód államokban a kisebbségi sorba jutott emberek száma pontosan ugyanannyi maradt, mint a monarchiában volt, azzal a külömbséggel. hogy a kisebbségi jogok megtagadása miatt ezek elnyomatásban éltek, mig a monarchiában minden írott kisebbségi jog nélkül is a legteljesebb jogokat és állampolgári egyenlőséget élvezték. Viszont megnőtt a vámhatárok száma! Az egykori ideális gazdasági egységet, sorompó vágta hét-nyolc felé Dévénynél. Pozsonynál, Szabadkánál., Bukarestnél. Csapnál. Amig a szentistváni Magyarország határai mindenütt a Kárpátok gerincén feküdtek és lent a Dunánál, addig a trianoni “rendezés” után Romániát pontosan a közepén szelték keresztül a hegyláncok, épp úgy mint Csehszlovákiát, ahol a Kárpát Szlovákiát tökéletesen elválasztotta Csehországtól. Csehszlovákiát keresztben, Romániát hosszában, Jugoszláviát pedig igyanigy metszették keresztül a hegységek. Mindezek a tények már közlekedéspolitikai szempontból is rendkívüli nehézségeket okoztak az utódállamoknak és jelentősen drágították a szállításon keresztül a megélhetést. A vámhatárok megszaporodása pedig hihetetlen arányban növelte a szegénységet. 1948 december-■«------------------------------— — ^ i ÍROTT malaszt Az emberi jogokról szóló deklarációt közvetlen az elnapolás előtt elfogadta az Egyesült Nemzetek párisi közgyűlése. A Palais Chaillot öreg falai sok furcsát hallhattak már és nem törtek ki gúny kacajban afölött, amiért a minden emberi jogot lábbal tipró Szovjet és bolsevizálódó csatlósországai is résztvettek a jogok bőségszarujaként ható manifesztum megalkotásában. . . A harminc pontból álló manifesztumban valóban nagyon szép igék vannak a magántulajdon, a vélemény- és szólásszabadság s vallásszabadság védelméről, a nemzetek és emberek szabadságairól, — de látva azt, mi megy végbe a világban, csak fájdalmas nevetéssel lehet fogadni a manifesztum tartalmát. Nincs egyetlen pontja sem, amelyet Európa és más világrészek különböző pontjain a legförtelmesebben meg ne csúfolnának. Ha a UN arról akart fogalmat adni, milyen szellemnek kellene uralkodni a világban s hogy a tényleges helyzetet tekintve, ezzel szemben az ö tétlensége miatt mennyi bűn és visszaélés történik az emberek, nemzetek jogaival szemben, akkor ép idejében adta ki ezt a deklarációt. Nagyon távol van még a világ attól, hogy mind az megvalósítva legyen, ami ebben a deklarációban van. A szép szavak után vajon mikor következnek a tettek? A bécsi pék kanadai Manitobából hozott lisztből sütötte a császárzsemlyét, mig a magyar kereskedelemnek körül kelett hajóznia Európát, ha Rotterdamban elakarta adni a magyar Alföld búzáját, a Bata gyár indiai zebubőrből készítette a cipőt, de a cseh határtól 10 kilométerre eladhatatlanul állt a magyar nyers-bőr. Magyarországnak nem volt szene, fája, sója, Ausztriának hiányzott minden életlehetősége., Csehország lebontotta Szlovákia hires korompai vaskóit, hogy ne csináljanak konkurrenciát a cseh iparnak, Szerbia, Románia, Jugoszlávia fuldoklóit a zsírban, búzában, gyümölcsben, de Bécsben éhes munkanélküliek százezrei rendeztek marxista forradalmakat. Berlinben pedig Hitler és a kommunisták szervezték az éhező, elkeseredett tömegeket. Az erdélyi magyar fiúnak román nyelvvizsgát kellett tenni, ha fütő’ akart lenni a román államvasutnál, a kassai szociáldemokrata nem volt hajlandó egy építő állványon dolgozni szaktársával, ha az magyarul beszélt. Nem lehet tehát csodálkozni, ha az igy támadt zűrzavarba az első adott pillanatban benyomult a hitleri Németország, amely azután egymás után hajtotta gazdasági és politikai igájába a dunai nemzeteket. Hegedűs Lóránt Kossuth Lajosról írott kitűnő könyvében már az 1930-as évek elején rámutatott néhány érdekes tényre, amelynek igazsága csak a második világháborúban bizonyosodott be, de akkor aztán a napnál fényesebben. Kossuth Lajos azokban az időkben, mikor még keményen harcolt a monarchia ellen, 1862-ben tervet készített a dunai konfederációról, mert érezte, hogy ha egyszer a monarchia megszűnik, akkor valami más konstrukciót kell a helyére állítani, nehogy minden dunai nép a moszkovita imperializmus áldozata legyen. “Az ég nevére kérem a magyar, szláv,, román testvéreket —• irta szóról szóra — borítsanak fátyolt a múltra s nyújtsanak egymásnak kezet, felkelvén, mint egy ember a szabadságért, harcolván valamennyien egyért, egy valamennyiért, a svájciaktól adott példa nyomán. Az ég nevére kérem, fogadják el ezt a tervet, amely nem concessio. hanem kölcsönös és szabad szövetkezés." A páris-környéki diktátumok alkotói szintén érezték, hogy a botorul lerombolt monarchiát valami módon pótolniok kell s ezért hívták életre a kisantantot, amely azonban gazdasági és politikai torzszülött volt. Hegedűs Lóránt élesen mutatott rá, hogy a dunai konfederáció csillagképlete visszájára fordult. A1 “valamennyien egyért, egy valamennyiért" svájci mintájú föderációs szellemét felcserélték a mindenki egy ellen és senki sem egymásért jelszavával és gyakorlatával. A föderációból egy. — a legrosszabb értelembe vett katonai paktum lett, annak minden balkáni jellegzetességével, egészen a komitácsi szellemig. A kisantant legvégzetesebb hibája az volt, hogy nem a magyarság támogatásával és bevonásával, hanem a magyarság ellen szülték életre. Már pedig azon a tényen és természeti adottságon senki a világon nem tud változtatni, hogy a Duna-medencének Magyarország, közelebbről Budapest a természetes központja. De nemcsak a Dunamedencének, hanem Európának is! Ha valaki körzőt vesz elő és annak egyik szárát a térképen Budapestbe tűzi, majd pedig egy kört rajzol Európa mappájára, akkor látni fogja, hogy ennek a körnek külső kerületén, tehát Budapesttől egyenlő távolságban fekszik Moszk va, Stockholm, London, Marseille, Sicillia déli csücske és Istambul. A Kárpát; illetőleg a Duna-medencén belül is Magyarország a központ, igy tehát a kisantant gyűrűt mindig az a veszély fenyegette, hogy ezt Magyarország fogja békés eszközökkel, akár déli, akár északi, akár pedig nyugati irányban széttörni, mert a gyűrű külső kerületén élő népekben, akár olaszokban, akár bolgárokban, vagy lengyelekben olyan szövetségest találhat, akik segítségével két tűz közt szoríthatja a kisantant valamelyik államát. A kisantant létérdeke tehát egyenesen megkövetelte volna, hogy még jelentős engedmények árán is keresse a megegyezést a magyarokkal, próbálja a börtönőr szerepre szánt katonai szövetséget konfederációvá változtatni és helyreállítani a dunai népek békés együttműködését. (Folytatjuk.)
